A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-02-21 / 8. szám

SZÓRAKOZÁS-niellett mini-magazin Ifjúsági klub — e két szó jelentése a sofárikovói (tornaijai) fiatalok körében sokáig fogalom volt. Egy olyan helyiségért, mely csak az övék, már hosz­­szú évek óta folyt a küzdelem. Végre ezt is meg­értük — mosolyodtak el sokan, amikor december 19-én, e város felszabadítása harmincadik évfordu­lójának ünnepén átvágták a szalagot. Az új műve­lődési otthonban egy „darabka" második otthont kaptak a fiatalok. Sötétedés után indulok a klubba. Az épület két ablakán fény szűrődik ki az utcára, zenei hang­foszlányokat sodor felém a szél. Pár perccel később a klubhelyiség mellett, a folyosó egyik tágasabb részén kényelmes bőrfotelokban ülve beszélgetünk. Miről? Mindarról, ami négy fiatalnak egy rövid óra leforgása alatt eszébe jut. S kikkel? Három huszon­éves fiatal ül a társaságomban. Mindhárman befe­jezték tanulmányaikat, dolgoznak, s szabad idejük nagy részét a klubban töltik. Vancová Zlata jogot végzett, jelenleg a jnb ok­tatásügyi osztályának pszichológiai, nevelési és pályaválasztási tanácsadójában dolgozik. Itt, a klubban az elnökhelyettesi tisztséget tölti be. — Délután öttől kilencig, hétvégén és ünnepna­pokon négytől fél tízig látogathatjuk a klubot, amelyet héttagú klubtanács vezet. Az úgynevezett törzsgárda kialakulása utón bizonyos időközönként felváltva más-más ügyeletes felel majd a felszerelé­sért és a pontos nyitvatartásért. Jelenleg két helyiség áll rendelkezésünkre — egy kisebb és egy nagyobb. Az előbbiben irodát ren­deztünk be, amely vezetőségi gyűlésekre alkalmas. A nagyobb helyiségben szórakozni fogunk. Asztali billiárd, kosárlabda és jégkorongjáték, sokk-készlet, lemezjátszó, magnetofon stb. áll a tagok rendel­kezésére. A berendezést a jnb, a Ruházati Vállalat helybeli üzeme: a vnb, valamint a művelődési ott­hon vette, A díszítés természetesen a mi dolgunk. „Harminc szabad év" jelszóval készült díszítésünk a felszabadulás 30. évfordulóját köszönti, a falon látható nagy plakát a chilei néppel való együtt­érzésünket fejezi ki. Hamarosan „A tiltakozás órá­ja" címmel szolidaritási napot rendezünk. Irodalmi anyag és sok — szintén a szolidaritást kifejező — popzene lesz a műsorban. Nagy fali plakátrajza­inkat általában tíz-tizenöt fiatal készíti. A jelenleg használt helyiség aránylag kicsi. A húsz-huszonöt ember részére méretezett klubhelyi­ségben sokszor harminc-negyven fiatal is tartózko­dik. Az épület pincéjében kaptak még egy nagyobb helyiséget, úgy tervezik, ott lesz a „valódi" klub. A mostani helyiséget politikai-nevelési célokra hasz­nálják fel. A terem tapétázását, a gumipadló lera­kását egyaránt maguk a fiatalok végezték. A legak­tívabbak: Hofferica Iván, Demeter Imre, Galo Béla és Szilárdi István — noha egészen más szakmát tanulnak — jól megálltak helyüket az asztalosmun­kákban is. A szomjas fiatalok kofolát fogyaszthatnak; az ügyeletes naponta két ládával visz fel. önkiszolgá­lás van — aki szomjas, kivesz egy-egy palack üdí­tő italt a ládából, bedobja az erre a célra szánt dobozba az érte járó pénzt, végül visszateszi az üres palackot s kiöblíti a poharat. Ez Adóm György klubelnök ötlete volt. Gyuri egyébként a járási al­koholellenes intézet munkatársa. Ö tájékoztat a klub terveiről: — Tevékenységünk azután bontakozhat majd ki, ha sikerül megnyitnunk a pinceklubot. A város is­koláinak néhány tanárától ígéretet kaptunk a