A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-05 / 27. szám
Színjátszóink és bábozóink seregszemléje Az idei Jókai-napok — melyeket immár tizenegyedszer rendeztek meg Komáméban (Komáromban), a Szakszervezetek Házában a Bratislava! Népművelési Intézet, a CSEMADOK KB, valamint a komáromi Járási és városi szervek — úgyszólván minden tekintetben megfeleltek a várakozásnak. Irodalmi színpadaink és szavalóink sikeres szerepléséről már lapunk korábbi számában szóltunk, de ez a jóleső megállapítás vonatkozik műkedvelő színjátszóink ez idei szereplésére is. Külön jelentőséget kölcsönzött a komáromi seregszemlének az a tény, hogy azt az SZNF 30. évfordulója jegyében rendezték meg. Külön öröm számunkra, hogy az előző esztendők immár jól bevált gyakorlatától eltérően, színjátszóink komáromi fesztiválja ebben az esztendőben a legjobb bábcsoportjaink bemutatkozásával is gazdagodott, melyeknek így lehetőségük nyílt, hogy igényes közönség előtt bemutathassák szorgalmas munkájuk eredményeit, A vendéglátó város és a közeli vidék óvodásainak, kisiskolásainak figyelő szeme előtt május 20—2l-én tartották meg előadásaikat. És rögtön itt kívánkozik tollhegyre: az előadások után felcsattanó taps nemcsak a szereplőket, de egyben a rendező szervek újszerű törekvéseit is dicsérte. Elsőkként a lakszakállasi általános iskola Micimackó bábegyüttesének tagjai mutatkoztak be a Morcosmester táncba kezd című mesejátékkal Bajcsi Katalin rendezésében, majd a zsúfolásig telt nézőtér előtt az ógyallai iskola Aranyfácán bábegyüttese Benkó Sándor rendezésében az El kéne indulni című népballadára írt bábjátékokat mutatta be. Nép- és gyermekdalokra épülő összeállítással szerepelt a jahodnái (pozsonyeperjesi) iskola Nyírfácska bábegyüttese s bemutatta tudását a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Százszorszép és a fifakovói (füleki) Pitypang bábcsoport is. Összesen tehát öt iskolai bábegyüttes szerepelt Komáromban. Természetesen nem a kölcsönös versengés volt bemutatkozásuk elsődleges célja, hanem a tapasztalatszerzés. Kétnapos seregszemléjük bebizonyította, hogy a mozgalom eredményes továbbfejlődésének alapjai — hol kezdetleges, hol már igényesebb szinten — mindenképpen megvannak. A jövőben ezért hathatós szakmai segítséget kell nyújtani mindazoknak, akik a színjátszásnak ezt az érdekes ágazatát művelik, Bábcüoportjaink kiváló példaképe lehet a Jókai-napokon vendégként bemutatkozó koüicei (kassai) Glóbusz bábegyüttes, amely immár több mint ötesztendei sikerekben gazdag múltra tekinthet vissza. Akárcsak az előző években, az idén is nagy érdeklődés előzte meg öntevékeny színjátszó csoportjaink komáromi szereplését, Már a fesztiválra való felkészülés is arra engedett következtetni, hogy színjátszóink seregszemléjének színvonala ismét kielégítő lesz. Sőt, a Jókai-napok történetében először a fesztiválon a galántai járás képviseletében is szerepelt egy színjátszó csoport. A seregszemle első estéjén a CSEMADOK Nővé Zámky-i (érsekújvári) helyi szervezetének színjátszó együttese mutatta be Ivan Bukovőan: Mielőtt a kakas megszólal... című drámáját. Az SZNF kirobbanását követő hetek eseményeit felelevenítő darabot Boleman Iván rendezte — a tőle megszokott alapossággal és magas művészi színvonallal. Ez a dráma azonban nemcsak a rendező, hanem az együttes minden tagjának munkája iránt is komoly igényeket támasztott. Az újváriak bebizonyították, hogy a vígjátékok mclletl bátran vállalhatják mondanivalójukban igényesebb darabok bemutatását. A csoport méltán nyerte el Komárom városának díját és a legjobb darabválasztásért járó díjat, Záhorszky Elemér pedig kiváló színészi teljesítményéért elismerő oklevelet kapott. A fesztivál második napján a vendéglátó város színjátszói szórakoztatták a zsúfolásig megtelt nagyterem közönségét. Ezúttal is hazai szerző művét mutatták be, éspedig Siposs Jenő: Bolondos nyár c. vígjátékát. A darabból ugyan hiányoztak a zenés betétek, de a közönség így is kiválóan szórakozott. A lendületes előadás jó rendezéséért Tarics Jánost illeti dicséret. A szereplők közül elsősorban Blaskó Nóra érdemel említést, aki kiváló játékával elnyerte a legjobb női alakítás díját. A rendező s a szereplők alapos munkájának bizonyítéka, hogy a csoport az idén is elnyerte a legszebb színpadi beszédért járó díjat, Kétnapos szünet után, a bábosok és az irodalmi színpadok seregszemléjének befejeztével folytatódott a színjátszó csoportok bemutatkozása. Sorrendben így harmadikként a CSEMADOK dunaszerdahelyi helyi csoportjának színjátszó együttese mutatta be M. Zoscsenko: Táskarádió című vígjátékát, Páksi Lászlóné rendezésében. Igaz, az együttes tagjai közül többen egyelőre még kevés tapasztalattal bíró műkedvelők, de így is helytálltak és feladataikat jól oldották meg. László Mária és Soós Lajos figyelemre méltó színészi teljesítményeikért külön oklevelet kaptak, de Csóka Klára, László Árpád és társaik is elismerést érdemelnek. A Jókai-napok talán legnagyobb meglepetését a CSEMADOK vágkirályfai helyi csoportjának színjátszói okozták, akik — mint azt már említettem — a galántai járás képviseletében először szerepeltek országos seregszemlén. És mindjárt nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint J, Baré-Ivan: Anya című drámájának bemutatására. Vincze Gábor, aki a Népművelési Intézet szervezte rendezői tanfolyam hallgatója, kiválóan rendezte a darabot, s az előadás több vonatkozásban felülmúlta a többi jóval rutinosabb együttes előadását. Nem véletlen hát, hogy Vincze Gábor nyerte el a legjobb rendezés díját, a darabban játszó öt szereplő egyike, Morovics Imre pedig a legjobb férfialakítás díját. Remélhetőleg a fesztiválon kapott díjak es a közönség lelkes tapsa, mind a rendezőt, mind az együttest további jó munkára fogják ösztönözni. A CSEMADOK Rimavská Sobota-i (rimaszombati) szervezetének színjátszói ugyancsak hazai magyar szerző mai időszerű társadalmi problémákat tárgyaló darabjának, Tóth Ernő: Törlesztés című színművének ősbemutatójára vállalkoztak. A darab néhány dramaturgiai hibáját, sajnos, Drobka Géza rutinos rendezésének sem sikerült kiküszöbölnie, de a rimaszombatiak bátor vállalkozása mindenképpen elismerést érdemel. Jó munkájukat igazolja az is, hogy a szereplők egyikét, Fodor Zsuzsát, a zsűri kiváló színészi teljesítményéért külön oklevélben dicsérte meg. öntevékeny színjátszóink idei seregszemléjét a Kollárovói (Gútai) Városi Népművelési Ház színjátszó csoportjának előadása zárta. A gútaiak Holubek László rendezésében Heltai Jenő: Tündérlaki lányok című víg játékát mutatták be. A darab csaknem hetven esztendeje íródott, ezért kissé le kellett volna „porolni“, felfrissíteni, A közönség azonban így is nagyon jól szórakozott, és jó színészi teljesítménynek tapsolt. Ez az együttes nyerte a legjobb színpadképért járó díjat, míg a szereplők közül ketten — Szépe Katalin és Holubek László — kiváló színészi teljesítményükért külön oklevélben kaptak dicséretet. A fesztiválon látottakat egybevetve megállapíthatjuk hát, hogy színjátszóink idei, sorrendben immár XI. seregszemléje sikeres volt. Országos fórumot kaptak bábcsoportjaink és tovább emelkedett műkedvelő színjátszásunk színvonala