A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-12-27 / 52. szám
tükrében mája, ennek keretében a CSEMADOK helyi szervezetei 135 előadást szerveztek, melyen 22 950 hallgató vett részt. Az irodalmi előadásokban fokozott mértékben helyet kapott az antifasiszta és forradalmi tematika, így pl. „Az ifjúság és az SZNF“, „Ady Endre, a forradalom viharmadara“, „Jifí Wolker, a költő“, „Petőfi és a világszabadság“, „A Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság irodalma“, „Laco Novomesky, a költő és politikus“ stb. címen hangzottak el előadások. A jubileumi év méltó megünnepléséhez jelentősen hozzájárultak az irodalmi színpadok is. Az év folyamán a CSEMADOK irodalmi színpadjai több mint 70 előadást tartottak meg. Az irodalmi színpadi öszszeóllítások főleg forradalmi témájúak voltak: „őrzők vigyázzatok a strázsán“, „Emlékezés a forradalomra“, „Radnóti a költő és a forradalmár“, „Hősök emlékére“, „Ember vigyázz“, hogy csak néhány címet soroljunk fel. Ezekkel a műsorokkal irodalmi színpadjaink a 30. évforduló alkalmából a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseinek kívántak méltó emléket állítani. Helyi szervezeteink ezenkívül különböző akciókban 123 irodalmi keretműsort biztosítottak és 195 alkalommal rendeztek könyvkiállításokat a népkönyvtárakkal és a művelődési otthonokkal közösen. Az öntevékeny színjátszó mozgalom területén az elmúlt színházi évadban 75 színdarab került bemutatásra 801 előadás keretében; mintegy 250 előadást megért 28 színdarab a Szlovák Nemzeti Felkelés és a fasizmus elleni harc gondolatát tolmácsolta. Említésre méltó, hogy esztrádegyütteseink az SZNF 30. évfordulójának ünnepségeivel- kapcsolatban 250 esetben adtak keretműsort, főleg a Népművelési Intézet és a LITA által kiadott irodalmi segédanyagok felhasználásával. A CSEMADOK keretében működő tánccsoportok és együttesek az elmúlt esztendőben 722 alkalommal léptek fel különböző helyi jellegű rendezvényeken és ezenkívül 32 járási méretű ünnepségen biztosítottak kultúrműsort. Említésre méltó, hogy a CSEMADOK KB SZŐTTES Népművészeti csoportja 41 esetben lépett fel félórás műsorokkal az SZNF évfordulójára rendezett ünnepségeken. Hasonló szép sikerrel szerepeltek a kassai Oj Nemzedék, a füleki és a fülekpüspöki Palóc és a féli Kis-Duna táncegyüttesek is. Énekkaraink, beleértve az éneklő csoportokat is, 182 esetben léptek fel, főleg az SZNF évfordulójára rendezett ünnepélyeken. Az énekkarok ez évi műsorán népdalfeldolgozásokon és klasszikus műveken kívül szlovák és szovjet kompozíciók, valamint haladó szellemű magyar tömegdalok, békedalok, mozgalmi dalok és kórusművek szerepeltek. A szövetség munkájának szerves részét képezi a HÉT, a CSEMADOK KB képes hetilapja. A jubileumi évben a lap hasábjain a megszokott riportokon és rovatokon kívül megtaláljuk a CSEMADOK 25. évfordulójával kapcsolatos írásokat. A lap minden számában olvashatunk visszaemlékezéseket a szövetség megalakulásának első évére, továbbá összefoglaló írásokat egyegy helyi szervezet vagy járás ne-Az egész esztendő folyamán a versenyzők százait tartotta feszült érdeklődésben a Ki tud többet az SZNF-ről című vetélkedő, melynek döntőjét októberben Bratislavában rendeztük meg Akárcsak az előző esztendőkben, a Tavaszi szél vizet áraszt... népdalverseny ez idén is énekeseink és éneklő csoportjaink országos mozgalmává terebélyesedett gyedévszázados munkájáról. Véleményünk az, hogy a HÉT ezekkel az írásokkal jó szolgálatot tett a szövetség munkájának népszerűsítésekor. A jubileumi év nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy kialakuljon a Hétben a CSEMADOK-rovat profilja és ezen keresztül állandósítsa azon írások közlését, melyek hivatása a szövetség munkájának népszerűsítése, a helyi szervezetek és járási bizottságok munkájának ismertetése. Véleményünk, hogy a Hétnek tovább kell haladnia ezen az úton, hogy mint a szövetség lapja a CSEMADOK életében betöltse a kollektív szervező, agitátor és propagátor küldetését. A Hét hasábjain megtaláltuk a Szlovák Nemzeti Felkelésről szóló írásokat. Megtaláltuk a „Hősökre emlékezünk“ című cikksorozatot, mely egyben versennyel is össze volt kapcsolva. A Hét ezen keresztül mutatta be az antifasiszta ellenállás kiemelkedő személyiségeit és emelt méltó emléket azoknak, akik 30 évvel ezelőtt vállalták az élethalál harcot a fasizmus ellen. Említésre méltó továbbá Livicsek Béla „Hosszú éjszaka“ című felkelési témájú folytatásos regénye, de több más írás is, melyeken keresztül a Hét rámutatott az SZNF jelentőségére és kidomborította ennek internacionalista jellegét. Általában