A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-02-14 / 7. szám
ACSKP XIV. kongresszusa fontos feladatot tűzött ki — a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember nevelésének feladatát. A CSKP KB tavaly novemberi plenáris Ülése ismételten hangsúlyozta ezt az igényes követelményt. A határozatban olvashatjuk: „Határozottan szembe kell szállni minden antiszocialista jelenséggel, a kispolgári gondolkodásmóddal, a harácsolással vagyis a társadalom kárára való meggazdagodással, arra kell törekedni, hogy állampolgáraink tudatában és életmódjában erősödjenek a szocialista értékek.“ A világnak az embert körülvevő értékei igen különbözők és sokoldalúak, mint ahogy különbözők az emberek szükségletei és érdekei is. Az értékeket azok a viszonyok, dolgok és jelenségek alkotják, amelyeknek bizonyos jelentősége van az emberek számára és kielégítik érdeklődésüket. Az ember élete számára nemcsak a természeti értékek nélkülözhetetlenek — a földrajzi környezet, amelyben él, hanem különösen a gazdasági értékek, amelyeket a termelés meghatározott módja ad meg. A gazdasági értékekből keletkeznek a szociális, politikai értékek, amelyek magukba foglalják a szociálpolitikai tényeket s az ezekből eredő eszméket és célokat. Ide tartoznak a poliükai, erkölcsi, esztétikai és egyéb értékek. Minden ember egész sorát alkotja élete folyamán az értékeknek, amelyeket szükségletei, érdekei, személyes hajlamai, kedvtelései vagy ízlése szabnak meg. Megvan a saját értékskálája, eszerint értékel más embereket s az élete számára fontos eseményeket. Saját értékrendszere befolyással van az emberre mindennapi tevékenységében, a célok kitűzésében. Az ember azonban társas lény, nem létezik elszigetelt egyedként, hanem elválaszthatatlan része, tagja a társadalomnak, amelynek egyrészt alkotója, de amely másrészt befolyást gyakorol egész fejlődésére. Minden egyed értékskáláját bizonyos társadalmi rendszerben alakítja ki, fejleszti és alkalmazza. Az értékek osztályjellegűek, s nem lehet nem történelmi, osztályok feletti jelenségeknek minősíteni őket. Minden társadalom kialakítja a maga értékrendszereit, amelyek az emberek magatartásának fontos szabályozói, s ezeknek a szempontjából történik az egyének, a társadalmi csoportok és az osztályok tevékenységének a megítélése. Az egymástól eltérő társadalmi osztályok különböző gazdasági, erkölcsi, filozófiai, vallási és egyéb értékrendszereket alakítanak ki. Az értéktudat minden osztály ideológiájának része. A szocializmus értékrendszere az új társadalom építésének folyamán alakult ki és formálódott. Elkeseredett harcban le kellett küzdenie nemcsak a burzsoá, de különösen a kispolgári értékfelfogást, amely mély gyökereket vert az emberek tudatában, s amelynek befolyásával és megnyilvánulásaival a mai napig találkozunk. A termelőeszközök szocialista tulajdona, a munkásosztály vezető szerepe s a kommunista párt objektíve növekvő jelentősége a társadalom fejlődésében, a dolgozók politikai és erkölcsi egysége, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus — de az alapvető szociális biztonság is, mint a munkára, a művelődésre, az egészségügyi és a szociális gondozásra való jog — ezek alkotják társadalmunk alapvető értékrendszerét. Ezek egyike sem adott azonban egyszer s mindenkorra, nem örök és változhatatlan. Kölcsönös dialektikai egységet alkotnak, kölcsönösen feltételezik és befolyásolják egymást. A pártban és a társadalomban a közeli években mutatkozott válságjelenségek szembeötlően megmutatták, hogyan vezetett a szocializmus egyes alapvető értékeinek tagadása és eltorzulása az egész értékrendszer destrukciójához és hogy végső következményében a szocialista társadalom teljes felbomlásához vezethetett volna. A jobboldali opportunista és antiszocialista erők hatása maradványainak leküzdése érdekében a dolgozók olyan szocialista tudatát kell elérni, hogy minden helyzetben helyesen tudjanak