A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-15 / 46. szám
### Komlóból, malátából, élesztőből és vízből készül a világszerte ismert és szívesen fogyasztott ital — a sör. Ha megkérdezünk valakit, miért fogyasztja szívesebben, mint más italokat, rendszerint ez a válasz: — Azért, mert ízlik!... Valószínűleg ízlett a sör a föníciaiaknak, asszíroknak és leginkább az egyiptomiaknak már időszámításunk előtt több mint kétezer évvel is. 0-Egyiptomban, ahol mindent okvetlenül kapcsolatba hoztak a felsőbb hatalmakkal, a lakosság hite szerint ezt az italt maga a hatalmas Ozirisz adta az emberiségnek. Az egyiptomiak valószínűleg szívesen néztek már akkoriban is a korsó fenekére, mert az egyik papirusztekercsre irt amolyan illemkódex-szerűségben a következő intő sorokat olvashatjuk: „Ne tedd magad beteggé azzal, Nemcsak hogy sört iszol, mert a szádból szavak repülnek el anélkül, hogy tudnál róluk. Leesel, összetöröd a csontjaid, és senki sem nyújt kezet, hogy segítsen rajtad .. Hát igen, már akkoriban is megesett ... Asszíriában külön törvény vonatkozott a sörre. Tilos volt a sör árának emelése. Ha valaki mégis árdrágításra szánta magát, s rajtakapták, azt kegyetlenül megbüntették — a saját sörébe fojtották bele. Jól ismerték a sört a rómaiak is. Az viszont már más kérdés, hogyan ízlene nekünk az akkori sör, amikor még nem komlóból készítették, hanem különféle növényekből, pálmakivonatból vagy gyümölcsökből. Ázsiában a rizs-sör volt divatban, az ógermánok pedig méhsört főztek. Először a franciák főztek igazi sört, s ezt eléggé furcsának találhatjuk, hiszen mindenki inkább nagy borkedvelőkként, konyak- és pezsgőszakértőkként ismeri őket. Kis Pipin frank király engedélyezte, hogy a kolostorkertekben komlót termesszenek, melyet akkoriban kezdtek alkalmazni a sörfőzésnél. S sörivóknak ebből a tényből nyilvánvaló, hogy először a kolostorokban főztek sört. A 10—11. században kezdődött a sörfőzés Németországban, s ebből az időből már fennmaradtak utalások a csehországi komlótermelés kezdeteiről is. Azután a sör egykettőre „elárasztotta" egész Európát. A sörfőzés igazán akkor lendült fel Csehországban, amikor a cseh királyok kiváltságokat adtak a városoknak, egyes polgároknak: ilyen v< a sörfőzés kizárólagos joga is. A 14. században lépett hatályba az úgynevezett „mérföld-jog", ez a sörfőző számára azt jelentette, hogy egymérföldes körzetben senki más nem főzhetett rajta kívül sört. De mint a törvényeket általában, ezt sem tartották szentnek és sérthetetlennek. Főztek sört nemcsak a szabad királyi városokban, hanem a hűbéri városokban is, s ezért napirenden voltak a sörperek. Karel Sabina és Bedfich Smetana vígoperájában, az Eladott menyaszszonyban azt éneklik, hogy a sör „erőt és bátorságot ád". Hogy mi a helyzet ezzel a bizonyos erővel? Egy A mézfogyasztás története ősrégi. A kutatók Valencia környékén sziklarajzokat fedeztek fel, amelyek sokezer év előtti mézbegyűjtést ábrázolnak. Az egyiptomiak Bölcsességéről — hogy ti. különböző betegségek gyógyítására szolgáló orvosságokat mézből készítettek — fennmaradt papiruszaik adnak hírt. Hippokratész a felső légutak hurutos megbetegedésénél forró mézes tejet írt elő betegeinek. Még a görög mitológiában is van szerepe a méznek. Zeusz a mézet azzal a tulajdonsággal ruházta fel, hogy a látást