A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-01 / 44. szám

VÁMOS GABOR felvétele

Nehéz az életem. Megoldatlan a problémám. Nagyon szeretném, ha tanácsot adnának, mit tegyek. Szeretek valakit, akiről a szüleim hallani sem akarnak. Mi ennek ellenére ragaszkodunk egymáshoz. Már egy éve járunk együtt s a szüleim mégis ellenzik az ismeretségünket, szerelmünket. S ez annyira elszomorít, lehangol, hogy néha már arra gondolok, véget vetek az életemnek. Egyszerűen képtelen vagyok felfogni, hogyan lehetnek a szüleim ennyire érthetetlenek. Nem tudok mást szeretni, csak őt, s nem akarják belátni. És a szerelmünknek már érik a gyümölcse: állapotos vagyok. Olyan helyzetbe kerültem, hogy gondolkodni sem tudok. Szüleim azért ellenkeznek olyan makacsul, mert két évvel idősebb-vagyok a fiúnál? Ö húsz esztendős, ón huszonkettő. S ha akarnám sem tudnám őt elfelejteni, hiszen egy helyen dolgozunk, egységes földművesszövetkezetben. Nagyon kérem Önöket, ne várakoztassa, nak meg a tanácsaikkal.

Jelige: „Választ várok"

Rendszeresen olvasom az Emberi sorsok rovatát. Mint annyi más fiatal, én is tanácsért fordulok önökhöz, 19 éves vagyok, és mór csalódtam abban, akit szerettem, s aki engem Is szeretett, Csaknem egy évig jártam egy huszonhárom esztendős fiúval. Jól megértettük egymást. Sajnos, ma már nem dicsekedhetem ezzel. Kezdetben rendszeresen eljárt hozzám. S ha együtt voltunk, mindig azt mondta, nagyon hiányzóm neki. Az utóbbi időben azonban volt olyan hét, hogy nem láttam. Meg is kérdeztem tőle, miért nem jön gyakrabban, úgy mint régebben, kérdésemre azonban kitérő választ adott, és feltűnően zavarba jött. Másoktól tudtam

meg, hogy az édesanyja ellenzi a kapcsolatunkat. Persze erről én nem szóltam neki, gondoltam, majd ő elmondja. Nem így történt. Az őszinteségére hiába számítottam. Vallomás vagy inkább magyarázkodás helyett egyre ritkábban mutatkozott; aztán nem jelentkezett. Előfordul, hogy olykor-olykor összetalálkozunk, Látom, zavarban van, legszívesebben kikerülne. Nagyon elszomorít a viselkedése, s nagyon lehangol az a helyzet, amelybe jutottam. Mióta szakított velem, nem érdekel senki, nem járok sehová, nem tudom elképzelni az életet nélküle. S mert nem tudom eldönteni mit tegyek, az önök tanácsát várom. Úgy érzem ma is, csak vele tudnék boldog lenni.

Jelige: „Mondd, mért mentél el?"

Válasz „SZERETNÉM, HA SZERETNÉL" jeligére

Leveled többszöri elolvasása után megállapítottam, hogy a problémád nem is probléma. A fiú nem nyilatkozott, nem vallotta be, hogy szeret téged s a szándéka komoly. Feltételezhető az is, hogy nem akarja magát lekötni a katonai szolgálat Idejére; az azonban valószínűbb, hogy nem találja meg benned az Igazit, a feleségnek valót. Mindebből arra lehet következtetni, hogy csupán a barátság kedvéért szórakozott veled, és más lányokhoz is ugyanolyan kedves volt, mint hozzád. Az a tanácsom, ne ronts ajtóstul a házba, várd meg, míg leszerel, és majd meglátod, hogyan alakulnak a dolgokl Női büszkeségedről egy pillanatra sem feledkezz megl Egy lány mindaddig tartsa titokban az érzéseit, amíg nem győződik meg arról, hogy a fiú igazán szereti-e, vagy csak Játszik vele. Véleményem szerint a nő

soha ne legyen kezdeményező. Gondold végig, milyen nevetségesen hatna, ha te vállánál szerelmet a fiúnak. Te írnád meg neki, hogy szereted. Kellemetlen helyzetbe hoznád a fiút, de magadat Is. Egy ilyen vallomás leírása vagy elhangzása után arcpirító lehetne számodra, ha a fiú közölné veled, félreértésről van szó, ő nem szerelmes s komoly szándékai sincsenek, Ha ez megtörténne, rettenetesen szégyellnéd, megkeserítenéd az életedet s szomorúan állapítanád meg: olyan szekér után futsz, amelyik nem vesz fel. Azt ajánlom, ne csupán ilyen gondolatok foglalkoztassanak. Látogasd gyakrabban a könyvtárakat, keresd rendszeresebben a jó könyveket, járj társaságba, szórakozz! S jegyezd meg jól, nem kell mindjárt lángolni, ha valamelyik fiú szépen szól hozzád. A fiút egyenlőre kapcsold ki az életedből, s a titkodat őrizd meg magadnak.