is. Nem hagyható azonban megjegyzés nélkül, hogy egyelőre még bizonyos fogyatékosságok mutatkoznak, ami rendezőink dramaturgiai munkáját illeti. A jövőben nagyobb alaposságra és komolyabb igényességre kell törekedniük az olcsó élcek és a könnyebb, felületesebb megoldások helyett. Jó lenne, ha jövőre már ebben a tekintetben is határozott előrelépésnek lehetnénk tanúi. TAKÁTS EMŐD Méltók akarnak maradni a bizalomra A CSEMADOK Stúrovól helyi szervezete 1949 áprilisiban alakult meg 148 taggal, jelenleg pedig a szervezetnek már 410 tagja van. A CSEMADOK fennállásának első évében három rendezvényre került sor. Volt egy műsoros est, egy Petőfi-est és az első Katallnbál. Ezenkívül megalakult a színjátszó A CSEMADOK helyi szervezetének és a kilencéves alapiskolának közös énekkara V. Remeó felv. csoport, az énekkar és a zenekar. A következő évben már a tánccsoport is működött. Az ötvenes évek elején népszerűek voltak a különböző műsoros estek és az esztrádműsorok. Sipka Béla rendezte az első háromfelvonásos színdarabot a Mélyek a gyökerek-et, amellyel részt vettek az országos versenyen is. Ezt követték a Fény a faluban és az Amerika hangja cimű darabok. Németh László rendézésében került szinre az Ingyenélők és a Párizsi vendég, Péterváry László rendezésében a Kőszívű ember fiai, Ruzsicska Béla betanításában pedig a Doktor úr cimű darab. Pásztó András később megalakította az irodalmi szinpadot. Ennek is több sikeres műsora, összeállítása volt. Főleg az ötvenes években, több irodalmi emlékest és iró-olvasó találkozó megszervezésére került sor. Az eredményes munkát 13 oklevél, egy ezüstkoszorú és egy ezüstserleg Igazolja. 1966-ban és 1974- ben négy sikerű szerzői est volt Zachoval Ernő párkányi zeneszerzővel, akinek táncdalai, indulói és nótái a bratisiavai rádióban is felcsendülnek. A CSEMADOK helyi csoportja kezdeményezően lép fel a többi társadalmi szervezettel való együttműködés és a jó kapcsolatok kialakítása, megvalósítása érdekében. Az ilyen irányú igyekezet nem csupán alkalomszerű, hanem évek óta a szervezet munkatervének egyik sarkalatos pontja. A szervezet mindig fontosnak tartotta a népnevelő munkát. Ennek a pozitív hatásnak köszönhető a CSEMADOK párkányi helyi szervezete tagságának elvhű magatartása politikai életünk válságos időszakában, az 1968—99-es esztendőkben. Helyi szervezetünk a válságos Időben több nyilvános gyűlésen magyarázza a magyar lakosságnak a helyes utat, Csehszlovákia Kommunista Pártjának a marxista-leninista Internacionalista elveken, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való baráti viszonyon alakuló helyes politikát. A CSEMADOK felvilágosító munkáját a Nemzeti Front valamint a városi pártszervezet vezetősége is pozitívan értékelte. A szervezet tagsága ehhez a bizalomhoz a jövőben is méltó akar maradni. Bizonyítja ezt annak az üdvözlő levélnek a szövege is, amit a 25. évforduló alkalmából rendezett ünnepi est résztvevői küldtek az SZLKP városi bizottságának, a Nemzeti Front városi bizottságának és a CSEMADOK járási vezetőségének. Ebben, egyebek között ez áll: „Munkánkkal igyekeztünk és igyekszünk magyar nemzetiségű polgártársaink között érvényre juttatni a párt és állami szervek művelődéspolitikai célkitűzéseit. ígérjük, hogy iparosodó és gyorsan fejlődő városunkban a nemzeti kultúra fejlesztésével és az internacionalista marxista-leninista nemzetiségi politika elveinek hirdetésével a Jövőben is szorgalmazni fogjuk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetei és nemzetiségei közötti baráti kapcsolatok további elmélyítését.“ VÉRCSE MIKLÓS t 10
