A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-02-21 / 8. szám
Nogy figyelmet keltett szakkörökben az angliai Ford gyár Taunus 15 M típusú autója, mely a három évvel ezelőtt piacra került 12 M típus fejlesztett utóda. Amint láthatjuk, a kocsi karosszériáján nem történt sok változás, néhány fölösleges króm-díszt távolítottak el róla. A karosszéria újdonsága: rozsdamentes acélból készült! A Ford Taunus 15 M típusba 55 lóerős motort szereltek, mely 125 km/ó végsebességet biztosít. AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI A Torinói Szalonban mutatják be ezt az olasz Bertone tervezte háromliteres, 300 DIN lóerős Lamborghini motorral ellátott merész vonalú, kétüléses sportautót, mely a „Bravo“ nevet kapta. Az ötfokozatú váltóval rendelkező kocsi végsebessége 272 km/ó. A szakértők nagy elismeréssel nyilatkoztak az olasz mester új remekművéről, de szerintük a jelenlegi nyugati gazdasági helyzet miatt az autó szériagyártásával egyelőre várni kell. (Gyári fotók) • CSEHSZLOVÁK-MAGYAR autóipari együttműködésről elvi megállapodás született az 1976— 80-as tervidőszakra. Csehszlovákia személyautókat és motorkerékpárokat szállít, cserébe magyar gyártmányú öntvényekért, futóművekért, forgattyústengelyekért és motorblokkokért. Magyarország mintegy 100 millió rubel értékű komplex szervizállomást, autóalkatrész-raktárt is szállít. • SZÁZEZER KILOMÉTER az élettartama annak a gumiabroncsnak, amelyet csehszlovák mérnökök kísérleteztek ki. Alapanyaga természetes és szintetikus kaucsuk keveréke, alsó rétege pedig acélkordból készült. • A LENGYEL AUTÓKLUB az ország 96 városában autójavító műhelyt létesített. A lengyelországi utakon jelenleg 155 „Sárga angyal" tart rendszeres szolgálatot. A mozgó javítóműhelyek mechanikusai a klub tagjainak az egész ország területén díjmentesen állanak rendelkezésükre, csak az anyagot, a cserélt alkatrészt kell megfizetniük. • BULGÁRIÁBAN az 1974 elején bevezetett közlekedésrendészeti intézkedések eredményeként javult a baleseti statisztika. Az év első kilenc hónapjában 23,2 százalékkal csökkent a közúti balesetek, 15 százalékkal a halálos áldozatok, 16,7 százalékkal a sérültek száma. • SZÉGYENBÉLYEGET ragasztanak a brazil rendőrök a tilos helyen parkoló kocsi sórvédőjére, a következő szöveggel: „Bírságot kellett fizetnem I“ A cédulát olyan ragasztóanyaggal erősítik föl, hogy a tulajdonos csak hosszantartó fáradságos munkával tudja eltávolítani. • A SZOVJETUNIÓ MEGRENDELÉSÉRE tizenkét új jégtörő hajó készül Finnországban: három sarkvidéki felhasználásra, a többi kilenc pedig a sekély vizeken és a kikötőkben teljesít majd szolgálatot. Az első, Jermak nevű sarkvidéki jégtörő már elkészült és szolgálatba állt. A 135 méter hoszszú, 26 méter széles, 20 241 tonnás új hajót, amely 4675 lóerős Diesel-motorjaival maximálisan 19,5 csomós sebességet érhet el, olyan légbuborék-rendszerrel is felszerelték, amely kis sebességű haladás közben sűrített levegővel töri a jeget. A további két nagy jégtörőt ebben az évben és jövőre szállítja le a helslnkii hajógyár. • A VILÁG ELSŐ HÉLIUM-TURBINÁJÁT fejlesztették ki az NSZK-ban. A hagyományos gázturbinák elvén működik, a gáz halmazállapotú hélium a körforgást végző közeg, amelyet tetszőleges tüzelőanyag elégetésével felhevítenek, majd kompresszorral öszszesűrítenek. Ez hajtja azután a turbinát és a vele összekapcsolt generátort, amely villamos áramot fejleszt. A mérések szerint ezen a módon a tüzelőanyag 80 százalékáig hasznosítható. A jó hatásfokú berendezést már üzembe helyezték. Villamos teljesítménye eléri az 50 megawattot, emellett óránként 46 gigakalória hőenergia hasznosítható fűtési célokra. ÓRIÁS ŰRÁLLOMÁSOK A FÖLD KÖRÜL Borisz Petrov akadémikus az „Aviacija i Koszmonavtika" című szovjet tudományos folyóirat hasábjain a Szaljut-'kísérletek eddigi eredményeivel, sikereivel foglalkozik és részletesen Ismerteti a kísérletek további terveit. A részletesen kidolgozott program egyes fokozatai tíz évig tartanak — írja a tudós — az első fokozat időtartama tehát az 1971 —1980 közötti évtized. Ebben a szakaszban több kisebb Szaljut-űrállomás startjára kerül sor, kezdetben két, négy és hat, később pedig 12 űrhajós részvételével. Ebben az időszakban teljesen készen vezérlik pályájukra az űrállomásokat — éppúgy, mint az eddigi Szaljutokat. A jövőbeni Szaljut-űrállomások legnagyobb részben utas nélkül repülnek majd és önműködő rendszereikkel végeznek tudományos kutatásokat, — írja Petrov akadémikus. Csak időről időre keresik majd fel őket űrhojósok, hogy új technikai rendszereket építsenek be, javításokat végezzenek, kicseréljék a filmkazettákat, és a Földre j ittassák a kutatási eredményeket. Egyetlen misszió sem tart majd tovább 15 napnál — a szovjet tudósoknak ugyanis az a véleményük, hogy az ember szervrendszerei az űrben csak 15 napig teljesen működőképesek, és a hosszabb űrrepülés jelentősen csökkentené az űrhajósok teljesítményét. A szovjet űrpllomásterv második, 1981 —1990 közötti lépcsőjében több űróllomóselem pályára juttatását tervezik — ezekből a Föld körüli pályán szerelik majd össze a közepes nagy-A Szaljut 4 űrállomás, melynek fedélzetén Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko űrhajósok a kidolgozott programnak megfelelően végezték munkájukat. Megfigyeléseiket nemzetgazdászók és orvostudósok dolgozzák föl. ságú űrállomásokat. Ezek az űrállomások kezdetben egy, később azután tíz évig is működnek majd, és 12—24 űrhajós teljesít szolgálatot fedélzetükön, geológiai, meteorológiai, fizikai, csillagászati, távközlés- és gyártástechnikai kutatásokat, kísérleteket végezve. Szovjet űrhajó-konstruktőrök már évekkel ezelőtt kidolgoztak egy ilyen 24 űrhajóst befogadó és minimálisan öt évig üzemképes űrállomás terveit. A közepes nagyságú űrállomás teljes tömege mintegy száz tonna, maximális átmérője pedig 30—40 méter lesz. Az 1991—2000 közötti harmadik tervszakaszban óriás űrállomásokat létesítenek majd a Föld körül, 50—70 utas részére, s később az űrhajóslétszámot százra, vagy akár 120-ra is növelik. Az ezer tonna tömegű, és több mint tíz életévtartamú űrállomások kerék vagy csillag alakúak lesznek. Több 100—200 tonna súlyú elemből, a Föld körüli pályán szerelik majd össze őket — az elemeket óriás szállítórakétákkal juttatják majd a kijelölt térségbe. Ilyen óriás űrállomásokon valóságos gyárak működnek majd, ezenkívül innen indítják a Nap-rendszer többi bolygóját kutató űrhajókat is. Lassú, tengely körüli forgatásukkal mesterséges gravitációt hoznak majd létre az óriás űrállomások belsejében. A jövőbeni szovjet űrállomásokat az eddigiekhez hasonlóan utasok nélkül juttatják pályájukra. Az 1971—1980 közötti első tervszakaszban a nagyszerűen bevált Szojuz-űrhajókkal végzik majd az utasszállítást. Az 1980-as években már többször felhasználható űrszállítókat használnak az űrállomások kiszolgálására.
