A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-23 / 34. szám
Mindig az elsők között A CSEMADOK munkája a luceneci (losonci) járásban A losonci járásban Luőenecben (Losoncon), Fifakovóban (Füleken), valamint Panyidarócon és Mucsinyban alakultak meg az első helyi szervezetek. A járásszékhelyen id. Barta József, Blaskovics László, Gertner Pál, Gyifkó Lajos, Hollós Lajos, Laurencsik Sándor, Nagy István, Sinka Gyula, Szabó József, Vágó Pál, Vágó Vilmos, Vakarács Gábor voltak az első szervezők. Füleken Kónya Zoltán, Róth Béla, Solymosi István, Takács János, Tary Béla, Teleky Ferenc, Zupkó László voltak a „zászlóbontók“; Panyidarócon Betyina János, Ka'sinszky József, Szaniszló Lajos. Mucsinyban több lelkes szervezővel együtt Miklós József állt ott a CSEMADOK bölcsőjénél. Járásunkban a CSEMADOK-tagság toborzására Koncz Béla a járás első instruktora kapott megbízatást. így az ő segítségével alakult meg a helyi szervezet Ragyolcon, Fülekpüspökiben, Bénán, Tőrincsen, Vilkén és Rappon. És már 1951-ben sor került a CSEMADOK első járási konferenciájára. Losoncon 12 helyi szervezet képviselőjének jelenlétében. Ha most visszagondolunk az 1949-től megtett útra, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a CSEMADOK 25 éves lelkes munkája nem volt hiábavaló. Hazánk magyar dolgozói nagy fejlődésen mentek keresztül, és ma már megállják helyüket a közösségi munka bármelyik szakaszán. Sokszor hangzik el a magyar dolgozók, CSEMADOK-tagok szájából, hogy a szlovák, cseh és más nemzetiségű dolgozókkal együtt akarunk itt élni, dolgozni, s építeni a szocialista hazát. Ennek jegyében dolgozott és dolgozik ma is a CSEMADOK mind országos, mind járási és helyi viszonylatban. A múltra emlékezve, örömmel állapíthat-Huszonöt éves jubileumát ünnepli a CSEMADOK. Országszerte ezüstös, őszhajú fejek hajolnak össze, hogy a múltra emlékezzenek. Bizony, elgondolkoztató dolog, hogy mennyi energia, hány ember, önfeláldozó munkája kellett ahhoz az eredményekben gazdag tevékenységhez, amellyel most jubiláló szövetségünk dicsekedhet. juk meg, hogy milyen pezsgő szervezeti élet folyt például a CSEMADOK losonci helyi szervezetében. Sokan látogatták olvasótermét és könyvtárát, jól működő sakk- és asztalitenisz-köre volt. A 70 tagú énekkar Kuloványi Lajos, Benyik Zoltán és Csunderlik László karnagyok vezetésével sok sikert aratott, s igényes dalosversenyeken is helytállt. A tánccsoport Nagy Erzsébet, Sáray Sarolta és Duray Éva vezetésével sikeresen szerepelt itthon és idegenben is. A színjátszók egymás után és rendszeresen tanultak be színdarabokat. Sikeres bemutatóik közé tartozott a Liliomfi, az Arany csillag, az Ürhatnám polgár, a Lúdas Matyi, a Különleges világnap, a Bújócska, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, az Életem Zsóka, a Fanny hagyományai, a Potyautas, de ugyanakkor műsoros esteket is tartottak. Volt idő, amikor két műkedvelő színjátszó együttes is működött Losoncon. Egymás után tűntek fel újabb és újabb tehetségek, tanultak be és vittek színpadra igényes prózai és zenés darabokat. Az elsők között Böszörményi László és Vágó Pál szereztek érdemeket a rendezés és a színjátszó csoportok megszervezése terén. Később Deák Sándor és H. Kovács Kató követték őket a rendezői munkában. H. Kovács Kató nevéhez fűződik egyebek között a János vitéz, majd a Csárdáskirálynő és a Bástyasétány 72 sikeres rendezése. Deák Sándor rendezői munkásságában különösen a Kőszívű ember fiainak színpadra vitele érdemel említést. Nem szabad megfeledkeznünk a szervezet egykor jól kiépített utcabizalmi-hálózatának s állandó kultúrbrigádjának eredményes munkájáról sem. Ez főleg nyáron, a mezőgazdasági csúcsmunkák idején fejtett ki szép tevékenységet. Ocsovay Imre a szülők részére szlovák és orosz nyelvtanfolyamokat szervezett, de ő volt a kezdeményezője a szülők egyetemének is, amely előadássorozataival a magyar dolgozók ismereteinek bővítését, eszmei nevelését volt hivatva elősegíteni. Ez a munka 1964 óta folyik. Érdekes mozzanata volt a losonciak munkájának, hogy a városi hangosanbeszélő műsorába hetente rendszeresen beiktattak ún. CSEMADOK-félórákat. FiTakovo (Fülek) a csehszlovákiai magyar kultúra fejlesztésében éppúgy megállja a helyét, mint ahogy megállta a múlt munkásmozgalmi harcaiban. Füleken az elsők között alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete. Sok értékes népművelési előadás hangzott el itt, ám a fülekiek legmaradandóbb sikereiket a színjátszásban érték el. A Gül baba, a Dankó Pista, a Luxemburg grófja című operettek szinte lázba hozták a várost és környékét. De a könnyű műfaj mellett komoly darabokat is játszottak. Többször előadták az „Üzenet az élőknek“ és az Amerika hangja című drámákat. Az egész együttest dicséret illeti odaadó munkájáért, s külön elismerést érdemelnek Ludányi László, Szlosziar Pál és Nemecz Jolán. Meg kell említeni a negyventagú férfiénekkart is. Számos ünnepélyen sok-sok népdalt és mozgalmi dalt adott elő. Kuloványi Lajos, majd Csaba Miklós vezényletével. A férfikórus a közelmúltban újjáalakult és ismét rendszeresen működik. A járásban ma már a két városi helyi szervezet mellett 25 falusi CSEMADOK szervezet tevékenykedik. Itt kell kiemelni a panyidaróci és a mucsinyi helyi szervezetet, ahol a járásban az elsők között kezdődött a rendszeres CSEMADOK-munka. Fülekpüspöki elsősorban tánccsoportjáról nevezetes, Tőrincsen viszont a falu szocializálásáért folytatott küzdelemben forrt egybe a tagság. Lelkes munka folyik Nagydarócon és Ragyolcon, Csákányházán pedig a járás legrégibb CSEMADOK énekkara működik. A CSEMADOK-tagok járásszerte kiveszik részüket a város- és faluszépítési akciókból. E téren külön ki kell emelni a rappi, sávolyi, kalondai és pinci helyi szervezetek tagságát. Nem szabad megfeledkezni a CSEMADOK politikai téren elért sikereiről sem, hiszen a losonci járásban a CSEMADOK-tagok ott voltak az elsők között, amikor a falu szocializálása, a szövetkezetek szervezése folyt. Sőt, a szomszédos községekben is agitáltak, szer-Folyik az elnöki beszámoló a CSEMADOK radzovcei (ragyolci) helyi szervezetének évzáró közgyűlésén A CSEMADOK filakovói (füleki) helyi szervezetének színjátszói 10 hót
