A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-04-04 / 14. szám
A korszerű számítógépek a másodperc töredékei alatt végzik el a legbonyolultabb számításokat és a speciális programok percek alatt szimulálnak teljes népgazdasági terveket, nagyvállalatok anyag-, árú- és pénzforgalmát. Míg a mérnöki tervezést katódsugárcsöves képművek segítik, külön, kis számítógéppel a hátuk mögött, addig a legegyszerűbb, az „elemi“ számolás bajjal, zajjal és a pontatlanság veszélyével jár. Az elektronika szakemberei sokáig nem törődtek az „alacsony színvonalú“ problémákkal. Kit is érdekelt volna az egyszerű összeadás, kivonás és százalékszámítás, amikor csillagászati méretű számítási eljárásokat lehetett kimunkálni, s a gyárakhoz olyan berendezésekre érkeztek megrendelések, amelyek — időosztásos üzemben — egyszerre képesek több tucat ilyen „előkelő" feladat megoldására? A laikus számára elrémítőnek látszó problémákat az információfeldolgozó berendezéseket gyártó cégek megoldották. Automatizálták az állami, pénzintézési és vállalati ügyvitelt, célberendezések készültek bonyolult hullámformák elemzésére és lokátorok vezérlésére egyaránt — az összeadás, a kivonás és a százalékszámítás pedig továbbra is megmaradt Hamupipőke szerepében. S nem is változott volna meg a helyzet, ha az integrált áramkörök nem váltak volna lassanként olcsóbbá, mint a fogaskerekek. A hagyományos számológépek bonyolult finommechanikai szerkezetek. Egy-egy légiforgalmi felhasználósra, vagy nagy igénybevételre tervezett kézi számológép valóságos kis műszer, a jó minőségű logarléc pedig nemcsak pontos megmunkálást, hanem különleges nyersanyagot is kíván. Nem olcsó dolog az ilyesmi. De nem voltak olcsó játékok a második generációs, egyedi alkatrészekből összeállított számítógépek sem. Néhány évvel ezelőtt azonban megváltozott a helyzet. Az egyre nagyobb tömörítésű integrált-áramköri technikai elterjedése meglepő új szerkezeti elemeket hozott létre. Egyetlen parányi tok bon teljes „összeadó", „szorzó" áramkör fér el, egyedileg megmunkálandó precíziós fogaskerekek, tengelyek nélkül. Igaz, ezek az áramkörök még pontosabb munkát kívánnak, mint a régi számológépek alkatrészei. Egy-egy áramkör sorozatos előállítására aprólékos műszaki előzmények után kerülhet csak sor. A kémia, fotokémia új — tíz éve még műszakilag elképzelhetetlen — pontos megmunkálási eljárásai veretnek be minden egyes típusáramkört, típusokat. De mindenképpen szükség van rájuk, hiszen a számítógépipar, az automatizálás, a hírközlés- és adatátviteltechnika napjainkban már mozdulni sem tudna nélkülük. Ugyanezek az iparágak, ugyanezek a technikák kívánják meg a sok tizedes pontosságú számjegyes kijelzés új eszközeit is. A méréstechnika jelenleg már elképzelhetetlen nélkülük. És mire lehetne használni az újszerű, kis fogyasztású berendezéseket megfelelő akkumulátorok, kis súlyú és kis helyfoglalásé minitelepek nélkül? Kialakultak hát ezek is, és mind olcsóbbá váltak. Ezzel egyben kialakultak és olcsóvá lettek az „elektronikus logarléc" alapelemei, részei. Csoda lett volna, ha az irodagépgyárak s a számítógépgyárak nem figyeltek volna fel erre a lehetőség re. A világ legkisebb elektronikus asztali számológépe egy férfitenyérben is elfér. A japán Sanyo cég hozza forgalomba. A négy alapműveleten kivül hatványozni, százalékot számítani is tud Miből is áll voltaképpen a minden nemzetközi vásáron és árubemutatón nagy feltűnést keltő mini számológép? Az összeadásokat, szorzásokat ugyanazok az aritmetikai műveletvégző áramkörök hajtják végre, amelyek a pici gépek nagy testvéreiben, a számítógépekben működnek. Ugyanolyanok a részeredményeket, a részietszorzatokat, maradékokat rövid időre tároló regiszterek is, sőt: azonosak velük, Ami e kis masinákban nem található meg, az a nagy számítógépek egyfelől drága, másfelől szervezéstechnikai bonyodalmakat okozó, s tulajdonképpen leglényegesebb része: a ferrittár, az úgynevezett memória, amelynek írásra, vagy olvasásra kijelölt rekeszeit bonyolult címzési eljárásokkal kell elérni. A kis számológépekben nincsen ilyen tár, A nagy számítógépek többi, a tár működtetésével nem kapcsolatos valamennyi része benne van, éspedig A pilótafülkében is szükség van a gyors és pontos számolásra. A fedélzeti számítógép mellé kiegészítés a kis számológép ugyanazok a típusok, ugyanazok az integrált áramköri tokok, mint a nagy komputerekben ... A legújabb, nagyobb teljesítményű mini számológépekben már permanens — csak kiolvasásra alkalmas, rögzített tartalmú — táraik is találhatók. Ezek egymás utón küldik a bonyolult műveletek vezérlőutasításait a műveletvégző áramköröket "Hajtó apró vezérműre. Gyököt von, szinuszt, koszinuszt, logaritmust keres, szögfüggvények értékét adja meg gombnyomásra a mini számológép, amelyet akár