A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-22 / 47. szám
■ • • Az elmúlt év augusztusában meglátogattuk a dunaszerdahelyi járásban levő Horny Bar (Felbár) községet, amely példásan teljesíti a választási programban lefektetett feladatokat. A lelkes lakosság mindenekelőtt a falu szépítésére fordítja erejét. Ezen a téren valóban példás munkát végeznek. Erről szólt az a cikkünk is, amelyet akkor a községről és a hozzá tartozó két településről, Bodíkyról (Bodakról), valamint 5ul'anyról (Sülyről) írtunk. Abban 02 időben a falu lakói legfőképp a két település kultúrházának felépítésével voltak elfoglalva. Cikkünk nem maradt visszhang nélkül. Nemrég levelet kaptunk, amelyben az egyik sülyl lakos arról ír, hogy milyen aktívan dolgoznak a falu társadalmi szervezetei, példásan együttműködve a népművelés fellendítése érdekében. Kár, hogy nem jöttünk hamarabb e levél nyomán a faluba, mert így nem láthattuk azt a kiállítást, amelyet a faluban élő népművészek munkáiból rendeztek az új művelődési otthonban. Ezen a kiállításon a nemzeti bizottság funkcionárusai szerint valóban értékes művészi alkotásokat mutattak be. — A kiállított képek és hímzések kiállítását a Csallóközi Kulturális Napok Kiss József | munkájára és minden anyagi támogatást megad a társadalmi szervezeteknek, hogy változatos népművelési munkát fejthessenek ki. Az ifjúsági szervezet, a Csehszlovák Vöröskereszt szervezete, valamint a nőszövetség aktív tevékenysége mellett az utóbbi időben a CSEMADOK is hozzálátott a széles körű munkához. — Az új épületben öröm a munka — mondja Kiss József. — A múlt év végéig csak mint szakmai tanácsadó dolgoztam, mert az igazat megvallva, tartottam attól, hogy az iskolai elfoglaltságom mellett túl sok időt vesz majd j igénybe a népművelési tevékenység. Ma A népművelési otthon épülete HOGYAN TOVÁBB? keretében rendeztük — mondta Kiss József iskolaigazgató, a művelődési otthon vezetője. — El se tudják képzelni, mekkora sikere volt a kiállításnak. A faluban ugyanis sok az olyan férfi, aki szabad idejében festeget, és sok az olyan asszony, aki művészi kézimunkákat készít. A kiállítás néhány alkotása valóban színvonalas művészi alkotás volt, amit a megnyitásra érkező szakemberek is elismertek. Ez az oka, hogy több mint 700 ember látogatta meg a kiállítást, ami a mi körülményeink között valóban nagy siker, összesen 90 képet mutattunk be Valasek Bélától, Érsek Józseftől, Ozogány Lászlótól, Boh Józseftől, Horváth Gyulától és Borbély Imrétől, akik többségükben az efsz dolgozói. A legszebb hímzéseket Hervay Lászlóné, Nagy Tiborné, Halász Józsefnó, Bódis Miklósné, Horváth Lászlóné, Brazovszky Istvánné, Fekete Vendelné és Heller Erzsébet készítették, akik a faluban lelkesen ápolják a népművészeti hagyományokat. Az a feladatunk, hogy a lakosság e művészi tevékenységét a jövőben is támogassuk és segítsük mindazokat, akik szabad idejükben festészettel, fafaragással és hímzéssel foglalkoznak. Amikor a faluban jártunk, meggyőződhettünk arról, hogy a népművelési otthon valóban jelentős kulturális, társadalmi és politikai tevékenységet folytat. A helyi nemzeti bizottság nagy gondot fordít a népművelési otthon Érsek József nemcsak kitűnő népművész, de élenjáró szövetkezeti tag is már nem bánom, hogy elvállaltam a népművelési otthon vezetését. Kiss József valóban példás munkát végzett. A faluban azelőtt mindenféle társadalmi szervezet létezett, egyedül a CSEMADOK hiányzott, amelynek csupán egy településen, Felbáron volt helyi szervezete. Kiss József hozzálátott Sülyön is a szervezet megalakításához. Fáradozása nyomón február 25-én megalakult a CSEMADOK előkészítő bizottsága és a februári győzelem évfordulójára ünnepi gyűlést hívott össze. A gyűlésen 91 ember vett részt, többségükben fiatalok. A megalakított CSEMADOK- szervezetnek ma már Sülyön is több mint 100 tagja van, és így jelentős támaszává vált a népművelési munkának. Beszélgetésünk során Kiss József a terveiket is ismertette velünk:— Már a népművelési otthon megnyitásakor tudtam, hogy a szép épületet nem építettük hiába. És nem tévedtem. Már a múlt évben néhány sikeres akciót hajtottunk végre. Sok volt ugyan még a rögtönzés, de nem rendelkeztünk még kellő tapasztalatokkal. Ebben az évben már sokkal céltudatosabban dolgozunk. A társadalmi szervezetek segítségével munkatervet dolgoztunk ki, és így lényegében az egész falut bekapcsoltuk a munkánkba. Januárban az ifjúsági szervezet jelmezbált rendezett, februárban több szervezet összefogásával zenés kultúrestet tartottunk. Márciustól a falu asszonyai vették birtokba a népművelési otthont. Raj Margi^ tanítónő vezetésével hímzőtanfolyamot tartottak, amelyet 22 asszony végzett el sikeresen. Március 15-én irodalmi estet tartottunk Petőfi Sándor műveiből. Áprilisban több mint tíz különböző akciónk volt. Május elseje és kilencediké tiszteletére társadalmi munkával faluszépítési akciót szerveztünk, amelynek során rendeztük a népművelési otthon, az iskola és a temető környékét. Meg kell említenünk azt a színielőadást is, melyet az udvarnoki CSEMADOK-szervezet színjátszói segítségével tartottunk. Ezenkívül nem egy olyan előadást is rendeztünk, amely a Csallóköz történetével, a Szovjetunióval, a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségével foglalkozott. Legközelebb juniálist rendezünk, továbbá előadást tartunk a tűzvédelemről és szakfilmet mutatunk be a falu kertészkedő lakóinak. Júliusban a közlekedési balesetekről tartunk előadást, augusztusban műsoros estet rendezünk a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulóján. Szeptember- , ben ismét megsokasodik majd a munkánk, mert versenyt szervezünk a tűzoltóknak, megindítjuk a szlovák nyelvtanfolyamot, a varrótanfolyamot, kirándulást szervezünk Trencínbe, és ünnepi estet rendezünk a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak az évfordulóján. Úgy gondoljuk, hogy ezek a tervek és célkitűzések nagy elismerést érdemelnek, hiszen megvalósításuk közelebb viszi a falut a szocialista életmód megteremtéséhez. És ez minden erőfeszítést megér. SZLUKA JÓZSEF hét 8 i A képkiállitás egyik része