elmondhatjuk, hogy a Hét szerkesztő kollektívája a jubileumi év folyamán hasznos munkát végzett, és meggyőződésünk, hogy mindez hozzájárul ahhoz, hogy a Hét színvonala állandóan emelkedjen és írásaival hozzájáruljon a csehszlovákiai magyar dolgozók kultúrája felemelkedéséhez és a proletár nemzetköziség és szocialista hazafiság gondolatának ápolásához. A fentiek alapján bátran elmondhatjuk, hogy sikerekben gazdag jubileumi évet zárunk, mely tovább erősítette a szövetség jó hírnevét és munkáját. Itt állunk az új esztendő küszöbén és ahogy már szokás, a jó munka dicséretével együtt jár az újabb feladatok kitűzése is. Így van ez rendjén, mert egy évet ugyan zárunk, de ugyanakkor azt is tudatosítjuk, hogy az elkövetkező év feladatai sem lesznek kisebb igényűek. Az 1975-ös esztendő hazánk felszabadulásának jubileumi éve, melynek méltó megünneplése vezérfonalát képezi a szövetség különböző szintű munkaterveinek. Megvalósítása minden CSEMADOK-tag legfőbb feladata, és meggyőződésünk, hogy ezeket a feladatokat a szövetség minden tagja úgy fogja teljesíteni, hogy az 1975-ös év végén ismét dicsérhetjük azt a jó munkát, melyet a szocialista kultúra fejlesztése érdekében végeztünk. VARGA JÁNOS, a CSEMADOK KB titkára Kontár Gyula (2) és Prandl Sándor (2) felvételei CSAK ÍGY TOVÁBB... Ezekkel a szavakkal fejezte be Bódi Gyula, a Radzovcei (Ragyolci) Helyi Nemzeti Bizottság elnöke a CSEMADOK helyi szervezetének ünnepi taggyűlésén elmondott beszédét A dicsérő szavak a júniusban megválasztott vezetőségnek: Mede Jánosné elnöknek, Futó Julika titkárnak és minden aktívan dolgozó CSEMADOK-tagnak szóltak, akik az utóbbi hónapokban figyelemre méltó munkát végeztek. Az ünnepi taggyűlést az általános iskola tanulóinak rövid kultúrműsora nyitotta meg, majd Futó Ernő, az iskola igazgatója, megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójáról. Előadását szovjet költők és zeneszerzők művei tették érdekesebbé. Az ünnepi műsor után Mede Jánosné számolt be alig pár hónapos elnöki tevékenységéről. — A második félévi munkatermet pontról pontra teljesítjük — kezdte beszámolóját. A továbbiakban megdicsérte a 24 tagú énekkart, amelyet még az elődjével együtt kezdtek szervezni, és amely azóta is jól működik. Vezetőjük Csaba Miklós, a zeneiskola igazgatója. Legutóbb Losoncon léptek fel, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, ahol elismerésben és pénzbeli jutalomban részesültek. Mede Jánosné jó szervező képességének köszönhető, hogy a szervezet tagjai felajánlották segítségüket a Ragyolci Állami Gazdaságnak: az őszi munkák megkönnyítésének érdekében vállalták, hogy 250 órát dolgoznak a mezőgazdaságban s ezt a kötelezettségvállalásukat 150 munkaórával még meg is toldották. A CSEMADOK ragyolci helyi szervezete vendégszereplésre hívta meg a koäicei (kassai) Thália Színpad művészeit. Ezzel is támogatják a csehszlovákiai magyar kultúrát, no meg némi tapasztalatra is szert szeretnének tenni, mert ők is színjátszásra készülnek. Rövidesen író-olvasó találkozót rendeznek, januárra pedig tánccsoport megalakítását tervezik. Az elnöki beszámolót a vita követte, amelynek során több tag jó és ötletes javaslattal állt elő. Reméljük, hogy a tervek nemcsak papíron maradnak, hanem meg is valósulnak. Természetesen ez nemcsak a vezetők, de a tagok kitartó és türelmes munkájától is függ. KOOS FERENCNÉ Tanácsot kaptunk A CSEMADOK KB és a Népművelési Intézet közösen megrendezte a közelmúltban az énekkarvezetők országos munkaértekezletét. Viczay Pál és Ág Tibor előadásából sok-sok értékes ismeretet nyertünk. Meghatározták a zenei rendezvények céljait és feladatait, az éneklő csoportok további teendőit. Az értekezleten elhangzottak alapján megállapíthatjuk, hogy a legtöbb hiba a műsor kiválasztásakor történik. A csoportok inkább ismert, közkedvelt dalokat választanak, minthogy tájegységük dalaihoz nyúlnának. Igaz, ezeket előbb fel kellene kutatni. A gyűjtési munka pedig igen fáradságos, sok időt vesz igénybe. A zenei rendezvények nagyobb sikerének érdekében elengedhetetlenül szükséges és fontos, hogy minden járásban megrendezzék a karvezetők iskolázását. Csak szakképzett vezetők alakíthatják át az éneklő csoportokat énekkarokká, illetve-olyan csoportokká, amelyek képesek többszólamú dalok előadására. Ehhez a népművelői munka zenei ágazatának a Illesztése, a karvezetők helyes irányítása adná meg a lehetőséget. Bárcsak akkor kaptunk volna enynyi jó tanácsot, mint most az értekezleten, amikor a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyre készítettük fel a csoportokat... HAJTMAN BÉLÁNÉ
