A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-29 / 48. szám
* « 1. A boltban minden könyvújdonság megtalálható 2. Dr. Mátéffy László rendelőjében 3. „Hexogonális?" 4. Margita Bitterová a városi könyvtár vezetője 5. Az új lakótelepen • Kutyaugatás a Malom-völgyben • Ahol tantárgy a nyomkeresés és a csibészelés • Klodo, Astor, Clifton és társaik... NYOMKERESOK Abratislavai Malom-völgyben, szemben az állatkerttel egy fákkal borított lankás hegyoldal magasodik. A fák terebélyes koronái között kószáló novemberi szél susogása még csak növeli itt a csendet... A bokrokon madárka rezzen, lépteid nyorhában elsárgult, hullott lomb zizzen; a magasban varjúraj húz. Aztán hirtelen vége a csendnek. A domboldal kerítéssel elkerített részéről szinte vezényszóra tör fel egy csapat kutya dühös ugatása. — Fogd megl Csibészl — hallatszik az erélyes vezényszó és a tisztáson egy erős német juhászkutya tépi, szaggatja villogó szemekkel a „csibész" vattaruhóját; majd egy újabb rövid vezényszóra elereszti, abbahagy morgást, ugatást és engedelmesen „lábhoz" ül. Innen néz végig a még mindig ideges, csaholó, morgó társain, ű mór bemutatta a csibészfogást, és most kiváncsi nyugalommal várja, hogyan csinálják majd a többiek? Hogy hol történik mindez? A Belügyminisztérium szolgálati kutyákat képző osztályának gyakorlóterén. Eduard Abík rendőrőrnagy, a Közbiztonsági Testület Szolgálati Klnológiai Osztálya parancsnokának helyettese a tisztás széléről figyeli Klodo, Astor, Clifton és négylábú társaik kiképzését. Megvárja, amíg a soron lévő eb befejezi gyakorlatát s szótfogadóan lábhoz ül, aztán egy mélyet szippant cigarettájából és felém fordul: — Bizonyosan hallotta már azt o szólás-mondást, miszerint a kutya a leghűségesebb barát... Nos, én ezt kereken húsz esztendei szolgálati gyakorlat tapasztalatai alapján még azzal is kiegészíthetném, hogy az ember legjobb segítőtársainak egyike is. A kutya fő jellemvonása a rendkívüli tanulékonyság, a gazdája iránti páratlan hűség, gyorsaság és a kiváló szaglóképesség. A közbiztonsági és a határőrszolgálatban viszont elsősorban a kutyák kiváló nyomozó, őrző s járóképességét hasznosítjuk. Az őrnagy pirospozsgás, fesztelen ember. Fehér Inget, mintás, barna zakót visel. Életemben először történik, hogy én adok föl kérdéseket egy rendőrtisztnek. — Hol kezdte? — Húsz évvel ezelőtt, őrmesteri rangban. Aztán a Szovjetunióban, Alma Atában sajátítottam el a szolgálati kinológla gyakorlati ismereteit, és azóta a különböző bűncselekmények nyomozásának s a rendőrkutyák képzésének világában élek. — Mikor történnek leggyakrabban a rablások? — Többnyire éjjel. Nappal,, világos van, könnyű személyleírást adni, a tettes felismerhető, gyorsan elfogható. Ma a megtévedt, bűnös ember is agyafúrtabb, mint régen. A bűnöző is sokoldalúbb, műveltebb, ezért manapság nehezebb nyomozni, mint egykor. A rendőrnyomozónak és a munkáját segítő kutyának egyaránt sokszor nagyon bonyolult helyzeteket kell megoldania. — A bűncselekmények tetteseinek hány százalékát sikerül elfogni? Újra egy mélyet szippant a cigarettából. — A mi szakmánkban van egy íratlan szabály, miszerint a tettes nyoma sosem veszhet el, legföljebb ideigóráig megszakadhat... Még a legblzonytalanabbnak tűnő nyomozás esetén is arra törekszünk, hogy munkánk eredményhez vezessen. Ezért a rendőr kutyákat is egyre igényesebb képzés nek vetjük alá. A kutyaiskolában nem ütik a kutyákat; az oktatást itt is korszerű pedagógiai és lélektani ismeretekkel végzik. Az alapkiképzés az úgynevezett engedelmességi tanfolyam. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy befejeztével a kutya póráz nélkül teljes biztonsággal megy a láb mellett, mászik, kúszik, ugrik. Ez után már a „szakosítás" következik. A rendfenntartásra és járőrszolgálatra kiszemelt ebek őrző, védő, üldöző feladatokat gyakorolnak; míg a szimatnyomozásra kiszemelt kutyák egyre összetettebb szimat- és nyomkeresési gyakorlatokat oldanak meg, és ha kell, hát embert is „fognak". Az emberfogás, vagyishát a csibészelés már az idomító munka koronájának számít. Érdekes és izgalmas egyszerre. A kutya is ezt szereti a legjobban. Persze, amíg eddig eljut, hosszú, türelmes és fáradságos munka áll már mögötte. — A rendőri munka számára melyik kutya a legalkalmasabb? — A német juhász, vagy közönségesen farkaskutya. Hűséges, kitartó, megbízható fajta. Tanulékonyak, jól idomíthatok és a legellenállóbbak az időjárás viszontagságaival szemben. — őrnagy elvtárs, ön szereti a kutyát? • Fölcsillanó szemmel inti „lábhoz" a tisztás szélén várakozó kutyák egyikét. — Mór hogyne szeretném?!... Sőt, a társamnak érzem! — mondja. — Még az utcán is megfigyelek minden velem szembe jövő kutyát. — Mit figyel meg rajtuk? —- Hogy milyen a fejtartásuk, hogy áll a fülük, mennyire őszinte a tekintetük, egyenes-e ä hátuk, mennyire dús a szőrzetük ... A malomvölgyi kutyaképző iskola szigorú programot tart. Elméleti oktatás az idomítóknak, azaz az ebvezetőknek, vezetési és fegyelmezési gyakorlat a kutyákkal; hivatalos, közös játék, szimatnyomozásj,’ nyomkeresési gyakorlatok, járőrözés csibészeléssel egybekötve. Az ember és a kutya őszinte barátságát, ősi egymásrautaltságát bizonyító, érdekes munka folyik itt. (B. M. P.) PRANDL SÁNDOR felvételei 7