világossá és tisztává teszi. A méz a germánok kedvelt csemegéje volt, még sört is készítettek belőle. A XVII. század végéig a mézet nagy becsben tartották. A gyarmatokról érkezett nádcukor drágasága miatt gyógyszernek és . luxuscikknek számított, mert a répacukrot még nem ismerték. Ügy tartották, hogy a méz az életet meghosszabító elixir és fiatalító szer. A középkorban egyetlen szerelmi bájitalból sem hiányozhatott, és a sebek kezelésében is fontos szerepe volt. A méznek tulajdonított csodatevő erőt ma inkább mosolyogva veszszük tudomásul. Az iparilag előállított cukor elterjedésével a méz háttérbe szorult. Csak a mi évszázadunk tudósai mutatták ki újra, milyen rendkívül értékes anyagot tartalmaz. így a méhek terméke ismét az orvosok érdeklődésének előterébe került. A méhek nem gyűjtik, mint sokan hiszik, hanem előállítják a mézet. A nektárt és mézharmatot gyűjtik össze, mindkettő erősen víztartalmú cukor-A MÉZ oldat. A méhek visszarepülés közben a nyersanyagból a mézzacskóban (amit gyomornak is nevezünk) a víz egy részét kivonják, és erjesztőanyagokat adnak hozzá. A méz akkor tekinthető érettnek, amikor a méhek „betetőzték", azaz a kis, hatszögletű cellákat légmentesen, viasszal lezárták. Ezt saját maguk és ivadékaik számára téli készletként tartalékolják. Mivel sohasem használják fel a teljes készletet, jelentős részét nyugodtan elveheti az ember. fél liter pilzeni Prazdroj 225, az ugyanilyen mennyiségű leningrádi Porter barnasör 400 kalória értékű. A sör igen fontos anyagokat tartalmaz, mindenekelőtt a B-vitaminok égész sorát, s ez kapcsolatban van a sör tápláló tulajdonságaival. S az a bizonyos bátorság ... Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a sör néhány ezrelék alkoholt tartalmaz, s ennek tudható be, hogy azután „szavak repülnek el anélkül, hogy tudnál róluk". A lexikonban a „sörfőzés“ címszó alatt a következőket olvashatjuk a komlóról: „A sör másik nyersanyaga a komló (az első a sörárpa). A világ legjobb minőségű komlóját Csehországban termelik. A cseh komló versenyen felül áll." Hozzáfűzhetjük még, hogy a lexikon kiadása után hetven esztendővel is ugyanez a helyzet: a világpiacon a cseh komló a legértékesebb. Hatvanöt állam szerzi be tőlünk komlószükségletének egy részét, s ezek közül az első helyen Japán áll. És csupán az érdekesség kedvéért: vajon ki tudja, hány komlófejre van szükség fél liter sör előállításához? Négy-kilenc darabra. Ezenkívül a komlót használják még kozmetikai cikkek előállításához, és a népi gyógyszerek között is előkelő hely illeti meg. őshazája a Kaukázus. Ha pedig arra a kérdésre akarnánk kimerítő választ adni, hogy a világon hol mindenütt és hogyan főzik a sört, akkor még sok-sok oldalt kellene teleírnunk. Ugyanis az egész világon főznek már sört. Egyébként a sörfőzés receptje gyártási titok. Az elmondottakhoz már csak azt fűzzük hozzá, hogy 1841-ben 1052, a 19. század végén és a 20. század elején 804 sörfőzde volt Csehországban. Ma a köztársaság egész területén „csak“ 113 sörgyár van ugyan, ennek ellenére sokkal több sört gyártunk, mint száz évvel ezelőtt. A sör világtengeréhez (kb. 630 millió hektoliter) több mint 21 millió hektoliterrel járulunk hozzá. NINA UTSCHAUEROVA Amikor a mehek befejezték munka jukat, akkor kezdheti el a méhész a magáét. A méhészeti tevékenység