klub tevékenységének támogatására. Bárczi István ma­gyarszakos tanító irányításával irodalmi színpadot alakítunk, továbbá minden héten egy-egy este va lomelyik ismert költő verseiből olvasunk fel, s meg­vitatjuk a költeményt. A gitártanfolyam vezetését Balajti Lajos vállalta, s ha fiataljaink ügyesen pen­getik a húrokat, zenekar alapításáról is szó lehet. Az idegen nyelvek iránt érdeklődők az angol vagy a német nyelvet Galo Pál Vilpios tanár vezetésével tanulhatják. A zene mindenkié — tartja a közmondás. Mi is ezt vettük figyelembe, amikor elhatároztuk, hogy nemcsak beat-esteket rendezünk, hanem komoly zenét is fogunk szervezetten hallgatni. Ezen a téren Barassó Katalin, a művészeti iskola igazgatónője segíti munkánkat. Gondoltunk fényképész-szakkör alapítására is, de ehhez nem állnak megfelelő anyagiak a rendelkezésünkre. Még egyszer hang­súlyozom a félreértés elkerülése végett: mindez csak a pinceklub megnyílása után válik lehetséges­sé. Szeretnénk, ha addig sok Szilárdihoz, Hoffericá­­hoz, Gálához, Demeterhez hasonló fiatal venné ki részét a munkából. Megkérdeztem néhány fiatalt, mit jelent számukra ez a klub; hol töltötték régebben szabad idejüket. Választ csak egyet kaptam: — Lenn a pincénkben kártyáztam! — vallja be a kérdezett. A többiek nem válaszolnak. Elhallgat­ják, hogy füstös kocsmák, olcsó szórakozóhelyek gyakori látogatói voltak azelőtt. Amióta a klub — az ő klubjuk! — megnyílt, naponta itt vannak. Egy-két üveg üdítő ital mellett elszórakoznak. Ki­mondatlan marad, de érzik, nagy változás ez az életükben. Az ifjúsági szervezet keretében alakult klub működésének célját Demeter Borbála tanítónő foglalja össze: — Azt akarjuk, hogy ne csak a városban, de já­rási szinten is tudjanak működésünkről. Ez csak az aktivitásunkon múlik. Most, hogy klubhelyiséggel rendelkezünk, ki kell lépni a kocsmák „bűvköréből", s meg kell mutatni kulturális, politikai téren Is, hogy tudunk valamit. Arra kell törekedni, hogy a fiatalok politikailag is képzettek legyenek. Nekünk, „idősebbeknek" meg kell mutatnunk, hogyan kell jól szervezni, hogy az utánunk jövőknek példaképei lehessünk, és tudjanak tanulni tőlünk ... BORZI LÁSZLÓ Az NDK-beli Magnet cirkusz legsikeresebb műsor számai közé tartozik az állatszelídítő-szám. A kö­zönség igen megkedvelte a csinos, fiatal Angelikc Waller állatszelidítőt. Kolumbiában, a La préda című film for­gatásánál történt. Egy szerelmi jelenet közepén Zeudi Araya etiópiai színésznő, a film főszereplője egy adott pillanatban si­koltozva menekült partnere karjából. Kiderült, hogy a je­lenet hátterében sze­replő majom elsza­badult és megharap­ta a művésznőt. Fehér és fekete, min­denki kedvence. Mi az? A panda-mackói Igaz, hogy nehézke­sen mozog, viszont annál ügyesebben használja mellső lá­bait. Rendkívül játé­kos. Képünkön ép­pen legkedveltebb eledelének — a bam­busznak — örül. Sandie Shaw, a hu* szonhét esztendős neves angol táncdal­­énekesnő évek óta tanulja a színész­mesterséget. Rövide­sen Ophélia szere­pében lép fel. Ham­letet a közismert an­gol drámai színész, Milton Cadman, az angol Nemzeti Szín­ház tagja alakítja. A rendező pedig Roy Hodges Glenda Jackson férje. A tizenhét éves dán Joan Larsen bizonyá­ra a világ legfiata­labb iskolaigazgatói­nak egyike. Egy kí­sérleti líceum élén áll, amelyben spe­ciális nevelési rend­szerrel élnek. Az ed­digi eredmények sze­rint a kísérlet sike­rült. VANCOVÁ ZLATA

Next

/
Oldalképek
Tartalom