Jelige; „Nem ez az Igazi"

Tisztelt Ismeretlen Asszony I

Kedvelt lapom a Hét. Rendszeresen olvasom az Emberi sorsok rovatát. Őszintén mondom, nagyon meghatottak a sorai. Nem gondoltam volna, hogy hozzám hasonló sorsú emberek Is élnek. Mikor azonban az ön levelét elolvastam, rá kellett jönnöm, hogy mindenkinek megvan a maga baja. Engem is nagyon elcsüggesztett, lehangolt az élet, de már beletörődtem a sorsomba. Sokat szenvedtem, árván, idegenek körében nevelkedtem. Árvaságban és özvegységben éltem, kedves asszonyom, s magamról csak annyit mondhatok, hatvan éven felüli, jólelkű asszony vagyok; nagyon kérem, ha elolvassa soraimat, és megragadta figyelmét, amit írtam, keressen fel levelével I

Jelige: „Hasonló sorsú asszony"

SZÍVSZORULÁS

Orvosi nevén angina pectoris (régebbi magyar nevén mellszorulás) az egyik leggyakrabban előforduló szívbetegség, amellyel a betegek az orvost felkeresik. A beteg szívtáji fájdalmakra panaszkodik, ami a laikusnál súlyos betegség képzetét kelti, és gyakran halálfélelemmel jár, mert mindjárt szívinfarktus okozta halálra gondol. A valóságban azonban a szívtájéki fájdalmaknak különböző okai lehetnek. Kialakulhatnak a mellkas falában, kisugározhatnak a szívpitvarból vagy a mellhártyából, a szívkoszorúér tájékáról, olykor a gerincoszlop elferdülése vagy porckorongmegbetegedés is okozhatja.

Maga az angina pectoris szívkoszorúér-betegség, leginkább 40—50 éves korban alakul ki, igen gyakori szívbetegség. Rohamokban jelentkező görcsös, szorító vagy égő szívtáji, a bal karba sugárzó fájdalommal jár, amit elsápadás, verejtékezés, szorongó, gyakran a halálfélelem érzése kísér. E rohamok rendesen megerőltető testi munka, esetleg pszichikai felindulás után jelentkeznek, néha hirtelen, máskor több-kevesebb bevezető jel (szívszorulás, 1—2 nehezebb lélegzés) után. A lélegzés nem válik szükségképpen nehézzé, sőt maga a szívműködés is eléggé rendes lehet. Néha azonban szívgyengeséggel és nehéz lélegzéssel is jár. Oka a szív saját ereinek: a koszorúereknek a megbetegedése, elváltozása (leggyakrabban érelmeszesedés, nikotinártalom, idült szívizomgyulladás következtében), ami érgörcsöt vagy érszűkületet okoz; előfordul néha hisztériánál, neuraszténiánál. Magát a szívtáji szorongó, fájdalmas rohamot a szívizomnak a pillanatnyi szükséghez képest elégtelen vérellátása okozza. Leggyakrabb kiváltó okai: izgalom, megerőltetés, dohányzás, telt gyomor, hideghatás.

Az ebben az állapotban több mint • negyed óráig tartó szívtájéki fájdalom már átmeneti jelenség az angina pectoris és a szívinfarktus között, ami halálos kimenetelű lehet.

Néha a szívtájékra sugároznak ki olyan fájdalmak, amelyek az emberi szervezet más tájain keletkeznek. Különösen néhány hasüregi szerv megbetegedésével kapcsolatban, epehólyagbántalmaknál, hashártyagyulladásnál, de vesekőbetegség okozta kólikánál is jelentkezhetnek olyan fájdalmak, amelyek nagyon hasonlítanak a szívtáji fájdalmakra. Gyakrabban előfordul azonban ennek az ellenkezője, amikor a szívinfarktus jeleit vélik tévesen a hasüregi szervek megbetegedésének, különösen, ha a fájdalmak lejjebb, a hasüreg tájékán jelentkeznek. Ezért vigyázat, ne becsüljük alá ezeket a fájdalmakat sem, gondolván, hogy idővel maguktól is elmúlnak, hanem minél előbb vegyük igénybe orvos segítségét.

Végül még talán annyit, hogy nem minden szívtáji fájdalom jelenti okvetlenül a szív megbetegedését, de mindenesetre azt jelzi, hogy valami nincs rendben a szervezetünkkel, ezért keressük fel az orvost, aki megállapítja a fájdalmak okát és gondoskodik a megfelelő gyógykezelésről.

Dr. Ján Petrái