A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-15 / 46. szám
Matyik Lajos Mecenzélen új lakóházba költözött A járás további Hat községében a nemzeti bizottság felvásárolt harminchét viskót s a cigánycsaládok számára házhelyet biztosít és építkezési engedélyt ad ki. Szepsiben a problémát sajátos módon fogják megoldani. A nagyidai péró (cigánytelepülés) felszámolásáról szóló jelentést a jnb október végéig megtárgyalta. A lakáskérdés megoldása mellett az életkörnyezet javítására is teszünk intézkedéseket. Szociális intézményeket, kutakat, vízvezetéket, utakat és villanyhálózatot építünk. Nagy feladatot tűztünk ki célul a cigányok foglalkoztatottságának területén. A szepsi Tesla üzem építésénél és üzembe helyezése után ott szeretnénk elhelyezni a munkaképes cigány nőket, éspedig annyit, hogy legalább tíz százalékát tegyék ki a dolgozók számának. Szem előtt tartjuk, hogy mindenki képzettségének és fizikai erejének megfelelő munkát kapjon. Még ez évben szeretnénk elérni, hogy minden cigány férfi munkába álljon. A Kassai Állami Építőipari Vállalattal, a Kelet-szlovákiai Vasművel és a Kassai Közműépítő Vállalattal közösen a cigány fiatalok számára néhány kevésbé igényes szakma elsajátítására tanfolyamot indítunk. Gondolunk itt főleg azokra a fiatalokra, akik már az általános iskola hetedik vagy alsóbb osztályból kimaradtak, ezeket sem végezték el. Felmondás esetén akár a dolgozó, akár a munkaadó kéri a munkaviszony felbontását, minden alkalommal azon leszünk, hogy a vállalat vagy az üzem kikérje a jnb munkaügyi osztályának a véleményét. Abban az esetben, ha egy másik munkahelyen nem biztos a dolgozó felvétele, nem engedélyezzük a munkaviszony felbontását. Külön gondot fordítunk a gyerekek beiskolázására. Jászán, Nagyidán és Král'ovcében egy-egy kéttantermes óvoda építését készítjük elő. Minden ötéves cigánygyerek azokban a községekben, ahol számuk eléri a tizet, előkészítő osztályba jár. Annak érdekében, hogy mind többen fejezzék be az általános iskola kilencedik osztályát, utánképző csoportok alakulnak, ahol pótlólag tanulnak a gyerekek, és így csökken az elégtelen előmenetelű tanulók száma. A cigánygyerekek számára magyar tannyelvű napközit nyitottunk a szepsi és a kecerkosztolányi iskolában. A jelenlegi 352-ről 650-re szeretnénk növelni a pionírszervezetben tevékenykedő cigánygyermekek számát. Szeretnénk nagyobb mértékben bevonni az iskolaköteles gyermekeket az iskolán kívüli foglalkozásba, az ifjúságot pedig a kulturális-népnevelő munkába. A nyári szünetben üdülő-nevelő tábort létesítettünk a kysaki, a kassabélai és a nagyszalánci iskola 160 cigánytanulója számára. Az írástudatlan cigánylakosság számára több helyen tanfolyamot indítottunk, tizenöt községben pedig varró, főző és kertésztanfolyamokat, ezeket leginkább a fiatalabb cigány nők látogatják A Népművelési Intézet, a nőszövetség és a SZISZ közösen megszervezte, hogy minden községben, ahol cigányok laknak, a körzeti orvos előadást tart a személyes higiéniáról, a lakáskultúráról, a családtervezésről, a szaporulat szabályozásáról. Az 1974-es évben ezeket a feladatokat tűztük ki a kassai járásban a cigányprobléma gyorsütemű megoldása érdekében. Ezt a programot igyekszünk maradéktalanul megvalósítani, hogy a cigányok is értékes tagjaivá váljanak a szocialista társadalomnak. IVAN SÁNDOR, jnb-titkár Egészen véletlenül ismerkedtünk meg velük. Először is emberségükkel, vendéglátó szeretetükkel találkoztunk . . . Horny Bar (Felbár) utcáit