felöltőjének zsebében bárhová magával vihet a gazdája. Azt hinné az ember: komputerrel van dolgai Pedig szó sincs erről. A komputer, a számítógép többet tud, mint a legbonyolultabb, legtöbb függvénygenerátorral felszerelt, legkorszerűbb mini számológép. A kissszámológép ugyanis csak egyegy elemi lépést tesz meg önműködően. Bármilyen bonyolult is ez a lépés, eleminek kell tekinteni, mert az ember által beadott kiinduló mennyiségen egyetlen meghatározott átalakítást hajt osok végre. Amint ezt végrehajtotta, megáll. Nem képes orra, hogy az eredmény alapján önmaga válaszsza és megtegye a soron következő szükséges lépést — ehhez emberi döntésre van szükség. A komputer más, annak tárába bármilyen program behelyezhető. Bármilyen utasítássorok, döntések, döntési feltételek beleírhatók, s végrehajtás után — vagy akár közben is — automatikusan kicserólhetők, módosíthatók benne. A számológép: gép. A számítógép vagyis a komputer: Informáciáfeldalgozó automata. A számítógép „mellékterméke", a korszerű kis asztali számológép a miniatürizálás jóvoltából zsebszámológéppé vált. Kialakulásához hozzájárultak mindazok az iparágok, amelyeknek tervezőirodáiban, adminisztrációs osztályain vagy terepteljesítményein alkalmazásra kerül. Tetszetős doboza: csaknem törhetetlen műanyag. Kijelzői: a műszertechnika csodái. A finommechanikusok is hozzáadták a magukét: kézelőgombjai, tárcsái pontosok, finomon könnyen használhatók, lassan kopnak és ritkán törnek. De a dobozban magában jóformán alig találunk valamit. A készülék méreteit a kezelő — és leolvasószervek szabják meg. Az elektronikus működ tető áramkörök egy gyufásdöbozban is elférnének, ha nem lenne szükség bil» lentyűkre, eredményleolvasó ablakokra. Külön szolgáltatásuk a nyert eredmények rögzítése. A legkülönbözőbb megoldások kerültek forgalomba: van gé(5. amely megelégszik az egyszeri leolvastotást biztosító kijelzéssel, van olyan, amely papírra nyomtatja az eredményt és a kiinduló adótokat — ez fogja felváltani, a pénztárgépeket —, de okad olyan Is, amely mágnesszalagra, mágneshuzalra ír. Az így előkészített adattömeg felhasználható a komputer bemenőadatainak soraként Is. S minden elfér egy kabátzsebben .. . (ad) HANG-HOLOGRAFIA Viz alatti tárgyak „lefényképezésére" hanghullámos holográfiái módszert dolgoztak ki legújabban a Német Szövetségi Köztársaságban. Akusztikai hologram készítésekor koherens hanghullámot sugároznak a tárgyra és a visszavert hullámfrontot különleges értékelő berendezéssel rögzítik. Az optikai hologramok készítéséhez alkalmazott referenciahullámot villamos úton előállított referenciajel hozzáadásával helyettesítik. Az akusztikai hologramot ugyanúgy jelenítik meg, mint az optikai hologramot — a rekonstrukcióval a megjelenítő készülék képernyőjén látható, reális képet lehet létrehozni. Az akusztikai holográfia módszerével láthatóvá tehetők a viz alatti építési munkahelyek, hajóroncsok, ellenőrizhető a fenék talajszerkezete. FÉLMILLIÓ ÉVES ORRSZARVÚ A Szovjet Tudományos Akadémia állattani múzeumában megkezdődött egy hatalmas ős-orrszanrú csontvázának restaurálása. Az értékes kövületre Zelenokumszkban bukkantak, egy homokbányában. A tudományos elemzések szerint a 2 méter magas és 3 méter hosszú ősállat körülbelül félmillió évvel ezelőtt élt Kelet-Európa területén. Eddig a világ egyetlen múzeuma sem rendelkezett az ős-orrszarvú teljes csontvázával. VIZ ALATTI „AUTO“ Halrajok, rákcsoportok, vizinövény-feldúsulások felderítésére kétszemélyes viz alatti „autót" fejlesztettek ki a Szovjetunióban. A „Makréla" elnevezésű jármű maximálisan 40 méteres mélységbe merülhet, egy tonna súlyú és bármely halászgőzös a fedélzetére veheti. Utasai búváröltönyt viselnek és hosszabb utakra tartalék palackokban is magukkal vihetnek levegőkészletet. Az átlátszó falú fülkében a repülőgépekhez hasonló kormányszerkezettel lehet irányítani a jármű mozgását. Alámerülés és felemelkedés közben a tengeralattjárókhoz hasonlóan manőverezik a villanymotorral hajtott viz alatti „autó", amely rendkívüli mértékben megkönnyíti az új halászterületek felderítését. MAJMOK A KAUKÁZUSI ERDŐKBEN A múlt év nyarán a tuapszei erdőkben szabadon bocsátott majmok világra hozták első utódjaikat — eredményesnek bizonyult az az egyedülálló kísérlet, hogy a majmokat akklimatizálják a Kaukázusban. A tartós 15—18 fokos fagyot és az erős téli szeleket eredményesen átvészelték az állatok, mindössze négy pusztult el a szabadon bocsátott 21 páviánból. Kettő betegségben pusztult el, kettő pedig megfagyott — a fák ágai között éjszakázva és nem a számukra berendezett kényelmes kunyhóban. Isszakov, a kísérletek vezetője kijelentette, hogy minden jel szerint sikerült meghonosítani a majmokat a kaukázusi erdőkben. Az elektronikus számítógép „mellékterméke" ELEKTRONIKUS LOGARLÉC