A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-02-28 / 9. szám

„harmadik szemeszter“, amikor nem az iskolapad, hanem az üze­mekben való munka, a termelé­si gyakorlat köti össze őket. A nyári építőtáborokban kialakuló kollektívák szervezetünk alapkö­vei, a legaktívabb diákok is ott hívhatják fel magukra a figyel­met. Elmondhatom, hogy a legte­vékenyebb SZISZ-tagok jutalma­zása terén is megnőttek a lehe­tőségeink: jutalomkirándulások, külföldi utazások, nemzetközi építőtáborokban csere alapon va­ló részvétel, kitüntetések, elisme­rő oklevelek ösztönzik további jó munkára a szervezet tagjait. KÖLCSÖNÖS BIZALOM „tJj szakaszba lépett a főiskolás ifjúság szervezeti élete, a meny­­nyiségi változás után most már a minőségi színvonal is emelke­dik, ami a CSKP ifjúságpolitiká­jának helyességét bizonyítja“ — mondotta a bratislavai Komensky Egyetem SZISZ-szervezetének V. konferenciáján J. Lipiansky, a SZISZ főiskolás szervezetének elnöke. A konferencián részt vett dr. Emil Huraj professzor, a Ko­mensky Egyetem rektora, több vezető beosztású egyetemi tanár, ott voltak a diákotthonok veze­tői, az egyetem hét fakultásának küldöttei, s nem hiányoztak a pártszervek képviselői sem. A Komensky Egyetem SZISZ- szervezetének eddigi tevékenysé­géről Kecskés Tibor elnök szá­molt be, akit újra megválasztot­tak ebbe a tisztségbe. A konfe­rencia után alkalmam nyílt el­beszélgetni vele. — Hogyan értékeled az egye­tem SZISZ-szervezetének mun­káját és miben látod hatékony­ságának erejét? — A Komensky Egyetemen 13 000 diák tanul. Kilencvenkét százalékuk tagja az ifjúsági szer­vezetnek. A párt politikájának irányvonalát követve a tagok kö­zötti kölcsönös bizalom elérésé­re törekszünk. A következetes káderpolitikának köszönhető, hogy az V. konferencián sikeres idő­szakról számolhattunk be. He­lyes ideológiai munkával eljut­hatunk az alapszervezetek min­den tagjához: rugalmas tájékoz­tató láncot építettünk ki, amely lehetővé teszi az infqrmá'yók gyors áramlását mindkét irány­ba. A „legjobb tanulócsoport“ cí­mért folyó verseny és a tudo­mányos diákkonferenciák a szak­mai színvonal emeléséhez járul­nak hozzá. Klubjaink és amatőr kultúrcsoportjaink mindenki szá­mára hozzáférhetők, diákottho­naink egyre több idák részére nyújtanak kényelmes tanulási le­hetőséget. Ösztöndíj rendszerünk tökéletesítésével már nemcsak erkölcsileg támogathatjuk az ar­ra érdemeseket. De sorolhatnám még a tényeket, amelyek mun­kánk eredményességét bizonyít­ják. — Ezek valóban meggyőző té­nyek. Kapnak-e munkájukért va­lami jutalmat az aktív, lelkes SZISZ-tagok? És mi módon biz­tosítjátok az utánpótlást? — Először talán az utánpótlás­ról... Minden főiskolára jelent­kező diák számára már termé­szetes kell hogy legyen az ún. — A konferencián nemcsak si­kerekről, hanem hiányosságokról is volt szó ... — Mint ahogy egyetlen moz­galom sem kerülheti el a hibá­kat, mi sem ringathatjuk ma­gunkat abban a tévhitben, hogy munkánkban már minden töké­letes, hiszen ez tagadása lenne a fejlődés lehetőségének. Vannak még területek — mint például a kollégiumi férőhelyek számának növelése, kapcsolatteremtés a munkásfiatalokkal stb. —, ahol még nehéz feladatok várnak ránk, de ezeket nem oldhatjuk meg egyik napról a másikra. — Kitől kaptok segítséget? — Elsősorban a pártszervektől és más tömegszervezetektől: ezeknek tagjai szívesen járnak el közénk, hiszen mi vagyunk az ő „utánpótlásuk“. — Milyenek a kapcsolataitok az egyetem pedagógusi karával? — Ez az együttműködés hosszú időn keresztül az ifjúsági moz­galom fájó pontja volt, mert so­kan nem akarták elismerni a kölcsönös bizalmon alapuló diák­tanár viszony előnyeit. Ma már csak kivételes esetekben találko­zunk ilyen visszásságokkal. Az egyetemi oktatás színvonalának emeléséhez is hozzájárult ezek­nek a problémáknak a megoldá­sa. Ugyanakkor a szakmai okta­tás pedagógiai szemlélettel páro­sult, így hatékonysága kiszélese­dett. — Mit tanácsolsz azoknak, akik most jelentkeznek a Komensky Egyetem valamelyik karára? — Saját tapasztalataim alapján — hiszen én is diák vagyok — jól tudom, hogy a kezdeti idő­szak nagy megterhelést jelent számukra, mégse feledkezzenek meg a szervezeti életről. Már a felvételiztető bizottságokban ta­lálkozni fognak a SZISZ képvi­selőivel, akik ott nem mint csen­des megfigyelők, hanem a felvé­telizők ideológiai fejlettségének és társadalmi elkötelezettségének vizsgálóikéit foglalnak helyet. Az összegezés pedig csakis a legjob­bak számára nyújthat lehetőséget az egyetemi tanulmányok meg­kezdéséhez. Ami azután követ­kezik, azzal a szerencsések ide­jében megismerkedhetnek. Egy­előre sikeres érettségit és sok ki­tartást kívánok nekik. Molnár László t A szombathelyi gépgyár mezőgazda­­sági gépek gyártására specializálódott, amelyeket főként a KGST tagállamaiba exportál. Képünkön: baromfitenyésztők számára készült tojásosztályozó gépek. 0 Az egyik tokiói iskolában kimonó­­varrást tanulnak a diáklányok. Fel­vételünkön az iskola ünneplőbe öl­tözött növendékei láthatók, amint egy nagy túróba szurkálják a hasz­nált varrótűket. Japánban évente megtartják a tűk ünnepét, s ez a szokás már több százéves tekint vissza. 0 M. M. Asrafi, a Tadzsik SZSZK Tudo­mányos Akadémiája Történeti Intézetének dolgozója Közép-Ázsia középkori művé­szetének elismert kutatói közé tartozik. Munkái több külföldi szakember érdeklő­dését is felkeltették. Jelenleg egy tudo­mányos kutatócsoport élén áll. A kollek­tíva szovjet Közép-Ázsia művészetét tanul­mányozza. Ebben a témakörben fontos helyük van a bokharai miniatűröknek. # Még Párizsban is Velencéről álmodik Sonia Petrova, aki a lagúnák városában forgatta Szerelem című új filmjét. Sonia Petrova, a párizsi Opera szólótáncosnője előbb az Adolescence című film főszere­pét játszotta el, majd Alain Delon part­nere volt a Le Professeur című filmben. A kritikusok szerint egy tehetséges tán­cosnővel kevesebb van ugyan az Operá­ban, de a francia filmgyártás gazdagabb

Next

/
Oldalképek
Tartalom