járva arról beszélgettünk, mennyire megváltozott az utóbbi években a falu arculata: a sáros, latyakos, nyáron poros ösvények helyén mindenütt szép, sima aszfaltozott utak. Összekötik a falut a világgal. A helyi nemzeti bizottság korszerű épülete előtt pedig csinos kis park árulkodik arról, hogy a községszépítésl akciót komolyan vették a lakosok. Az iskola is nemrég épülhetett . . . A nagy szemlélődés, tanácskozás közben alaposan megéheztünk. — Van Itt a közelben olyan hely, ahol megvacsorázhatnánk? — léptem oda a zöldségesbolt előtt munkálkodó házaspárhoz. — Sajnos, a falubon semmiféle étterem nincs, de szívesen meghívom magukat vacsorára. Rántok ki húst... Jó lesz? — mosolygott ránk a rokonszenves asszony, Érsek Józsefné. A válasz meglepett bennünket, hiszen — bármilyen vendégszerető emberek lakják is a falut — teljesen Idegeneket ritkán szoktak vacsorára invitálni. A meghívást természetesen nagy örömmel fogadtuk. S ahogy a szépen, ízlésesen berendezett lakásba beléptünk, azonnal észrevettük, hogy nem jöttünk teljesen idegen helyre: az asztalon lapunk egyik példánya feküdt. Röviddel érkezésünk előtt még olvashatta valaki... Aztán érdekes, szép képek vonták magukra figyelmünket. — Ezeket ki festette? — kérdeztük a körülöttünk sürgölődő két kislánytól. — Apuka. Közben Érsek József, a házigazda is előkerült valahonnan : — A képeimet nézik? Hát Igen, festegetek néha . . . Nemrégiben kiállították őket Sülyben, a környéken élő amatőr művészek kiállításán. A közeljövőben pedig Dunaszerdahelyen nyílik meg egy hasonló képkiállítás. Cigarettára gyújt, s rámutat az egyik képre: — Ez egy fekete-tengeri tájkép. Ha úgy tetszik, napnyugtát ábrázol, de napkeltének Is felfogható. — Mikor járt a Feketetengernél? — Én nem voltam ott, csak a fiam. ö hozott néhány képeslapot ... A szemközti falon meg egy itthoni tájat láthatnak. Hazai motívumú tájképet többet Is találnak, mert elég gyakran járok a hegyekbe. — S mindezt bal kézzel festi ... — Igen. A jobb kezemet húszéves koromban leszakította egy darálógép. Különben a szövetkezetben dolgozom, kapuőr vagyok. Festegetni csak esténként szoktam. TÍZ GYEREKET neveltek fel Jobb és hasznosabb Időtöltés ez, mint a kocsmában ülni. — Hány éves, Józsi bácsi? — Ezerkllencszáztlzenhatban születtem ... Huszonkét éves koromban nősültem meg. A feleségem Magyarországról származik, de Bratlslavában nőtt fel nevelőszülőknél, mert korán árván maradt. Az apja vöröskatona volt, s a fehér-terror Idején kivégezték. — Úgy láttam, két kislányuk van. — öt lányunk van, kérem. De Itthon már csak ez a kettő lakik. A többiek „kirepültek", dolgoznak: szakácsnők egy szállodában ... No, meg őt fiunk is van. ök Is a maguk lábára álltak már. A legidősebb kőműves, a szövetkezetben dolgozik. Három fiunk meg bányász. Tudják, először csak egy ment Ostravába, Emlék egy kirándulásról aztán rábeszélte a másik kettőt Is. A legkisebb fiú meg inkább a nővérei után ment: szakács lett. .. Hát, bizony nem kis dolog tíz gyereket fölnevelni I — Unoka már van? — Tizennyolcl . — Előfordul néha, hogy az egész család összejön? — Búcsúkor mindig együtt vagyunk. Van nálunk hely mindenkinek. Nem bántuk meg, hogy elfogadtuk az Érsek-házaspár meghívását. S nemcsak azért, mert a vacsora valóban kitűnő volt: sokkal többet jelentett számunkra, hogy közelebbről pillanthattunk be két ember küzdelmes és boldog életébe. A látottakbólhallottakból tanultunk is valamit: mindenekelőtt emberséget és küzdenJ-akarást. VARGA ERZSÉBET 7
