A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-03-21 / 12. szám
SFMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások ESEMÉNYEKBEN ÉS EREDMÉNYEKBEN HOGY SZÉPEN gazdag évet zártunk CSENDÜLJÖN A SZÓ. Az évzárók mindenkor nagy jelentőséggel bírtak a szövetség életében. Ez a megállapítás fokozottabb mértékben vonatkozik az 1974-es évben megtartott évz'áró taggyűlésekre, mert tavaly ünnepeltük a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját, valamint a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulóját. Az évi tervfeladatokban elsődleges helyet foglalt el a két nagyjelentőségű évforduló előkészítése és az ünnepségsorozatba való bekapcsolódás. Az események gazdag lehetőséget adtak a tagságnak a kulturális élet, a népművelési munka kibontakozására. A helyi szervezetek vezetői részéről az évzárókra készített beszámolókból megállapítható, hogy a tagság élt is a lehetőségekkel, volt miről beszámolni. Az évzáró taggyűléseken, valamint az ezt megelőző ünnepi taggyűléseken minden helyi szervezetben külön előadásokban méltatták az évfordulók jelentőségét, ezeken a gyűléseken hozzávetőlegesen közel százezren vettek részt. Elmondhatjuk, hogy a CSEMADOK tagsága teljes mértékben bekapcsolódott a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére indított felajánlási mozgalomba. A kötelezettségvállalások teljesítése során 254 ezer órát dolgoztak önkéntes társadalmi munkában: kultúrházak, parkok rendbehozásánál, az őszi kedvezőtlen időjárás, az árvíz következtében veszélyezett mezőgazdasági termékek betakarításánál. A CSEMADOK tagság ezirányú ténykedése elősegítette a községek választási programjainak gyakorlati megvalósítását. A nyilvános ünnepi üléseket és az évzáró taggyűléseket az alapszervezetek felhasználták a taglétszám emelésére is, aminek eredményeként 1974-ben újabb 7700 magyar dolgozó vált tagjává a CSEMADOK-nak. A taglétszám ilyen irányú növekedéséhez hozzájárult a lévai és a dunaszerdahelyi járások által meghirdetett tagtoborzási verseny. Az eredmény még kedvezőbb lehetne, ha a bratislavai, érsekújvári, galántai és a komáromi járások is maradéktalanul teljesítették volna vállalt kötelezettségeiket. A versenyfelhívás alapján országos méretben legjobb eredményt a áahy-i (ipolysági) a Samoríni (somorjai) és a pohranici (pogrányi) helyi szervezetek érték el. A múlt évben a CSEMADOK megalakulása 25. évfordulója alkalmából a Központi Bizottság a CSEMADOK 25 éves címen emlékkönyvet jelentetett meg; ebből az érdeklődők megismerkedhettek azzal a sokrétű munkával, amelyet a CSEMADOK 25 év alatt végzett a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális fejlődése érdekében. A CSEMADOK megalakulása tiszteletére tartott ünnepségek alkalmából 354 alapító és érdemes tagot, valamint 157 közéleti funk-, cionáriust, illetve kollektívát és intézményt emlékplakettel tüntettek ki. Az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma a CSEMADOK és a Hét szerkesztőségének dolgozói közül 10 személyt részesített „A kultúra érdemes dolgozója“, illetve „A kultúra példás dolgozója“ kitüntetésben. A CSEMADOK ünnepi ülésén megjelentek Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Művelődésügyi Minisztériumának a képviselői, akik felszólalásukban elismerően nyilatkoztak a CSEMADOK tevékenységéről. Ezenkívül a közelmúltban megtartott évzáró taggyűléseken a CSEMADOK KB tagjai közel 500 elismerő oklevelet osztottak szét az érdemes tagok között. A CSEMADOK járási titkárságai dolgozóinak, a járási bizottságok és a helyi szervezetek vezetőségi tagjainak köszönhetők a népművelés és a népművészeti munka terén elért eredmények! A népművelési rendezvények és előadások nagyban hozzájárultak a tagság ideológiai neveléséhez, szakmai ismereteiknek bővítéséhez, valamint a CSKP határozatainak népszerűsítéséhez. 1974-ben 1271 előadás járult hozzá a tagság világnézeti fejlődéséhez. Ezenkívül a helyi szervezetek rendezésében 124 szakmai előadás hangzott el. Eredményes tevékenység folyt az irodalomnépszerűsítés területén. Erről tanúskodik a jobbára évfordulókhoz kötött 268 irodalmi jellegű előadás. Kimagasló eredményként lehet nyugtázni a „Ki tud többet az SZNF-ről“ vetélkedő megrendezését. Egyes járási székhelyeken a múzeumokkal és képtárakkal együttműködve kiállításokat szerveztek. Például Nyitrán Lőrincz Gyula alkotásaiból, Losoncon Bácskái Béla műveiből, Rimaszombatban Gerő Gusztáv és Jozef Kollár alkotásaiból, Királyhelmecen pedig fényképkiállítást a város 30 éves fejlődéséről. A CSEMADOK helyi szervezetek műkedvelő népművészeti együttesei, ének- és tánccsoportjai az országos és járási méretű rendezvényeken színvonalas műsort biztosítottak. Keretműsorral gazdagították az állami ünnepségeket és a helyi jellegű rendezvényeket. A legjobb népművészeti együttesek a zselizi országos népművészeti fesztiválon szerepeltek. A hazai népi hagyományok, a népi tánc és a népdal gazdagságát bizonyította a CSEMADOK KB Szőttes Népművészeti Csoportjának 54 fellépése Szlovákia magyarlakta községeiben, valamint a Tavaszi szél vizet áraszt... népdalverseny, melynek műsorában 288 szólóénekes, 118 éneklő csoport, 17 citerazenekar — összesen 1486 szereplő vett részt. A fontosabb eredményekről és problémákról volt szó az évzáró taggyűlések beszámolóiban. Az évzáró taggyűlések jegyzőkönyveiből, a vitafelszólalások tartalmából megállapítható, hogy közös munkával sikerült elérni, hogy a tagság felkészüljön hazánk felszabadulása 30. évfordulójának méltó megünneplésére, újabb kötelezettségvállalások teljesítésével a CSÉMADOK XXI. járási konferenciáira. Az évzárón nagyszámú kötelezettségvállalás született, főleg a tagság létszámának növelésére, társadalmi munkák végzésére, a Hét számára előfizetők tagtoborzására, kulturális műsorok összeállítására, a felszabadulás ünnepségeivel kapcsolatban. A múlt év eredményei láttán a helyi párt- és állami szervek képviselői nagy érdeklődést tanúsítottak a CSEMADOK évzárói iránt, csaknem kivétel nélkül minden évzárón megjelentek és elismeréssel szóltak a szövetség munkájáról, amellyel gazdagították a község kulturális életét. Azok a helyi szervezetek, amelyek eredményesen hozzájárultak a múlt év gazdag eredményeihez, büszkén tekinthetnek vissza sikereikre. Szép számmal vannak ilyen szervezetek. A jó példák nyomén szeretnénk elérni, hogy az idén a gyengébb szervezetek közül minél többen felzárkózzanak a jól működők közé. A helyi szervezetek vezetői alakítsanak olyan feltételeket, hogy egyetlen tag se tartsa feleslegesen elpocsékoltnak a szervezet gyűlésein eltöltött időt, hanem érezze: jelenlétére és aktivitására számítanak. A helyi szervezetek évzáró taggyűléseiről összegezésül elmondhatjuk, hogy a kisebb-nagyobb fogyatékosságok ellenére is teljesítették küldetésüket. Újabb lépést tettünk az irányba, hogy valóra váltsuk a CSEMADOK XI. országos közgyűlésének célkitűzéseit és eredményesen hozzájáruljunk a CSKP XIV. kongresszusán a népművelés és a kultúra fejlesztésére hozott határozatok teljesítéséhez. GOGH LÁSZLÓ, a CSEMADOK KB szervezési osztályának vezetője A Levicei (Lévai) Járási Népkönyvtár szinte már hagyományosan kötelességének tartja, hogy évente megrendezze a vers- és prózamondók körzeti, illetve járási versenyét. Ebben az évben Is a megszokott pontossággal fogtak hozzá az előkészületekhez: kitűzték a verseny időpontját, megállapodtak a körzeti és a járási bíráló bizottság összetételében stb. Ezen túlmenően arra törekedtek, hogy emeljék a versenyzők felkészülésének színvonalát, összehívták a járás legjobb szavaiéit, valamint a szavalókat előkészítő pedagógusokat, hogy munkájukhoz szakmai, módszertani segítséget nyújtsanak. Február elején a CSEMADOK helyi szervezetének lévai székházában 10—12 pedagógus és legalább húsz szavaló jött össze, hogy meghallgassa Holocsy Istvánnak és Drófy "Mátyásnak, a komáromi Magyar Területi Színház két művészének alapos és a versenyre való felkészülés szempontjából nagyon hasznos útmutató előadását. Holocsy István csaknem kétórás előadásban ismertette a hallgatókkal a színpadi mozgás formáit, fontosságát. Gondolom, főként az irodalmi színpadok számára nagyon hasznos segítséget jelentett az előadás, melyet a művész a színpadi mozgás gyakorlati formáinak bemutatásával egészített ki. Ezután Drófy Mátyás, a versmondás, a verstanulás módját elemezte, közben gyakorlati példákkal is szolgált a helyes versmondásra. Rámutatott a helyes hangképzés fontosságára, majd a vers technikai sajátosságait elemezve arra figyelmeztetett, hogy először a vers megértésére törekedjünk. Ha a tonuló nem érti meg — és nem Is tudjuk vele megértetni — a vers mondanivalóját, ne szavoltassuk. A hallgatók közül néhányon előadtak egy-egy verset, s a művész hozzáértéssel, meleg segíteni akaró szándékkal javította az előadást, s tanácsokat adott a további munkához. Akik ott voltunk, úgy éreztük, hogy a mintegy ötórás foglalkozás nagyon hasznos volt, valamenynyien sokat tanultunk belőle, s a hallottakat gyümölcsözően fel tudjuk majd használni a szavalók és prózamondók felkészítésében. A rendezésért külön köszönetét kell mondanunk a lévai Járási Népkönyvtár dolgozóinak, elsősorban Róringer Józsefnek, a könyvtár igazgatójának, aki járásunkban már évek óta lelkes pártfogója a vers- és prózamondók versenyeinek. TÖRÖK JENŐ • A CSEMADOK Roznavai (Rozsnyói) Járási Bizottsága, a Járási Népművelési Központ és a Járási Nemzeti Bizottság oktatásügyi osztályának közös akciójaként a közelmúltban került megrendezésre a járás magyar vers- és prózamondóinak versenye, öt kategóriában 130 versenyző vett részt. A versenyzők igényes versek és prózai művek megválasztásával és előadásával igazolták, hogy tavaly óta nemcsak előadásmódjuk csiszolódott, de ízlésük is fejlődött. Az egyes kategóriák győztesei — Lükő Katalin, Balogh Adrianna, Kiscsomor Katalin, Fabó Tibor, Zubriczky Valéria, Palcsó Edit, Hajdú Ágnes, Mázik István és Tóth Miklós őrvezető — megérdemelten, a bíráló bizottság igazságos döntése alapján jutottok a kerületi döntőbe. A résztvevők közül kiemelkedett Palcsó Edit, aki Leonyid Martinov szovjet költő Szabadság című versét, valamint Tóth Miklós őrvezető, aki Arany János balladáját, a Vörös Rébéket adta elő. Az utóbbi esetében a győzelem értékét növeli az a tény is, hogy csaknem egy éve tényleges katonaidejét tölti Csehországban. Beszélgetésünkkor elmondta, hogy o felkészülésben magára volt utalva, bár a parancsnokai a legnagyobb megértéssel voltak) iránta, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a verseny idejére eltávozást kapott. Palcsó Edit a Plesivecí (Pelsőci) Általános Iskola kilencéves tanulója. Szabod idejében érdeklődése két irányban oszlik meg. Egyrészt zenét tanul — felvételire készül a kassai konzervatóriumban, másrészt versekkel foglalkozik, tagja a Gemerská Hőrka-i (gömörhorkai) Vörös Láng Irodalmi Színpadnak. ISFMADGX életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások 10
