A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-04-25 / 17. szám

Coimbra, ma Beira portugál tarto­mány székhelye, már a rómaiak korában város volt Conimbria néven, az akkori Lusitania római tartományban. A nép­­vándorlás alatt előbb az alánok és sue­­vek szállották meg e tartományt, majd mindkét nép országa a VI. század fo­lyamán a nyugati-gótok birodalmába olvadt. A nyugati-gát királyság bukása után (711) 'az arabok (mórok) uralma alá jutott. Később I. Ferdinánd, Kasz­­tilia királya (1037—65) visszahódította az araboktól a Minho és Mondego fo­lyók közé eső területet s azt Porto Cale kikötőváros után Portugália grófságnak nevezte el. If jobbik fia, VI. Alfonz 1095- ben burgundi Henriknek ajándékozta hübérként. Ennek fia, Alfonz (1128—85) függetlenítette magát Kasztiliától s 1143-ban felvette a királyi címet. Angol és németalföldi keresztesek segítségé­vel 1147-ben elfoglalta az araboktól Lisszabont, amelyet azután székhelyéül választott. 1064 és 1147 között azonban Coimbra volt Portugália fővárosa. Diniz (Dénes) király — akit, akárcsak a mi Mátyás királyunkat, „az igazsá­gos" jelzővel ruházott fel népének sze­­retete — atyjának, III. Alfonznak halála után 1279. február 16-án lépett trónra. Nagy barátja volt a tudományoknak és a művészeteknek, sokat tett országa jó­létének felvirágoztatására. A portugál irodalom első korszaka vele érte el fénypontját, ő volt a legkitűnőbb portu­gál trubadúr. A királyon kívül dalköltés­sel foglalkozott két természetes fia: Don Alfonso Sanches és Don Pedro Barcellosi gróf is. Mint látjuk, a coimbrai egyetem ala­pítása csaknem hatvan évvel előzte meg a prágaiét (1348) és kerek hetvenöt esztendővel a bécsiét (1365). Coimbra ma is egyeteméről és világhírű botani­kus kertjéről nevezetese. A város régi székesegyháza állítólag még a gótok idejéből való. A Mondego balpartján számos szép nyaraló közt áll a Santa Clara nevű kolostor, amelynek 1132-ből való templomában Portugália első kirá­lyainak és o kolostor alapítójának, Erzsébet királynőnek síremléke látható. Pombal két évszázaddal ezelőtt meg­reformálta az egyetemet, bevezették, illetve korszerűsítették az élő nyelvek, az orvos- és természettudományok okta­tását. Az egyetem a külsőségekben azonban ragaszkodik a sok évszázados hagyományokhoz: a tanárok és a diá­kok talárban és barett-sapkában járnak az egyetem falai között, a gólyák fel­vétele, a doktorrá avatás hagyományos szertartások között folyik le. Régi, ko­moly, megalapozott műveltséget nyújt az iskola. Olykor sajátos irodalmi irány­zatok is indultak ki innen, de az ország politikai sorsát is éppen Coimbra szab­ta meg: itt tanult s később tanított mint közgazdász-professzor António de Oli­veira Salazar, a portugál fasiszta rend­szer megalapítója, aki ötven évre ve­tette vissza a fejlődést Portugáliában s az országot — mint nevezték — „Európa szegényházává" tette. A lisszaboni egyetemen volt o köz­­igazgatási jog professzora, majd rektor Marcello Caetano, 1968-tól — amikor Salazar diktátort szélütés érte — Por­tugália miniszterelnöke, aki gyenge volt ahhoz, hogy az országot kivezesse a diktátortól örökölt áldatlan gyarmati Az ősi coimbrai egyetem — Európa egyik legrégibb alapítású főiskolája háborúból és helyreállítsa a demokrati­kus jogokat. Mindezt tudják a diákok. A coimbrai egyetemre is betört az új idők új szel­leme. Eddig sem hagyták magukat ter­rorizálni a Salazar-rendszer spiclijeitől. Gyakran fellázadtak — de eredmény­telenül. Míg azután most, amikor a hadsereg és a néptömegek vették ke­zükbe a hatalmat, szabadult meg vég­legesen a coimbrai egyetem is a gyűlölt Salazar-rendszer árnyékától. Minden diákkocsmában, presszóban ott függ­nek ma felhívások és plakátok, amelye­ken a diákok a demokratikus átalaku­lás meggyorsítását sürgetik, vagy az ellen tiltakoznak, hogy professzorként visszatérjen Coimbrába a Caetano­­kormány valamelyik volt minisztere. Salazar innen indult el és sohasem tért vissza. Caetano az idén kénytelen volt küllőidre menekülni. Miért tűrjék el a diákok, hogy valamiféle régi vágású professzor itt mérgezze reakciós néze­teivel a levegőt? Ezért tartanak tiltakozó gyűléseket, felvonulásokat a diákok: nem akarunk fasiszta szellemű reakciós tanárokat! A régi diáktalárok alatt új szellem forrong. Coimbra szűk utcáin a sok tün­tetőtől alig tud ma keresztülférkőzni a gépkocsi, de szabadon lehet lélegezni. A város két részét összekötő új Santa Clara híd a Mondego folyón 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom