A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-03-07 / 10. szám

Erről a közép-ázsiai városról már ókori történetírók megemlékeztek. Szá­mos, o 14—17. századból származó műemlékkel dicsekedik, de maga a város állítólag idősebb Athénnál vagy Rómánál. Babilonnak és Thébának ez az üzbég kortársa az Ezeregyéjszaka mesevilágát idézi. Mint egykor régen, ma is fenségesen, hallgatagon állnak a büszke minaretek, színes kupolával fedett medreszék és mecsetek. Timur Lenk (Tamerlan), a nagy hódító 1369- ben Szamarkandot tette meg hatal­mas birodalma fővárosává, összegyűj­tötte Kelet legjobb építészeit, festőit, kézműveseit, hogy legszebb alkotá­saikkal díszítsék fővárosát. Aki csak egyszer is járt Szamarkandban, soha­sem felejti el az 1400 körül épült ha­talmas Bibi-Hanim mecset romjait, vagy a három medrészévéi határolt és sok-sok színes rózsával borított Regisz­­tan tér pompás sziluettjét, Gur emír­­nek egyszerűségében is megkapó mauzóleumát, ahol Timur sírja is van, a hatalmas méreteivel kitűnő Sahi- Zinda mauzóleum-fömböt. Mindenkit, aki csak ide látogat, elbűvöl ez a vá­ros karcsú minaretjeivel, mozaikokkal, majolikával, márványlapokkal és a­­rannyal díszített csodálatos mecset­jeivel és mauzóleumaival. Szamarkand­ban élte virágkorát a középkori mo-­­hamedán művészet és tudomány, itt született meg az algebra, itt virágzott az asztronómia és az orvostudomány. Szamarkand a régészek és történé­szek paradicsoma. Már huszonöt év­századdal ezelőtt város állott itt, az ókori Szogdiana tartománynak volt Marakanda néven fővárosa. Nagy Sándor állítólag földúlta. Amikor 643- ban egy Számár nevű arab elterjesz­tette itt a mohamedán vallást, róla nevezték el. A 6. századtól kezdve tö­rökök, arabok, kínaiak foglalták el át­menetileg. 833-tól 1000-ig a Szarnani­­da-dinasztiának volt székhelye. Dzsin­­gisz kán 1219-ben elfoglalta és fel­dúlta. Százötven év után csodával ha­táros módon támadt fel halottaiból. Timur 1369-ben székhelyévé tette (itt kiáltatta ki magát emírnek) s elhatá­rozta, hogy olyan várost építtet, a­­melynek nincsen párja a világon. Fel­­fuvalkodottságában az uralkodó, bi­zonyítani akarván, mi a véleménye a mohamedán világ akkori nagyvárosai­ról, a környező falvakat Kairónak, Da­­maszkusnak, Bagdadnak nevezte el. Timur unokája, Ulugbek uralkodása alatt érte el Közép-Azsia legnagyobb gazdasági és kulturális fellendülését. Folytatta Timur művét, mecseteket, is­kolákat építtetett és hatalmas csillag­vizsgálót emeltetett. Mint matematikus, csillagász, teológus és költő történelmi nevezetességű. Maga is előadott ma­tematikát az általa építtetett medre­­szében. Szamarkand a muzulmán ci­vilizáció központja lett. Ulugbek el­lenséges álláspontot foglalt el a mo­hamedán miszticizmussal (szufizmus­­sal), valamint a dervisrendekkel szem­ben. Ezzel magára vonta az utóbbiak gyűlöletét, és Ulugbek fia, Abd al-La­­tif segítségükkel államcsínyt hajtott végre: megfosztotta atyját trónjá­tól, majd 1449-ben bérgyilkosok­kal megölette, a csillagvizsgálót pe­dig leromboltatta. Romjait még ma is csodálattal tekintik meg a világ min­den tájáról érkező turisták. Megvan még Ulugbek csillagvizsgálójának szextónsa, ezt a sziklába vágták, hosz­­sza 63 méter, ívének átmérője 40 mé-8 Szövetkezeti piac Medresze a Regisztan téren

Next

/
Oldalképek
Tartalom