A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-03-28 / 13. szám

• Az ocsúdó város • Siker — Elektroszvit módra • Űj lakótelepek, tömeges lakásépítés • Nővé Zámky (Érsekújvár) felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepli 1. Egyre kevesebb az ilyen régi utca a városban 2. Az új lakótelepek egyike 3. A Fujasz-család 4. Vörös Tibor, a vnb alelnöke 5. ... 6. Minden új hűtőszekrényt 24 óráig az ellenőrző pályán üzemeltetnek 7. Az új állomásépület impozáns várócsarnoka FEJLÖDÉ Egy-egy látogatás futó benyomásai nem segítenek megfejteni olyan kérdéseket, amelyekre talán ma­guk az újváriak is csak nehezen tudnak kielégítő választ adni. Mert a tavaly kiadott új várostérkép ugyan a város kiváló áttekintését nyújtja, a valóság­ban azonban az alkalmi utas hosszú percek múl­tán is csak nehezen tájékozódik a terelőutak meg­hökkentően sűrű rengetegében; s ha mondjuk Bra­tislava irányából igyekszik a városközpontba jutni, bizony akarva-a ka ration alapos „városnéző körsé­tát" tesz, míg az új lakótelepek sugárútjain és az ódon városközpont zeg-zugos utcácskáin a Gott­­wald térre vagy a forgalmas Zámcan-áruházhoz jut... És mégis; e „többletgyaloglás“ ellenére is valami tagadhatatlanul jelentkező otthonosság ke­ríti hatalmába az embert. Különösen az újságíró fogadja zokszó nélkül a várossal való ismerkedés­nek azt a „kényszerű" formáját, hiszen így legalább minden rávezetés nélkül, egyből bepillantást nyer e régi mezőváros jelenébe. És íme, elég egy órács­kát sétálni az Érsekújvár szocialista jelenét jelző 10—12 emeletes sorházak között vagy a gazdag történelmi múltú városközpontban, hogy ráébred­jünk, kár volt mérgelődni a kerülő — s terelőutak sokaságán; s a második óra pedig még bensősé­gesebb meglepetésekkel is szolgál. A múltat, o tovatűnt századok emlékét faggatva ősrégi kelta és római kori, majd avar települések emléke sejlik fői, később fontos kereskedelmi utak kereszteződtek a városi rángra emelt település te­rületén, 1423-ban erre vonult vissza seregeivel Troc­­novi Jón 2izka; az 1500-as évek második felében épült hat bástyával körülvett új vár (innen a város neve) évtizedeken át nagyon fontos szerepet ját­szik a törökök elleni háborúkban, és Ahmed Köprü­­lü vezér Érsekújváron harcoló csapatai 1685-ben elszenvedett csúfos vereségének emlékét a Török­­szalasztó utca őrzi. A legendás kuruc harcok idején itt járt Rákóczi és Bercsényi, itt fejezték le az áruló Ocskay Lászlót. Fennállásának csaknem másfél év­százada alatt a hat bástyával védett vár, Bél Má­tyás szerint, tíz súlyos ostromot vészelt át, s az utolsó során olyannyira megrongálódott, hogy az újjáépítése már lehetetlenné vált. A város akkori elöljáróságának döntése alapján ezért a várromjait lebontották. Az 1700-as években így jelentősen csök­kent a város hadászati jelentősége, és fokozatosan a kereskedelmi élet került előtérbe. A környék jel­legének megfelelően, Érsekújvár fokozatosan fon­tos mezőgazdasági központtá fejlődött. Az 1800-as ' években fejlődésnek induló kulturális élet két kima­gasló egyénisége a több mint másfél évtizedig itt élő jeles szlovák nyelvész; Anton Bernolák, és itt járt iskolába a népies és forradalmi költészetéről híres Czuczor Gergely is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom