A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-22 / 47. szám
A szigetlakok többsége ma is lóháton közlekedik. Kis pónilovakkal gyűjtik és szállítják a ritkán található tüzelőanyagot. A kialudt Rano-Raraku vulkán oldalán mintegy szétszórt hadsereg katonái sorakoznak a „hosszú fülű kőfejek" A sziget halászfalujának sivár képe A húsvét-szigeti lányok szívesen álltak a kamera elé Évente egyszer érkezett ide egy chilei hadihajó, hogy váltást hozzon a helyőrségnek, elvigye a birkagyapjút és élelmiszereket, meg iparcikket hozzon a lakosságnak. Csak Thor Heyerdahl népesebb, csaknem egy esztendeig tartó expedíciója hozott némi változást a szigeten az ötvenes évek derekán, mivel a szigetlakok tucatjait foglalkoztatták a rejtélyes kőszobrok kiásásánál, s felállításánál. Tíz évvel később, 1966-ban az amerikai légierő telepítette ide megfigyelőállomását. Repülőteret építettek, s megismertették a szigetlakokat a dollárral. Addig itt a pénznek alig volt értéke — az expedícióik is inkább ruhadarabokkal, apróbb használati tárgyakkal, edényekkel, konzervekkel fizettek szállásukért, s a munkáért. Az amerikai katonák még feleséget is vásároltak maguknak a Húsvét-szigeten, akik közül néhányat magukkal vittek ... Mert Allende elnökké választásakor 1970-ben az Egyesült Államok sürgősen visszavonta 44 főnyi katonai személyzetét a szigetről. A Húsvét-szigetet ugyanis Salvador Allende képviselte korábban a chilei szenátusban, felhívva o figyelmet arra, hogy az amerikaiak nemcsak a műholdakat figyelik onnan, hanem katonai tevékenységre is felhasználják bázisukat. Ezt a Húsvét-sziget egyik 23 éves tanítójától Jacobo Reytől hallottam, aki a Népi Egység helybeli titkára volt. Éppen terveken dolgozott, hogy a Húsvét-sziget 1499 főnyi lakosságának hogyan lehetne új munkaalkalmat teremteni és bővíteni az iskolát felsőbb tagozattal. Sok a gyerek: 500 tanuló zsúfolódik 14 tanító keze alatt a barakkszerű, de viszonylag korszerűen felszerelt iskolában. Azóta a tervek megvalósulása bizonyára elakadt. Hetenként egyszer jön repülőgép A halászat és az idegenforgalom — ennek a kettőnek a fejlesztése hozhat változást a húsvét-szigetiek életében. Az Allende-kormány hűtőház építését mérlegelte, s felépítette — a napi 50 dollárért a gazdag turistákat ellátó — Rapa Nui első, légkondicionált, földszintes szállodáját, és tavaly megindult a heti egyszeri légijárat Tahiti és az innen 3800 kilométerre levő Chile között. A gép érinti a Húsvét-sziget repülőterét, Mataverit. A LAN-Chile Boeingjének érkezését csaknem az egész lakosság várja a repülőtéren, kapkodják a postát, újságokat, s kinyit a sziget két kis üzlete is, az egyikben fagylaltot és kötöttárut kínálnak eladásra, a másik a szatócsbolt, amelyben még aznap elkel a repülőgéppel érkezett áru. A tranzitutasokat a sziget néhány — természetesen rendszám nélküli terepjáró gépkocsiján, potom 15 dollárért elviszik a legközelebbi kőszobrokhoz, amelyek a Húsvét-sziget egyedülálló hírnevét adják. Néhány fényképfelvételt készíthetnek, majd a poros úton rohannak velük vissza a repülőtérre, ahonnan háromórás pihenő és üzemanyag-felvétel után továbbindul a gép... A kőszobrok hallgatnak Martin Rapu Pua, egy hatalmas termetű szigetlakó házában szálltom meg, élvezve a civilizáció olyan áldásait, mint az egész nap bömbölő rádió, villany (és az elektromos erőmű éjszaka zúgó Diesel-motorjai), meg a vízvezeték. A nappalokat a vulkánok kialudt kráterében, a Rano-Raraku oldalán némán ácsorgó több méteres hosszú fülű kőszobroknál töltöttem. Még mindig nem sikerült megfejteni e kőóriósok eredetét: földöntúli isteneik, vagy elhunyt vezetőik, szent emberek dicsőségére faragták-e az 5—15 méter magas szobrokat Húsvét-sziget őslakói a vulkánhegyek oldalából? és hogyan szállították o tengerpartra ezeket a több tíztonnás kőembereket? Az már bizonyos, hogy az őslakók nemcsak Polinézia, hanem — s ezt Heyerdahl bizonyította — Dél-Amerikából is érkeztek, az inka idők kezdetén. Vajon járt-e