A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-26 / 30. szám

Ezzel az óriási távcsövei sok milliárd csillag felismerhető A titokzatos Szfinx A JÖVŐ EMLÉKEI Az USA csendes-óceáni partvidékén, Kaliforniá­ban 1800 méter magasban van az a csillagvizsgáló, amely a világ egyik legerősebb távcsövével rendel­kezik. (A másik a kaukázusi Zelencsukszkaja, de az még kísérleti megfigyelés alatt áll.) A csillagvizsgáló neve: Mount Palomar. Óriási parabola-tükre a távoli csillagok fényét ezerszeresen erősíti fel. Ennek oz 5 méteres tükörnek a szállításához 75 km hosszú utat kellett építeni. A Mount Palomar-i távcső 4 milliárd fényévnyi távolságig tud a kozmoszba tekinteni. (Egy fényév kilométerekben kifejezte olyan távolság, amit 13 tagú számjeggyel tudunk csak leírni: 9 billió 463 ezer millió kilométer.) Itt olyan csillagködöket fény­képeznek le, amelyek 18 trilliárd kilométer távolságra vannak tőlünk. (1 trilliárd — az egyes 21 nullával.) Ezzel az óriási távcsővel az égbolt sok milliárd csil­laga felismerhető, s a kutatókat szerte a világban foglalkoztatja a kérdés: mely csillagon van élet? — Ma már tudjuk, hogy egyedül a tejút-rendszerben mintegy 50 millió olyan égitest van, amelyek mindegyikén lehetséges a magas fejlettségű élet. Elképzelhető tehát, hogy Földünkre valamikor — az 50 millió égitest valamelyikéről — láto­gató érkezhetett. Ez a felismerés csak azóta született meg, mióta az ember megkezdte előnyomulását o világűrbe. De nézzük néhány kutató, tudós véle­ményét — hogyan látják ők? Werner von Braunt idézzük: „Nagyon is valószínűnek tartom, hogy a végtelen világegyetemben nem csupán növényi és állati szervezetek, hanem intelligens lények is léteznek. — Igen, erről meg vagyok győződve!" Hermann Oberth professzor, az űr­repülés egyik atyja kijelentette: „Lehet­ségesnek tartom, hogy intelligens lé­nyek, először minden új gondolattal szemben elutasítóak. Amikor feltalálták a vonatot, azt állították: Lehetetlen, hogy az ember óránként 30 kilométer­nél nagyobb sebességet túléljen." A híres szovjet tudós, Kazancev, ezt mondta: „A kérdésre, hogy látogattak-e valaha is értelmes lények földünkre, én igennel válaszolnék." AZ ÉGBŐL JÖTTEK ? Dr. Jacsuszlav Zajcev, a Minszk-i Tudományos Akadémia tagja szerint pedig: „Igen, határozottan meg vagyok győződve arról, hogy Földön kívüli lé­nyek meglátogattak bennünket, hisz épp elég nyomot hagytak hátra planétánkon. Eddig nem tudtunk ezek­re magyarázatot adni. Csak most, hogy magunk is a csillagok felé törünk, lettünk elég érettek gondo­latokra.” Emlékezzünk: mennyi kudarc is volt addig, amíg az ember felszállhatott a világűrbei S nemcsak pénzmilliók semmisültek meg egyik pillanatról a má­sikra, hanem emberéletek is e tudomány áldozataivá lettek. Ám a kísérletek tántoríthatatlanul tovább folytatódtak. A rakétatechnika megnyitotta számunk­ra az utat a csillagok felé. Még ebben az évszázad­ban emberek szállnak le a Marsra, a következő év­században pedig a Vénuszra, Hogyan fogadják majd asztronautáinkat, ha ide­gen, lakott bolygókra lépnek? Ellenségként? Vagy Mükasinosz-piramis istenekként? Mr is tapasztalhatjuk, miként viselked­nek primitív emberek, ha hirtelen a modern techni­kával kerülnek szembe. A második világháborúban amerikai katonák ér­keztek a Dél-tenger egy félreeső szigetére. Után­pótlási támaszpontot és repülőtereket létesítettek. A háború befejezésével aztán hazarepültek. És ekkor valami különös történt. A bennszülöttek, akik még a kőkorszakbeli civilizáció fokán éltek, repülőgépek­hez hasonló fétiseket építettek szalmából meg bam­buszból. Az idegeneket ugyanis isteneknek vélték és remélték, hogy visszacsalogathatják őket az égből. Mert azok olyan kincseket hoztak nekik, amelyek az ő világukban nem léteznek. Szerszámokat és fegyve­reket, amelyeket addig sohasem láttak. — Újra és újra leszálltak az égi járművek, porfelhőt kavarva maguk körül. A fehér bőrű idegenek sosem mentek vadászni, mégis mindig volt ennivalójuk. Az égből jöttek, minden bizonnyal istenek — tartották. Iste­nek, a csillagokról. A bennszülöttek türelmesen vára­koztak a fehér istenek visszatérésére. A kiválasztott férfiak szakadatlanul, éj­jel-nappal az eget vizsgálták. Áldozati tüzet gyújtottak, virrasztottak és re­ménykedtek. Ám az istenek nem tértek vissza. Mindez tulajdonképpen egyfajta vallás születése volt. így keletkezhetett szinte kivétel nélkül valamennyi mon­dánk, mítoszunk és vallásunk. Azoknak is előidéző oka lehetett őseink találko­zása Földön kívüli, technikailag magas kultúrájú lényekkel. Ezt állítják leg­alábbis a szovjet Kazancev és Zajcev professzorok. Szerte a világon, Mexikó és Dél- Amerika indiánjai között, vagy Egyip­tomban — mondák, legendák és vallá­sok tanúskodnak idegen asztronauták látogatásáról. — Persze nem asztronau­táknak nevezik őket, hiszen ezt a szót nem ismerték. Istenekről beszélnek, akik Földünkre csodálatos égi járművekkel szálltak le. Ezekkel az istenekről szóló beszámolókkal találkozunk a világ vala­mennyi népének mítoszaiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom