A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-02-14 / 7. szám
CSEMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tuáosításo A MŰVELŐDÉSPOLITIKAI CÉLOK VALÓRA VÁLTÁSÁÉRT A CSEMADOK levicei (lévői) Járási bizottságának elnöksége december 27-i ülésén értékelte □ járás szervezeteinek múltévi tevékenységét. Szebellai János, a járási bizottság elnöke kijelölésekor a CSKP XIV. kongresszusának, valamint a CSKP és az SZLKP KB plenáris üléseinek az ideológiai kérdésekről és az Ifjúság szocialista neveléséről szóló határozataiból indult ki. Nagy súlyt fektettek arra is, hogy teljesítsék az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma úttal a nemzetiségi kulturális szövetségek számára kijelölt és a CSEMADOK XI. közgyűlésének határozatában rögzített feladatokat. A járási bizottság és a helyi szervezetek e feladatok teljesítésével, más társadalmi szervekkel együttműködve, segítségére voltak az állami szerveknek a magyar nemzetiségű állampolgárok kulturális szintjének emelésében és általában a nemzetiségi kultúra fejlesztésében. A CSEMADOK járási szervezete kulturális népnevelési tevékenységével nagyban hozzájárult a járás szlovák és magyar lakossága testvéri együttélésének megerősítéséhez. Most pedig lássuk, mit sikerült megvalósítaniok a munkatervben rögzített feladatok közül. Az állampolgári nevelés területén a CSEMADOK szervezetek figyelme a dolgozók eszmei és világnézeti nevelésére irányult a szocialista hazafiság és o proletár internacionalizmus szellemében. A népművelési szakbizottság jó szervező munkája nyomán a járás CSEMADOK-szervezetei 1974-ben 108 előadást rendeztek, s ezeken 10Ö39 hallgató vett részt. Megemlékeztek Lenin halálának 50. a februári győzelem 26. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójáról, ismertették a CSKP művelődéspolitikáját, foglalkoztak oz ifjúság szocialista nevelésének kérdéseivel, előadások hangzottak el o Szovjetunió békepolitikájáról és a csehszlovák-szovjet barátság hónapjának jelentőségéről. Az Irodalom és o könyv népszerűsítésének területén fő feladatuknak tekintették megszerettetni a magyar nemzetiségű állampolgárokkal a szocialista irodalmat. Kilencszóznegyvenöt személy jelent meg azokon az író-olvasó találkozókon, melyeket 2eliezovcében (Zselízen), Plásfovcéban (Paláston), Fornaban, (Fámádon), Levicében (Léván), és Tekovské Luzanyban (Nagysallón) tartottak Csontos Vilmossal, Zalabón Lovicsek Bélával és Ozsvald Árpáddal, Csatán pedig Ordódy Katalinnal beszélgettek el az olvasók. Tíz helyi szervezet emlékezett meg Ady Endre halálának 50. évfordulójáról, s ezeken az összejöveteleken több mint ezer személy jelent meg. Petőfi- Puskln- és Jilemnicky-emlékesteknek is szép számú közönsége volt. Az Ipolysági József Attila Irodalmi Színpadról külön is meg kell emlékezni. Nyolc ízben adott műsort a járás városaiban, illetve községeiben, azonkívül szerepelt Komáromban az irodalmi színpadok országos fesztiválján, valamint Dunaszerdahelyen és Balassagyarmaton az Irodalmi színpadok fesztiválján, A „Ki tud többet a Szlovák Nemzeti Felkelésről?" címen megrendezett országos vetélkedőn 50 csoport vett részt a járásból. Tavaly 12 öntevékeny magyar színjátszó csoport működött a járásban, ezek összesen ó5 előadást tartottak 14 000 néző előtt. 22 szervezetnek van esztrádcsoportja, ezek 50 alkalommal adtak önálló műsort, amit több mint 8500 néző tekintett meg. Ezenkívül 80 alkalommal biztosítottak a helyi szervezet tagjai keretműsort évfordulókkal kapcsolatos ünnepi üléseken és taggyűléseken. Negyedízben rendezték meg a népdalénekesek járási versenyét, ennek Ipolyvisken megtartott döntőjében mintegy 350 néző előtt 14 szólóénekes, 5 kórus, illetve éneklő csoport és 2 citeraegyüttes vett részt. A Járási bizottság egyik legfőbb feladataként tűzte a helyi szervezet elé, hogy megismertessék a tagságot a CSKP XIV. kongresszusán és az SZLKP kongresszusán, valamint a CSEMADOK XI. közgyűlésén elfogadott határozatokkal. A helyi szervezetek rendszeresen tartottak vezetőségi üléseket és taggyűléseket, a járási bizottság vezetésével sikeresen folytatták le a tagszervezési kampányt. A CSEMADOK-tagok derekasan kiveszik részüket a város- és községfejlesztési szépítési akciókból, valamint a mezőgazdaság segítéséből: a járásban összesen 25 820 órát dolgoztak társadalmi munkában. Természetes, hogy egy rövid cikkben lehetetlen beszámolni mindarról a munkáról, amit a múlt évben végeztek, ezért kénytelen voltom csak a leglényegesebbekre szorítkozni. De az elmondottakból is látható, hogy a lévai járásban is mindent megtettek a CSKP művelődéspolitikai célkitűzéseinek maradéktalan megvalósítása érdekében. ÁBEL GÁBOR SIKERES TEVÉKENYSÉG Janik (Jánok) 800 lakosú kisközség. Ifj. Kerekes Andrásnét 1955-ben választották meg a CSEMADOK