A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-01-31 / 5. szám
omboy az Indiai Köztársaság második legnagyobb városa s egyben legfontosabb kikötője. A hét szigetet, amelyekre eredetileg települt, 1534-ben a portugálok szerezték meg. 1661-ben II. Károly angol király hozományba kapta nejével, Braganzai Katalin portugál királylánnyal. Az angolok Bombayt kereskedelmi teleppé és India nyugati partját fontos erőddé, támaszponttá építették lei. 1668- ban a Brit Kelet-indiai Társaság fennhatósága alá került, majd miután a Társaság Suratból ide tette át székhelyét, India központjává vált. A 19. század második felében nagy gazdasági fellendülés kezdődött, a Szuezicsatorna megnyitásának idejében fontos vasúti csomóponttá épült ki Bombay, egyre nagyobb jelentőségre tett szert tengeri kikötője, s gyorsan fejlődött pamutipara. Bombay lett India gazdasági, társadalmi és kulturális életének középpontja. A város, amely nevében a portugál alapítás emlékét őrzi — Bőm Baia jelentése „jó öböl" —, gyorsan változtatta arculatát. A szigetek közti mocsarakat lecsapolták, kiszárították, így a város félszigetként a parthoz kapcsolódott. A kikötő és a város fejlődése szorosan összekapcsolódik India gyarmati korszakával, amely erősen rányomta bélyegét. Félig európai, félig keleti, mintha csak az Ezeregyéjszaka valamelyik meséjéből lépett volna ki. A viktoriánus korszak számos kormánypalotát hagyott itt vissza. E korszak egyik jellegzetes képviselője a gót stílusban épült ismert Walesi Herceg Múzeum. A tőkekoncentráció és a gazdasági konjunktúra következtében számos palota, mutatós bérház épült, s az ipar fejlődésével kialakultak zsúfolt munkásnegyedei. Bombay a 20. században India nemzeti felszabadító harcainak és munkásmozgalmának is egyik központjává vált. 1884-ben itt alakult meg az első munkásegylet, 1908-ban az első indiai általános sztrájk Bombaybon zajlott le, 1946 februárjában imperialistaellenes flottalázadás tört ki, amelyet a város lakossága politikai sztrájkkal és barikádharccal támogatott. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Indiának 1947- ben sikerült kivívnia függetlenségét. Az önálló, független Indiai Köztársaság kikiáltása után Bombay fejlődési üteme is felgyorsult. Lakosságának szórna (az elővárosokkal együtt) négymillióról hatmillióra növekedett. India legrégibb iparágának, a gyapotiparnak központja. A pamutfonó- és szövőipar több mint 200 ezer munkaerőt foglalkoztat. Fejlett a fémfeldolgozó, gép- és elektrokémiai Ipar, a gépkocsi- és kerékpárgyártás. Gyorsan növekszik a vegyipar (műselyemgyártás, ásványolajfeldolgozás). Bőripara is hagyományos, fejlődésben van a gyógyszervegyészet, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar, a fafeldolgozás és a nyomdaipar. Trombayban, nem meszsze Bombaytál atomenergia-kutatóközpont működik, három reaktorral. Bombay középpontja a város Kola-A kubai Hemingway Múzeum Havanna központjától nem meszsze — autóval néhány perc alatt elérhető —, a buja trópusi vegetációtól szinte elborítva áll egy magányos hacienda. A főépület magával ragad egyszerű formaszépségével, fehér falainak ragyogásával. A kert tobzódó színeivel s illatorgiával fogad. Casa Blanca — Ernest Hemingway kubai lakóháza — fehéren világít elő a ragyogó napfényben a zöld növényzet sűrűjéből. Békés kép. De nem mindig ilyen. Olykor a viharos tenger elemi erővel ostromolja a szárazföldet s évente egyszer-kétszer ciklonok és orkánok pusztítják a partvidéket. S ugyanilyen viharos a kubai nép története is. Évtizedeken át harcolt a szabadságért, az emberi jogokért, hogy ura s irányítója lehessen önnön sorsának a saját országában; forradalmak, harcok, vereségek jelölték útját, míg 1959. január 1-én kivívta a végső győzelmet, elindult a szocializmus építésének útján, elsőként a nyugati féltekén, példát mutatva egész Latin-Amerika elnyomott, gyarmati sorban tartott, kizsákmányolt népeinek. Ebben az országban .alakult sorsa, élete a nagy humanista amerikai írónak, a Nobel-díjas Ernest Hemingway-nek. A légkör teli külső és belső feszültséggel az ember és környezete között. A nyugalom utáni vágynak ellentéte ott van a megzabolázhatatlan energiában, amely nem hagy aludni s űzi, hajtja az embert egyik helyről a másikra. Szereti a feleségét, de ezt az érzést kiegyensúlyozza a barátja iránt érzett ugyanilyen forró vonzalom. Életszeretete oly nagy, mint gyűlölete mindennel szemben, ami pusztítja az életet. Az öreg halász és a tenger. Picasso és Domingo. Az élmények gazdagsága s a halál árnyéka. Puska, amellyel véget vetett életének apa és fia. Fegyverdörrenés, mely egybeolvadt a tenger morajával s »1- halt a pálmaligetben. Lakóház, messze az emberektől s mégis teli az emberek iránti szeretettel. Felbontatlan posta, a pohárban rummal kevert refresco, amit már nem ivott ki senki. Minden olyan állapotban, mintha bármely pillanatban visszatérhetne az író. A nyitott könyv az asztalon szintén erre vall. Minden bútordarab, minden könyv, kép, vadásztrófea, minden egyes tárgy képzeteket kelt Hemingway regényalakjairól és saját sorsának, életútjának konkrét eseményeiről. Hemingway kortársai emlékeznek az íróra. Kikötői munkások. Barátok a vendéglőkből és kiskocsmákból. Politikusok, tudósok és katonák. A látogató kitűnő képet alkothat magában az író izgalmas, fordulatokban gazdag életéről. Az embernek hosszú ideig kell tanulmányoznia Kuba történetét, a kikötők s az ültetvények munkásainak életét. Magába szívni a dolgos hétköznapok, a trópusi esték és éjszakák atmoszféráját. Megismerkedni a szigetország lakóinak hagyományaival s életstílusával, megismerkedni az országgal, mely oly gazdag s a múltban mégis oly szegény volt, hogy szinte példátlan méreteket öltött a nyomor s a szenvedés. Sok ismeretet kell szerezni, hogy az ember válaszolhasson a kérdésre, miért íródott. Az öreg halász és a tenger, miért ragadott fegyvert a kubai nép, hogy kiharcolja jogait. A Casa Blanca teraszát haragoszöld, illatos pálmaliget veszi körül, s arra lejjebb, kitárul a táj, megmunkáltcukornádföldek és színpompás trópusi gyümölcsöket érlelő ültetvények húzódnak a távolban morajló tengerig. Kuba forradalmi kormánya múzeumot rendezett be azon a helyen, ahol a nagy író élt és alkotott. S az ország népe, mely most ismerkedik a kulturális forradalom áldásaival, tisztelettel adózik Hemingway emlékének. V. VLCEK Felvételek arch. Kilátás az El Moro erődből a havannai kikötőre, ahol az egyik Hemingway-regény cselekménye játszódik. Fent: Casa Blanca — ódon hacienda San Francisco de Paula község közelében. 8