itt a fantáziájával világhírt szerzett svájci Erich von Danikén, aki merészen azt állítja „Visszaemlékezések a jövőre" című könyvében, hogy ezeket a hatalmas kőszobrokat „csak emberfeletti lények", más bolygókról érkezett óriások készíthették és állíthatták fel . . . Heyerdahl a szigetlakok segítségével elszállított és felállított egy ilyen moai-t, ami azóta is vigyázza az Anekena-öblöt, ahol a legenda szerint Hotu Matua király, az őslakók vezetője egyszer partra szállt... És a Rano Raraku oldalán ma is látható a „műhely", ahol a kőembereket faragták, benne egy félbemaradt szoborral. Ez ma a sziget gyerekeinek egyik kedvenc kirándulóhelye, ahol a kőszobrok között jól lehet bújócskázni . . . Hatvan éve tört ki az első világháború. Az imperialista hatalmak két nagy csoportja, a Központi hatalmak és az Antant között. A kapitalizmus egyenlőtlen fejlődése következtében az imperializmus időszakában a világ újra felosztásáért indított harc körülményei között, kikristályosodott az európai imperialista hatalmak két szemben álló nagy tömbje. Németország már 1879-ben létrehozta az Osztrák—Magyar Monarchiával a kettős szövetséget (ők alkották a német vezetés alatt álló Központi hatalmak csoportosulásának magvát), amely 1882-ben Olaszország csatlakozásával hármas szövetséggé bővült, míg Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország szövetkezésével 1891—1907 között kialakult az Antant. A szemben álló felek kölcsönösen egymás rovására területi hódításokra, egymás gyarmatainak megszerzésére (elsősorban a németek, az angol és a francia gyarmatok elhódítására), befolyási övezeteik kibővítésére, új árupiacok, nyersanyag-források és tőkebefektetési területek megszerzésére, valamint vetélytársaik gazdasági, és katonai szétzúzására törekedtek. Az imperialista hatalmak fokozódó ellentétei megújuló válságokat robbantottak ki (marokkói válság, balkáni háború stb.), amelyek végül is az első világháború kitöréséhez vezettek. Legharciasabban a német imperializmus lépett fel, és ebből kifolyólag a fő ellentét az angol és német imperialisták között alakult ki. A háború kirobbantásának közvetlen kiváltó okául a szarajevói merénylet szolgált, amelynek során 1914. június 28- , án Ferenc Ferdinánd osztrák—magyar trónörököst meggyilkolták. A merényletet egy titkos szerb, terrorista szervezet készítette elő és hajtotta végre. Az Osztrák—Magyar Monarchia, a háborúra az összes hatalmak közül a legjobban felkészült Némétország biztatására 1914 július 23-án szándékosan teljesítetlen ultimátumot nyújtott át Szerbiának majd július 28-án hadat üzent és hadműveleteket kezdett ellene. Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia Szerbia védelmében általános mozgósítást rendelt el. Németország hadat üzent Oroszországnak, Franciaországnak, Nagy-Britannia pedig Németországnak. Ezzel megkezdődött az első világháború, amely egyike volt az emberiség legvéresebb háborúinak. A háború folyamán az*elesettek száma kb. 10 millió volt, ugyancsak 10 millió ember halt meg járványokban és éhség következtében. Az első világháború Európa, Ázsia és Afrika területeire terjedt ki, 33 állam vett benne részt, amelynek lakossága több, mint másfélmilliárd főt tett ki. A harcoló államok fegyveres erőinek összesített létszáma közel 74 millió fő volt (több,* mint 48 millió az Antant, és több, mint 25 millió a Központi hatalmak részéről). A sokmilliós hadseregek és a haditechnika gyors fejlődése, a hadiipar, addig ismeretlen méretű megnövekedését és a harcoló államok egész gazdaságának a hadigazdaságra való átállítását követelték meg. Az első világháború időszakában kezdődött el a kapitalizmus általános válsága, amelynek legnagyobb politikai eredménye az imperializmus frontjának áttörése volt Oroszországban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, amelynek során a kapitalizmus rendszere mellett létrejött a szocializmus rendszere. Jelentős következménye volt a háborúnak a Habsburg-monarchia felbomlása. I