orientálódni, hogy meg tudják különböztetni a szocializmus értékeit az ólértékektől. A fejlett szocialista társadalom építésének időszakában a szocializmus értékrendszerének kifejlesztésére és alkalmazására törekszünk, előtérbe kerülnek az ember fejlődésének, művelődésének, szakképzettségének, érzés- és erkölcsi világa fejlesztésének, a tudományos világnézet elsajátításának kérdései, aminek alapján alakul ki bizonyos fajta magatartása. A politikai rendszerünket alkotó összes szervek és szervezetek fő küldetése a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember nevelése. Növekszik a súlya és befolyása főként az olyan értéReknek, mint a család és a munkakollektíva, ahol új kapcsolatok alakulnak ki a különböző életkorú és különböző rétegekhez tartozó emberek között. Ezeknek rendkívüli nagy hatása van a kispolgári nézetek 'leküzdésére és a szocialista erkölcsök kialakulására. A család jelentős társadalmi intézmény, amely igen nagy változásokon ment át, s amelynek kapcsolatai a jelenlegi társadalomban egyre bonyolultabbakká válnak. A szocialista társadalomnak érdeke a család szilárdítása; ez feltételezi a partnerek kölcsönös alkalmazkodó képességét mint a gyermekek nevelésének fontos feltételét. A családban sajátítja el a gyermek az elsődleges értékeket, amelyek szerint élni tanul, kezdi kialakítani az alapvető emberi kapcsolatokat, amelyek befolyásolják további magatartását az iskolában, a munkahelyen és a társadalomban. A szocialista társadalom minden eszközzel hat a családi közösség megszilárdítására, mert minden túlzás nélkül elmondható, hogy a harmonikus családi élet azon értékek közé tartozik, amelyek rendkívüli jelentőséggel bírnak a személyiség fejlődésére. A családi boldogságot nálunk az emberek túlnyomó többsége — a fiatalok is — életcélnak tartja, kívánatos értéknek, amelynek megvalósítására törekedni kell. A munkakollektíváknak is, amelyekbe minden ember belép és amelyekben életének legnagyobb részét tölti, rendkívül nagy a jelentősége az egyén értékvilágának kialakulására. Az emberi kapcsolatok bonyolult szövevényébe kerül itt, amelyek befolyásolják elképzeléseit, munka- és erkölcsi értékeit, s a szerzett tapasztalatok alapján ítéli meg az egész társadalmat. A munkakollektívák légkörét a kapcsolatok mennyisége és minősége alakítja ki; minden egyén kiveszi részét ennek kialakításából magatartásával s ezzel hozzájárul a kollektíva többi tagjával való bizonyos együttéléshez. A munkakollektívában alakul ki az embernek a munkához való viszonya is. A munkához való pozitív viszony nem alakul ki magamagától, mint ahogy az ember pozitív jellemvonásai sem alakulnak ki önmaguktól. Mindenekelőtt a feltételek, amelyek között dolgozik, befolyásolják magatartását, cselekedeteit. Ahol vezető beosztású dolgozók nem azzal gondoskodnak a harmonikus kapcsolatok kialakításáról, hogy elleplezik a reális problémákat, hanem igyekeznek nyíltan és következetesen megoldani őket, ahol saját kezdeményezéssel leleplezik a fogyatékosságokat és nem riadnak meg az össztársadalmi érdekek érvényesítésekor egyes esetekben előállható konfliktus-helyzetektől sem, ott kialakul a kollektíva olyan belső egysége, amely lehetővé teszi a dolgozók képességeinek és kezdeményezésének kibontakoztatását, amelyek kedvezőtlen körülmények között kiaknázatlanok maradnának. Társadalmunk ösztönzőleg hat nemcsak az anyagi, de egyre nagyobb mértékben az erkölcsi tartalékok felhasználására is. Arra törekszik, hogy az erkölcsi ösztönzők pozitívan befolyásolják az emberek magatartását. Jelentős hatást fejtenek ki a társadalmi tevékenység valamennyi területén. Az embernek fejlődéséhez jó emberi kapcsolatokra van szüksége, elvtársi légkörre, a megértés és a bizalom érzésére. Ezeknek a kapcsolatoknak minden zavara a magányosság érzetét váltja ki, gyengíti a munkateljesítményt és aláássa a kezdeményezést. Érthető, hogy másként dolgozik az az ember, aki tudja, hogy munkája