A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-04-04 / 14. szám
-A HÉT VENDEGE Ki ne szeretné a saját városát? Akkor is, ha a belváros forgalmának zaja olykor sérti az ember fülét, még ha első pillantásra az új lakótelepek sorházai talán szürke betonsíkok rengetegének tűnnek is. És ki ne szeretné a városát, amikor a ligeti parkok árnyas simogatását érzi, amikor tekintete megpihen a Duna fölött ívelő híd karcsú testén, amikor az ódon várban vagy a váralján bolyongva régmúlt századok emléke után kutat, amikor az elesett szovjet katonák város fölött magasodó emlékművének helyet adó Slavínról lepillantva szinte a tenyéren látja az egész várost, a mai Bratislavát. A mai negyvenévesek s az idősebbek korosztálya emlékszik még arra a napra, amikor 1945. április 4-én ennek az ősi Duna-parti városnak lakossága a hála virágaival fogadta a felszabadító szovjet hadsereg katonáit, akiknek segítségével, Illetve a CSKP városi bizottságának körültekintő Irányításával a dolgozók ezrei már a szabadság első napjaiban ismét munkához kezdhettek. Újra termelni kezdtek a gyárak, a városban újra megindult az élet, hogy ma, 30 szabad esztendő távlatából azt mondhassuk: az elmúlt három évtized alatt teljesen megváltozott Bratislava arculata. E jelentős évforduló alkalmából beszélgetésre kértük fel Arnost Go I j e r mérnököt, Bratislava főpolgármester-helyettesét. ■ Először is arra szeretném kérni, az elért eredmények tükrében összegezze röviden Szlovákia fővárosának ipari, társadalmi és kulturális életében, az elmúlt három évtized alatt elért fejlődést. — Csehszlovókia Kommunista Pártjának vezetésével, az elmúlt harminc esztendő alatt valóban jelentősen megváltozott Bratislava arculata. A lakosság száma például 143 ezer főről 330 ezerre emelkedett, ami Szlovákia összlakosságának 7,1 százalékát jelenti. A foglalkoztatottak száma 1974-ben elérte a 245 ezer főt, ami viszont a szlovákiai dolgozók számának 11,5 százalékát teszi ki. A városban, amely gazdag forradolml hagyományokkal rendelkezik, a felszabadulás óta új munkásnemezdék nőtt fel. Olyan jelentős ipari üzemek létesültek Bratislavában, mint a Slovnaft, a Béke üzem, az Élelmiszeripari Gépgyár, a Meopta, a Nyomdaipari Vállalat, a Műszaki üveggyár; korszerűsítettük és újjáépítettük továbbá a Matadort, a Dimitrov Vegyi Műveket, a Teslát és több üzemet Is. Ezek a vállalatok napjainkban már oz évi 15 milliárd korona termelést is elérik, ami szlovákiai viszonylatban a teljes ipari termelés 13 százalékát jelenti. A főváros üzemel például a folyékony üzemanyagok, foszfátok vagy rádiókészülékek egyedüli termelői Szlovákiában, az itt előállított különböző megmunkáló gépek, kábelek, transzformátorok, műszálak, gumiipari cikkek stb. viszont országos viszonylatban fontos tényezői az ország eredményes gazdaságfejlesztésének. A München előtti köztársaság idejében Bratislavának egyetlen főiskolája volt, s ennek három fakultásán 1937- ben összesen 2194 diák tanult. Ma oz egyetem és négy főiskola 17 karán folyik felsőfokú oktatás Szlovákia fővárosában. Ezenkívül itt működik a Politikai Főiskola, o Klement Gottwald Katonai Főiskola és a November 17-e Egyetem, így a szlovákiai főiskolások és egyetemisták 52 százaléka végzi tanulmányait városunkban. Természetesen, az elmúlt évek során meg kellett teremteni ennek a mai, örömteli állapotnak a feltételeit, A Gottwald téren külön-külön épületet kaptak a Szlovák Műszaki Főiskola egyes fakultásai, felépült a Komensky Egyetem Gyógyszerészeti Kara és a Közgazdasági Főiskola épülete, folyamatban van az új főiskolai negyed építése is a Malom-völgyben. Hasonlóan jó eredményeket értünk el a középiskolai oktatás fejlesztésének területén Is, Az elmúlt harminc esztendő eredményeinek mérlegelésekor nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Bratislava országos viszonylatban is számottevő, pezsgő kulturális életet élő központtá fejlődött, Rekonstruáltuk a Szlovák Nemzeti Színház opera- és balett-társulatának épületét, saját hangversenytermet kapott o felszabadulás után alakult Szlovák Filharmónia, megalakult a Szlovák Nemzeti Képtár, de múzeumok és más népművelési intézmények eoész sora működik a fővárosban. A Felszabadulás után készült el a Hviezdoslav Színház, sokan látogatják az Új Színpadot, a Kis Színpadot s a Kultúrparkot. Tetemes beruházással nagyjavítást kapott a bratislovai vár is. Az elesett szovjet katonák méltó emlékműve a város fölött magasodó Slavín. A felszabadulás óta épült emlékművek és szobrok közül külön említést érdemel a Lenln-szobor és a Szlovák Nemzeti Felkelés tavaly felavatott emlékműve. Es végül, de nem utolsósorban, Bratislava rangja és tekintélye nemzetközi viszonylatban is sokat nőtt, hiszen városunk ma már számos jelentős kulturális és társadalmi esemény, nemzetközi fesztiválok, kiállítások, árumintavásárok, tudományos szimpóziumok vendégszerető házigazdája. ■ A szövetségi államforma megvalósulásával egy Időben, tehát 1969 óta, Bratislava a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa lett. E változás adta új politikai és társadalmi viszonyok meny-ARNOST GOLJER mérnök, Bratislava