szerint különböztethetők meg a méz fajtái, így pl. asztalunkra kerülhet petgetett méz, lépesméz, préselt méz és melegen sajtolt méz, ez utóbbi kettő kevésbé jó minőségű. A méz színe a fehértől a sötétsárgáig, a szürkéssárgától a barnáig terjed. A kandírozási eljárás folyamán is változhat a méz színe. A különböző mézfajták más-más ideig kandírozódnak. Amennyiben folyékony marad a méz, annak oko az, hogy 45 C° fölé melegítették, elpusztították az összes tápláló, fiziológiailag fontos erjesztőket és a mézet tisztán édesítőszerré degradálták, omely csak a szemnek szép. A mézet nemcsak önmagában fogyaszthatjuk, de belekeverhető süteményekbe, teába, kávéba is. A méz minden további emésztőtevékenység nélkül belekerülhet a vérbe, ellentétben más szénhidrátokkal (keményítő, normál cukor), amelyeket a szervezetnek előbb szőlőcukorrá kell lebontania. Fehérjén kívül még a méz, különösen a gyerekek szervezete szempontjából fontos kalciumot és foszfort is tartalmaz, továbbá B2, valamint C- vitamint. „Idős kort kíván megérni?" — kérdezi egy mézről szóló régi könyvecske — és ezt tanácsolja: „Ügy fogyassza a régiek pompás ételeit, italait — a tejet és a mézet." Fogadjuk meg mi is a tanácsot, különösen télen, mikor úgyis erősen csökken táplálékunkban a vitamintartalom. Benzin — szemétből A Frankfurti Batelle Intézet szakemberei a háztartási szemét megsemmisítésének új módszerével kísérleteznek. A kiinduló anyag, a háztartási szemét, napjainkban átlagosan 50 százalék éghető anyagot, 15 százalék hamut, 10 százalék fémet és körülbelül 25 százalék vizet tartalmaz. Ezt az anyagot az elektrotermikus elgázosítás módszerével dolgozzák fel ívfényben. Egy tonna szemetet a levegő kizárásával 1500 fokos hőmérsékleten feldolgozva, ezer köbméter gázhoz és 140 kilogramm fémhez jutnak. A fém vason kívül főként szilíciumot, kevés alumíniumot, nátriumot és kalciumot tartalmaz és kitűnően felhasználható a vaskohászatban. A keletkező gázban levő klórhidrogén mosással eltávolítható, így hidrogénből és szénmonoxidból álló szintézisgázhoz jutnak, amelyből a vegyiparban használt eljárásokkal hajtóanyagok, egyebek között benzin gyártható. Egy gazdaságosan működő berendezéssel naponta 400 tonnányi szemét dolgozható fel. Hibrid-autók Szerte a világon nagy erőkkel fáradoznak a környezetet nem szennyező, csendes üzemű villamos gépkocsi kifejlesztésén. A moszkvai autóipari kutatóintézetben most olyan hibridjárművet fejlesztettek ki, amely egyesíti magában a villamos vontatás és a hagyományos robbanómotor előnyeit. A villamos gépkocsi Achilles-sarka az akkumulátorok nagy mérete és súlya. A szovjet hibridjárműben csak kicsiny akkumulátor van, s ezt folyamatosan tölti a benzinmotorral forgatott generátor. Minthogy a belsőégésű motor nincs összeköttetésben a jármű erőátviteli rendszerével, állandóan azonos fordulatszámon dolgozik, ennek következetében lényegesen kevesebb mérgező égéstermék kerül belőle a levegőbe, mint a változó terhelésű benzinmotorokból. A villanymotorok kizárólag a telepből kapják hajtóenergiájukat, így nincs szükség tengelykapcsolóra és sebességváltóra. A kísérleti intézetben elkészült prototípus, egy hétüléses törpe autóbusz 80 km/ó legnagyobb sebességet érhet el és fél tonnányi árut szállíthat. Előállítási ára már most sem több egy hagyományos gépkocsiénál.
