A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-01-31 / 5. szám

'SF.MADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások VOLT MIRŐL BESZÁMOLNI Az, hogy a CSEMADOK évről évre teljesíti kül­detését — a népi és a haladó kultúra ápolását, a tagság internacionalista szellemben történő nevelé­sét — elsősorban az alapszervezetekben végzett alapos munka eredménye. A CSEMADOK galántai járási bizottságának ülé­sén Pásztor Ferenc, járási titkár beszámolójában hangsúlyozta, hogy a legsokrétűbb és legigénye­sebb kultúrmunkát az elmúlt évben a vléanyi (vág­­larkasdi), Horné Saliby-i (felsőszeli), íihareci (zsi­­gárdi), diakovcei (deáki), teSedikovói (peredi) és a jelkai (jókai) szervezet fejtette ki. Deák Imrével és Alföldi Istvánnal, a jókai szer­vezet elnökével, illetve titkárával arról beszélge­tünk, milyen munkamódszerekkel sikerült elér­niük azt, hogy a járás legjobb szervezetei között emlegessék a jókait? — Az 1973 novemberében megtartott évzáró köz­gyűlés határozataiból kiindulva, munkánk jellegét a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója szabta meg. Veze­tőségünk és tagságunk, rég nem tapasztalt aktivi­tással látott munkához — mondja Deák Imre. — Az évzáró taggyűlésen előterjesztettük a vázlato­san kidolgozott munkatervet, melyet tagságunk né­hány ügyes javaslattal egészített ki. A legörvende­­tesebb dolog az, hogy lényegesen javult a vezető­ség és a tagság közti kapcsolat — teszi hozzá Al­földi István. — Három taggyűlést tartottunk, ezen­kívül minden vezetőségi tagnak megvannak a „sa­ját emberei“, azaz körülbelül 15—20 tag, akiket tá­jékoztatnia kell a tervezett akciókról, rendezi tag­illetményeiket és tolmácsolja a javaslataikat a ve­zetőségi üléseken. Így állandó kapcsolatban va­gyunk a tagsággal. Itt szeretném megjegyezni, hogy a CSEMADOK jókai helyi szervezetének 299 tagja van. Élén 19 tagú vezetőség áll, mely az elmúlt esztendőben tizenhat alkalommal ült össze. A ve­zetőség mellett két — kulturális és gazdasági kér­désekkel foglalkozó — szakbizottság működik. Ezek a szakbizottságok még a vezetőségi ülések előtt megtárgyalják a hatáskörükbe tartozó problémákat és azok megoldására javaslatot tesznek. Így értük el azt, hogy az üléseken rövidebb idő alatt több DÓK helyi szervezeteinek életében az év­záró taggyűlések is, melyeken az ott el­hangzó beszámolók és vitafelszólalások keretében — az elvégzett munka kap­csán — bőven akad mit dicsérni, vagy bírálni. E heti összeállításunkban ezért néhány helyi szervezetünk „évvégi szám­adásáról“ szeretnénk rövid körképet adni. kérdésről beszélhetünk — teszi hozzá a szervezet elnöke. Néhány mondatban szeretnék beszámolni a nép­művészet és népművelés terén elért eredmények­ről is. Sikeres emlékműsort mutatott be a szer­vezet tagsága Ady Endre halálának 55. évfordu­lója tiszteletére. Megemlékeztek Jífi Wolker halá­lának évfordulójáról, Petőfi Sándorról és az 1848 — 49-es szabadságharcról. Két alkalommal rendezett a szervezet könyvkiállítást. Dávid Teréz: Időzített boldogság című könyve kapcsán rendeztek szerzői estet. A vers- és prózamondók járási versenyéről egy első és egy harmadik dijjal tért haza Galam­bos Anna és Sebők Adrianna. A szervezet színjátszó csoportja a hagyományok­hoz híven az idén is bemutatkozott a falu lakos­sága előtt. Deák Imre rendezésében a Kutyaszo­rító című darabot mutatták be. Sikerrel szerepeltek a környező községekben is. A járási versenyen el­ért első helyük szintén azt bizonyítja, hogy a mű­kedvelő színjátszás a faluban magas színvonalon van. — Az 1974-es év elején megalakult és sikeresen mutatkozott be szervezetünk néptánc-csoportja — mondja az elnök. — A batyusbálon egy nagyon szép és dicséretre méltó feladatra vállalkoztak: a faluban hajdan táncolt és már majdnem feledésbe merülő táncokat (sottis, padegatta, Bertóké) dol­gozták fel és mutatták be sikerrel. Ezenkívül si­keresen szerepeltek a jubileumi tagsági gyűlésen is. Sajnos, jelenleg vezető hiányában a csoport nem működik. Pedig a lányok és a fiúk szívesen tán­colnának. A vezetőség elsőrendű feladatának te­kinti, hogy a csoport élére megfelelő szakembert találjon. Csak az elismerés hangján lehet szólni a citera­­zenekar tevékenységéről. A csoport márciusban alakult, azóta rendszeresen próbál. Már több helyi jellegű akció alkalmával felléptek és szerepeltek a járási dal- és táncünnepélyen is. Vezetőjük Raj­­csányi József. A tagság és a vezetőség jó kapcsolatát az is bi­zonyítja, hogy színdarabok bemutatásánál, vagy más akciók szervezésénél, mindig lehet a tagságra számítani. Például a Tavaszi szél vizet áraszt nép­dalverseny kerületi döntőjének megrendezéséből a 19 tagú vezetőség mellett mintegy 25 — 30 tag is ki­vette a részét. A tavaly rendezett számos