főpolgármesterhelyettese nyiben változtatták meg a város fejlődésének feltételeit? — A lenini elvek alapján létrejött szövetségi államforma nagyban hozzájárult a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségok szocialista egységéhez. Az a tény, hogy Bratislava az SZSZK fővárosa lett, megteremtette városunk gyors gazdasági fejlődésének politikai és társadalmi feltételeit. A CSKP XIV. kongresszusa határozatának értelmében Bratislava a beruházások tekintetében prioritást kapott, ami az ötödik ötéves tervidőszakra kitűzött feladatainkat is befolyásolta. Az 1971—75-ös évek beruházási terve 30 milliárd koronás őszszeggel számol, s ebből pusztán az építkezési munkálatokra több mint 15 milliárd korona jut. Ez pedig több mint a negyedik ötéves tervidőszakban előirányzott beruházási összeg kétszeresei Már csupán ezek az adatok is beszédesen bizonyítják, hogy mennyire megváltoztak Bratislava városfejlesztési lehetőségei. 1969 óta nemcsak egy korszerű nagyvárost, hanem a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosát építjük és csinosítjuk, hiszen Bratislava egyben Szlovákia központi hivatalainak s a különböző külkereskedelmi és konzuli képviseletek székhelye is lett. ■ A CSKP XIV. konaresszusán, valamint a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi plénumain született határozatok különösen a gazdasági jellegű határozatok jelentősen befolyásolják a nemzeti bizottságok munkáját is. Fokoznunk kell mindennapi munkáiuk hatékonyságát, s az eddiginél lényegesen nagyobb felelősséggel gondot fordítaniuk tevékenységük gazdasági vonatkozásaira. Miképpen teljesíti ezeket az aktuális feladatokat a Bratislava! Fővárosi Nemzeti Bizottság, különös tekintettel a lakosságnak nyújtott szolgáltatások minőségére? — A jelen időszakban elsősorban a lakásépítésre összpontosítjuk figyelmünket, hiszen az Idén véget érő ötödik ötéves tervben 24 ezer új lakás építését vállaltuk, s ebből az esztendő végéig méa több mint 6800 lakás átadása vár ránk. Ezenkívül tervezésileg már ebben az esztendőben biztosítanunk kell a következő tervidősznV lakásépítési feladatait is. Ezért több olyan intézkedést foganatosítottunk, amelyek célja a beruházások minőségének és az építkezési munkálatok anyagi-kivitelezési, illetve műszaki bázisának jelentős javítása. Határozatokban biztosítottuk a közlekedés, a kereskedelem és az egészségügy problémái hatékony megoldásának lehetőségeit. Igaz, az elmúlt időszakban javultak a közlekedés feltételei, de a belvárosi úthálózat és a tömegközlekedés tekintetében így is számos nyílt kérdés vár még megoldásra. A kereskedelemmel kapcsolatos gondjoikat főképpen a nyitvatartási idő módosításával, az üzletek korszerűsítésével és az áruválaszték bővítésével akarjuk megoldani. Folyamatosan bővítjük az üzemi és a körzeti orvosi rendelők számát, és állandóan növekszik az ügyeleti szolgálatot tartó egészségügyi központok száma. Az általunk irányított helyigazdálkodási üzemek ugyan teljesítették mór a jelen tervidőszak feladatait, de ez nem jelenti azt, hogy most esetleg átmeneti lazulás állhatna be munkájukban. Ellenkezőleg: vállalták a szolgáltatások határidejének további lerövidítését. A legfelső pártszervek határozatainak értelmében nagyon fontosnak tartjuk továbbá képviselőink és a fővárosi nemzeti bizottság egész apparátusának aktivizálását. ■ A felszabadulás óta eltelt harminc esztendő nem csupán mérlegelésre és számvetésre nyújt kiváló alkalmat, hanem merész tervezésre is. Befejezésül, kérem, mondjon el valamit Bratislava további fejlődésének terveiről? — Elkészült már a szlovák főváros új területrendezési terve, amelyet a közeljövőben a kormány is megtárgyal. Amennyiben jóváhagyja, úgy ez az okmány a város fejlődésének iránytűje lesz a jövőben. A tervek szerint 1980-ig 380 ezerre nő majd Bratislava lakóinak száma. A hatodik ötéves terv kereken 28 ezer új lakás építését irányozza elő. Továbbfejlesztjük majd a városi tömegközlekedést, befejeződik a Brnói és a Prágai út most folyó átépítése; fokozatosan megkezdődik a Duna jobb partján fekvő Petrzalka (Ligetfalu) gyorsabb ütemű városiasodása is. A Slovnaft térségében egy új vasúti összekötőhíd építését tervezzük. Az új lakótelepeket korszerű áruházakkal és szolgáltató központokkal akarjuk ellátni. Ipari fejlődés tekintetében pedig a gép- és vegyipar progresszív továbbfejlesztésével számolunk. Igaz, mindez jobbára még csak terv és elképzelés ... Elsősorban a főváros dolgozóinak szorgalmán és igyekezetén múlik, hogy mindebből mi válik majd konkrét valósággá. Célunk, hogy Bratislavát minden tekintetben korszerű, szocialista fővárossá fejlesszük. M. P. A CSEMADOK Központi Bizottságinak képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-6$. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodni u. 7. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedfeia tlaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48'VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaélarne, n. p., KoSlce. Előfizetési dij negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon Sóméi, Vránek, o 24. oldalon M. Borsky felvétele h'ié&t* 2
