A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-01-10 / 2. szám
A jövő nemzedékeiért • • • 0 A hagyományos vietnami mintákkal díszített tai gyapjúszőnyegek, amelyek mind a hazai, mind a k földi piacokon nagyon keresettek, a Vietnami C mokratikus Köztársaság Hang-ksah nevű községéb készülnek. Ezerkilencszázhetvennégy december 6-án és 7-én érdekes' és minden bizonnyal hasznos, eredményes konferencia színtere volt Tálé, az Alacsony-Tálra festői szépségű turistaközpontja. Az ottani Partizán szállóban került sor arra a módszertani értekezletre, amely a magyar és a szlovák nyelv tanításának problémakörével foglalkozott. A csehszlovákiai magyar pedagógusok most először jöttek össze ilyen jellegű szemináriumra. Az összejövetelt a Nyitrai Pedagógiai Főiskola rendezte. Mint dr. Mózsi Ferenc kandidátus, az Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője nagyon helyesen kifejtette, a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskola a nemzeteink közti hidak kiépítésének egyik legfontosabb eszköze. S mert nem pusztán érzéketlen eszköz, hanem nagyon is érzékeny organizmus, a vele kapcsolatban felvetődő problémákkal behatóan kell foglalkoznunk. Mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy a tananyagközpontú iskola helyett nevelésközpontú iskolát alakítsunk ki: az irodalomtanítás legfontosabb feladata tehát ne a fa litográfiái ismeretek elsajátítása, hanem a tanulók olvasóvá nevelése legyen. A szemináriumnak tehát nem az volt a célja, hogy kész tényeket állítson elénk, eredményeket mutasson fel, hanem az, hogy kérdéseket, problémákat vitasson meg. A kétnapos konferencián összesen hét előadás hangzott el: dr. Mózsi Ferenc kandidátus a nemzetiségi iskola korszerűsítésének időszerű kérdéseiről, dr. Mező András kandidátus, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola magyarországi lektora az anyanyelv tanításának problémáiról, Lánczos Valéria az irodalom-olvasási óráról, Kobza Mária a kétnyelvű szakterminológia tanításáról adott elő. Dr. Szeberényi Zoltán kandidátus Ady tanításának problémáival foglalkozott; világirodalmi jelentőségű költőnk életművéből az antológiák, válogatások, tankönyvek népszerű — de keveset elemzett — darabját, A grófi szérűn című verset választotta ki, s ezt részletesen elemezte. Dr. Zsilka Tibor kandidátus szintén az Ady-problematikával foglalkozott, csak más — irodalomelméleti — szempontok alapján közelített a költő és publicista életművéhez. Ady egyik prózai írását, az Egy kis sétát elemezte. Kifejtette, hogy erre az írásra inkább a tárcacikk, mintsem a riport műfaji sajátosságai jellemzők, tehát a tankönyv megállapítása, miszerint az Egy kis séta riport, helytelen. A kétnapos előadássorozat befejezéseképpen Pongó Istvánnak, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola német^ tanszéke tanársegédének tanulóink világirodalmi tájékozottságáról szóló előadását hallhattuk. Minden előadást élénk vita követett, amely ékes bizonysága volt annak, hogy a konferencia résztvevői — azaz a csehszlovákiai magyar pedagógusok — nemcsak alkalmazottai, hanem elkötelezettjei is az iskolának, s az oktatás-nevelés nem csupán foglalkozásuk, hanem hivatásuk, szívügyük. Reméljük, a jövőben sok hasonló összejövetelre kerül még sor, hiszen a kérdések, a problémák közös megtárgyalása nemcsak a tanítóknak, hanem egész társadalmunknak hasznára válik. Mert végső soron a jövő nemzedékeiért emeltek szót a konferencia résztvevői: azokért a fiatalokért, okik a magyar tannyelvű általános iskolák padjaiban ülnek, s akikből majd munkások, szakemberek, értelmiségi dolgozók lesznek. VARGA ERZSÉBET A konferencia résztvevői (PRANDL SÁNDOR felvételei) • Hogyan látják a gyerekek a felnőttek világát — az a kérdés, amelyet nemcsak a szülők, a tanitók nevelők tesznek fel, hanem a bútortervezők is. A I niában, majd több más országban megnyitott kiáll son a szakemberek igyekeztek bemutatni, milyen a dályokkal kell megküzdeniük a gyerekeknek a házi tásban. A kiállítás arra ösztönöz bennünket, hogy gondolkodjunk, mi módon könnyithetnénk meg a emberkék nagy tárgyak közötti életét. • Tokió egyik legnagyobb áruházának vezetősége talmas medencét bocsátott alkalmazottai rendelkezi: re, ahol reggelenként rendszeresen összegyűlnek I gászni. A medencében mintegy 500 ponty úszkál. • A lengyelországi borostyánkő-ékszerek világsz ismertek. A Balti-tenger partvidéke gazdgg megk sedett élőlények, kihalt tűlevelű fák maradványail A sárga és barnáspiros kövecskékből a feldolgozás rán csodaszép nyakékek, brosstűk, karkötők és dísztárgyak készülnek. Hála a bratislavai és a pr< Lengyel Kultúra kezelésében működő szaküzletek nem egy borostyánkő-ékszer került nálunk decen végén a karácsonyfák alá, s örömet okozott lánya nak, asszonyainknak. Dr. Mező András, dr. Zsilka Tibor és dr. Mózsi Ferenc az elnöki asztalnál