akció közül, melyek­ből helyszűke miatt csak néhányat említhettem meg, kiemelkedik a helyi szervezet jubileumi tag­gyűlése. Április 27-én színes esztrádműsorral egy­bekötve került megrendezésre, s részt vettek rajta a hnb, az efsz, a pártszervezet, valamint a tömeg­szervezetek és a CSEMADOK járási bizottságá­nak küldöttei is. A kultúrház előcsarnokában az érkezőket tartalmas fényképkiállítás ismertette meg a helyi szervezet negyedszázados tevékenységével. A jubileum alkalmából a CSEMADOK KB hat ta­got tüntetett ki oklevéllel. Az évzáró taggyűlésen a tagság 300 óra dolgozá­sát vállalta önkéntes társadalmi munkában, a falu­­szépítési akció keretében. Vállalását 150 százalék­ra teljesítette. A tagdíjakat március 16-ig rendez­ték. Ennyit dióhéjban a jókai szervezet múlt évben kifejtett munkájáról, de talán érdekes lesz bepil­lantást nyerni ez idei terveikbe is: — Szorgalmazni fogjuk író-olvasó találkozók, irodalmi estek, könyvkiállitások rendezését. Sze­retnénk, ha színjátszóink újra sikerrel szerepelné­nek a járási versenyen, és megszervezzük az ének­lő csoportot. Egész évi munkánkat az ország fel­­szabadulásának 30. évfordulójával kapcsolatos ün­nepségek szabják meg, — mondja Alföldi István. A jókai helyi szervezet évzáró taggyűlésén volt hát miről beszámolnia a vezetőségnek; és a tag­ságnak is mihez hozzászólnia — dicsérnie, bírál­nia, javaslatot tennie. „ GÖRFÖL JENŐ TÖBBEN IS EL­JÖHETTEK VOLNA Szeretném azzal kezdeni, hogy a CSEMADOK he­lyi szervezetének évzárója alkalmából zsúfolásig megtelt a Dolny Peter-i (alsópéteri) kultúrház, de nem tehetem, mert akadt még ülőhely bőven. Ta­lán azért maradt foghíjas a nézőtér, mert akkor még tartott a kukorica és a répa betakarítása. Pe­dig a kezdés előtti órákban a helyi nemzeti bizott­ság elnöke, Kovács Károly, aki egyben a szervezet pénztárosa is, hangosbemondón hívta fel a lakos­ság figyelmét az eseményre. Ezenkívül majdnem minden család kapott meghívót. Mégsem jött el mindenki. Akik azonban ott voltak, bizonyára nem bánták meg. Ahogy azt H o 1 e c z Vilmos elnöki beszámoló­jából megtudtuk, jól működött a szervezet az el­múlt évben, sokat tettek a község lakosságának kulturális felemelkedéséért. Tudnunk kell, hogy a szervezetnek női s férfi éneklő csoportja és citera­­együttese van. Ezek rendszeresen fellépnek a kul­turális és társadalmi rendezvényeken. A Matica slovenská helyi szervezetével közösen, ők adták az ünnepi műsort a szövetkezet fennállásának 25. év­fordulóján és a Szlovák Nemzeti Felkelés kitöré­sének 30. évfordulója alkalmából rendezett ünne­pélyen. Ezzel azonban korántsem merül ki a szervezet tevékenysége. Szerveztek például egy közös kirán­dulást Budapestre, jártak a Szépművészeti Múze­umban és megnéztek egy színházi előadást. Az év elején járási szintű „Ki mit tud“ vetélkedőn vettek részt, mégpedig sikerrel: két kategóriában is első helyezést értek el. A Tavaszi szél vizet áraszt nép­­dalverseny országos döntőjébe ugyan nem jutot­tak be, de az évzáró gyűlést követően műsort ad­tak, és olyan szépen daloltak, hogy szorgalmas gyakorlással a következő versenyen akár már esé­lyesként is indulhatnak. Szépen érik az éneklő cso­port vezetője, Keszegh Mária tanítónő szorgalmas munkájának gyümölcse. Az őszi munkák elvégzésének megkönnyítésére néhány száz munkaóra ledolgozását ajánlották fel a szövetkezetnek, s ezt teljesítették is. A CSEMA­DOK fennállásának 25. évfordulója tiszteletére 25 új tagot nyertek meg a szervezet számára. A határozati javaslatból kiderül, hogy szép ter­veik vannak. A felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére 150 munkaóra ledolgozását és új tagok szerzését vállalták. Az éneklő csoportot is új ta­gokkal szeretnék bővíteni. Esztrádműsort, szilvesz­teri, szüreti és farsangi bált rendeznek. Szeretnék betanulni a Szentpéteri lakodalmast. — Már minden régi fényképet összeszedtünk — mondta Gerencséri Ilona, az éneklő csoport egyik tagja —, hogy az eredeti népviseletben énekelhes­sük az eredeti dalokat. Kovács Károly felszólalásában elmondta, hogy a Nemzeti Front helyi szervezete és a falusi párt­­szervezet ülésein rendszeresen értékeli a CSEMA­Á A jubileumi ^ tagsági gyűlés alkalmából rendezett kiállítás egyik tablója Leánytáncot jár a szervezet tánccsoportja A citerazenekar LÁSZLÓ BÉLA felvételei ml Mi CSEMADOK életétől - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tuOesítasoj 10 hét? Egy-egy új esztendő kezdetén mindig szí­vesen tervezünk, magunk elé képzeljük a jövőt; de egyben számot vetünk mind­arról is, amit az előző esztendőben vé­geztünk. így van ez az emberek magán­életében és társadalmi életünkben is. Nem véletlenül jelentenek hát évről évre ismétlődő, fontos eseményt a CSEMA-0

Next

/
Oldalképek
Tartalom