helyi szervezete elnökének. Húsz év óta arra törekedik, hogy évről évre jobb eredményeket érjenek el a népnevelő munkában. Színjátszó- és tánccsoportjuk sem tétlenkedik. A 120 tagú helyi szervezetnek jó kapcsolata van a pártszervezettel, a helyi nemzeti bizottsággal, az egységes földművesszövetkezettel, az általános iskola tantestületével, s nem utolsósorban a többi szervezettel is. Főleg kulturális téren tevékenykedtek eredményesen. Mindig hallattak magukról. Az ötvenes-hatvanas években két állandó tánccsoportjuk volt. Nem egy oklevél őrzi az eredményes munka emlékét. Kiemelkedően szerepeltek a gombaszögi Dal- és Táncünnepélyen és a környék falvaiban, és még Kosicén (Kassán) is ismerik őket. Volt olyan év, amikor vándorszínészekként emlegették a jánoki színjátszó csoport tagjait. Tavaly nyáron „Még iskolába járok" címmel, a SZISZ helyi szervezetével közösen, táncdalfesztivált rendeztek. Az efsz megalakításának 25. és az SZNF 30. évfordulója ünnepségein nagy sikert arattak műsorukkal. Ekkor lépett fel először a helyi szervezet 18 nőből és 8 férfiből (idősebbekből) álló énekkara, s azóta a létszámuk már gyarapodott. És az érdeklődés is megnőtt irántuk. Nemcsak helyben, de a környéken is. Már most gondolnak a februári győzelem évfordulójára, s a SZISZ tagjaival közösen új darabot tanulnak be. FIRTKO ISTVANNÉ KÉT VILLÁMINTERJÚ A CSEMADOK Voíky KriíS-i (rogykürtösi) járási titkárságán arról kérdezősködtem, melyik falvakban találhatók aktív, lelkes CSEMADOK- tagokat. Kérésemre többek között Iperské Predmostie (Ipolyhídvég) és felovce (Zsély) községek nevét sorolták fel. Először egy fiatal tanítóval, 7>evalecz Lászlóval, a CSEMADOK ipolyhídvégi helyi szervezetének elnökével beszélgetek: — Ipolyhídvégnek körülbelül nyolcszázötven lakosa van, a CSEMADOK pedig 132 tagot számlál a községben. A lakosság tizenöt százaléka tehát tagja a szervezetnek. Nagy többségüknek a Hét is jár. — Milyen kulturális csoportjaik vannak? — Citerazenekarunk, férfikórusunk és a SZISZ-szervezettel közös Irodalmi Színpadunk működik. — Mi volt a községben a legutóbbi CSEMADOK-akció? — December 13-án ünnepeltük a falu felszabadulásának harmincadik évfordulóját. Az ünnepséget ugyan nem a CSEMADOK rendezte, de a kultúrműsor sikeréhez nagyban hozzájárultak szervezetünk tagjai. — Mire készülnek? — A járási II. Mikszáth Kálmán színpadi napokra akarunk betanulni egy darabot. — Melyek a faluban a legközkedveltebb CSEMADOK-rendezvények? — Az úgynevezett batyubált minden évben megrendezzük. Ez már hagyománnyá vált a községben. — Miben különbözik a többi báloktól a batyubál? — Abban, hogy erre a rendezvényre a vendégek maguk hozzák az ételeket és italokat. — Hol szoktak fellépni, próbálni? Van megfelelő helyiségük? — Körülbelül 200 férőhelyes kultúrházunk van. Zsélyben egy nyugdíjas szabómester, Kajtor Mihály, a CSEMADOK helyi szervezetének az elnöke. — Van, amivel dicsekedhetünk, van, amivel nem — jelenti ki mindjárt a bemutatkozás után, kérdésre sem várva. — Beszéljünk először a „kellemetlenebb" dolgokról. Mi az, amivel nem dicsekedhet a zsélyi szervezet? — Nincs kultúrházunk. Azt a helyiséget, ahol szervezetünk egyes kulturális csoportjai fel szoktak lépni, istállóból alakítottuk át. A próbákat meg oz ifjúsági klubban tartjuk. — És mivel dicsekedhetnek? — Anyagilag a mi szervezetünk Kajtor Mihály (Vámos Gábor felvétele) áll a legjobban az egész járásban. Pedig a múlt évben is voltunk kirándulni, meg az idén is ... — Mivel, hogyan érték ezt el? — Azzal, hogy nem tétlenkedünk. Most éppen színdarabot akarunk betanulni, de még nem tudjuk, melyik darabot válasszuk. Tervbe vettük ugyan az Iglói diákokat, de ebben csak egy női szereplő van. Attól félek, hogy a lányok, akik szívesen játszanának, s kimaradnak a színdarabból, megsértődnek, s jövőre majd hiába hívnánk őket. Évente általában egy színdarabot tanulunk be, ezt először itthon adjuk elő, azután a járás többi községeiben. Természetesen mi is fogadunk vendégeket, hiszen falunk lakossága nagyon szereti a színdarabokat. Ezerkilencszázhetvenháromban még a MATESZ is volt nálunk, Goldoni Mirandolináját láthatta előadásában a közönség. A múlt évben is jártak itt a színház művészei, de nem tudtak fellépni, mert kicsi a színpad. A színjátszócsoporton kívül tánccsoportunk működik, s most van alakulóban a férfikórus. Valószínű, hogy tavasszal a járási fesztiválon már fellép . .. A nyáron pedig megrendezzük majd az „Ipoly menti batyubált". Erre az Ipoly völgye összes falvainak lakosságát elvárjuk. Reméljük, a szép tervek, pompás elképzelések valóra is válnak, s a CSEMADOK-szervezet zsélyi példáját nagyon sokan követik majd. — varga — Trevalecz László (Prandl Sándor felvétele) C3TTADCK életétől - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások 10