szükséges és hasznos és hogy munkakollektívája megbecsüli, mint az olyan, akinek a munka iránti érdeklődését közömbösen, minden elismerés nélkül fogadják. S nem gondolunk itt minden esetben a pénzjutalom formájában megnyilvánuló elismerésre, noha ezt a formát nem lehet lebecsülni. Sok dolgozó már ma többre becsüli a jó munkakollektívát, mint a magasabb jövedelmet. S ez rendkívül fontos tényező, amelyet a társadalom további fejlődése folyamán céltudatosan erősíteni kell. Egyre növekednek az erkölcsi-politikai magatartás iránti igények. Társadalmunk fejlődése bizonyítja, hogy az emberek többsége számára a szocializmus alapvető érték. Létével öszszekapcsolják a saját és gyermekeik életét. A szocializmus nyújtja nekik az alapvető létbiztonságot, amely ma annál nagyobb jelentőséget kap, minél kevesebb létbiztonsággal rendelkeznek a dolgozók a fejlett tőkésországokban is. Emellett azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindenki mindennapi életét éli a szokásos problémákkal, s ezért a szocializmust nemcsak célkitűzései és távlatai alapján ítéli meg, hanem aszerint is, hogy mivel találkozik a munka- és a lakóhelyén, aszerint, hogyan gondoskodnak e problémák megoldásáról. A mai társadalmat szükségszerűen főképp tapasztalatai és ismeretei alapján ítéli meg. Ezért nem szabad a szocialista társadalom eddig elért eredményeit, sem további fejlődésének távlatait lerontani olyan fogyatékosságokkal, amelyek nem objektív okok következményei, hanem különböző beosztású egyes emberek helytelen magatartásának eredményei. Társadalmunk fejlődése olyan szintet ért el, amikór aránylag magas életszínvonalról beszélhetünk, s amikor egyre inkább előtérbe lép a szocialista életforma kialakításának kérdése. Ennek kialakítása összefügg a dolgozók szocialista tudatának erősödésével, az emberek szocialista értékrendben való gondolkodásával és a kispolgári értékrendszer leküzdésével. Ezek a kérdések a legbonyolultabbak közé tartoznak munkánkban. A szocializmus további fejlődése igen sok ember számára összefügg a személyi fogyasztás aránytalan növekedésével, fogyasztási cikkek állandó és egyre nagyobb mértékű megszerzésével, vagyongyűjtéssel, amely szerintük az élet fő értelme, minden törekvésük célja. A szocialista társadalom rendelkezik az összes feltételekkel, hogy megváltoztassa a fogyasztás szerkezetét és társadalmi szerepét s korlátozza a kispolgári tendenciákat a fogyasztás fejlődésében. A mi törekvésünk másfelé irányul. Az életszínvonal értékelésének mértéke sokkal szélesebb és mélyebb értelmet kap. Felöleli az anyagi és szellemi szükségletek egész skáláját. Az egyre magasabb fogyasztás elérése nem lehet meghatározó cél, hanem az ember sokoldalú fejlődésének eszköze. Társadalmunk fontosnak tartja nemcsak az anyagi, de a kulturális szükségletek kielégítését, az egész életmódot is. Ez teljes mértékben megfelel Marx felfogásának, amely szerint „gazdag az az ember, aki gazdag emberi szükségletekkel rendelkezik“. Ez alatt az emberek szellemi gazdagsága értendő, tudományos és világnézeti műveltségük, kulturális fejlettségük és esztétikai ízlésük. Az újfajta gondolkodásért és magatartásért folyó küzdelem társadalmunk minden tagját érinti. A CSKP KB tavaly novemberi ülésén hangzott el; az elmúlt évek bebizonyították, hogy pozitív eltolódásra került sor az emberek tudatában a szocialista értékek megszilárdulása felé. A további feladatok, amelyeknek megoldásán társadalmunk munkálkodik, további erőfeszítéseket követelnek mindannak az újnak a megvalósításában, ami elősegíti további fejlődését. MILENA RANDOVA A SZOCIALIZMUS ERTÍKftENDSZERE A CSEMAOOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes; Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedíció tlaíe, 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaőiarne, n. p., Koáice. Előfizetési dij negyedévre 39,— Kis, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele Köt 2
