A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-01 / 44. szám

Schmid Béla és Dalmady Győző fűtők a műszakban — mondja Német László mérnök az újoncnak. Búcsúzóul kezet fogok Serfőző Tibor­ral. Felszisszenek. — Ne haragudjon. Kérgesebb, erő-Isebb mint a másé. Lapáthoz szokott. — Mikor használta utoljára a pék­lapátot? — Mielőtt szabadságra mentem. Va­lamit mondok. Sohasem hittem volna, hogy így is süthet pék kenyeret. Ilyen könnyen. Anélkül, hogy hozzányúlna a tésztához. Nagy dolog ez... Nagy dolog a technika, nagy dolog, de em­ber, pék nélkül egy Ilyen bonyolult be­rendezés sem működhet. A különbség csak az, hogy a péknek most nem erőre, hanem észre van szüksége. Igaza van. Amikorra a hűtőszobát, a gyár labo­ratóriumát, a fényes tükrű tiszta mosdó­kat, a ragyogó pihenő helyiségeket és az egész gyártási rendszert megismer­tem, akkorra a kemence futószalagjáról már le Is szedtek egy gépkocsi-rako­mányra való kenyeret. Ezzel a frissen sült, (zes, ropogós, lágybélű kenyérrel kínáltak meg. Mindnyájan, a pékek Is szinte áhítattal ízlelték az első sütetet. Ügy éreztem, megelégedett, és talán Iaz sem túlzás, hd azt mondom, hogy boldog emberek között töltöttem el ezt az éjszakát. Mert talán az igazi boldog­ság, a valódi öröm az, amikor úgy érez­zük, hogy fontos munkát végzünk, nélkülözhetetlen részei vagyunk egy ha­talmas egésznek. És az a tudat Is boldo­gító, hogy az ember által kieszelt gé­pek, vezérlőművek, automaták, és fény­jelző berendezések világában sem he­lyettesítheti semmi az embert. Szükség van az emberi értelemre, tudásra és a jövőben is szükség lesz. Erről a lévai új kenyérgyárban eltöltött kenyérillatú éjszakán is meggyőződhettem. POVA2SKV NORBERT Nagy László mérnök Serfőző Tibort oktatja Szálloda húsz hónap Az életszínvonal állandó emel­kedésének egyik kísérő je­lensége a turistaforgalom szüntelen növekedése. Ez természetesen fokozott igé­nyeket támaszt a szálloda — és vendéglátóipari vállalatokkal, üzemekkel szemben. Szlovákia fővárosában bizony számtalanszor megtörtént, hogy a szállást kereső vendégnek csupán tagadó fejcsóválással válaszoltak az Interhotel Vállalat alkalmazottai. Ezek a problémák most — leg­alábbis egy időre — megoldódtak: október 24-én átadták rendeltetésé­nek Csehszlovákia legnagyobb szál­lodáját, a Hotel Bratislavát. Novem­ber elején tehát már jöhetnek a vendégek, a külföldi és belföldi lá­togatók: az Interhotel alkalmazottai nem válaszolnak majd zavart „nem“-mel, nem fogják a fejüket csóválni, ha valaki éjszakai szállást kér tőlük. Az új, korszerű szálloda várja a vendégeket. Hogyan is kezdődött? Három évvel ezelőtt Budapesten felépült a Volga Szálló, mégpedig hihetetlenül rövid idő — tizenegy hónap — alatt. Az új budapesti szálloda a csehszlovák szakemberek figyelmét is magára vonta, s hama­rosan megkezdődtek a csehszlovák­­magyar tárgyalások. Az eredmény: 1972 novemberében megérkeztek városunkba az első magyarországi építők, a Győri Állami Építkezési Vállalat alkalmazottai. A követke­ző év januárjában mér emelkedni kezdtek az új Szálloda falai. Es most, húsz hónap elteltével, készen áll hazánk legnagyobb szállodája, a Hotel Bratislava. Az építkezés színhelyére, a PoSeft nevű városnegyedbe néhány nappal a szálloda átadása előtt látogattunk el. Először Karol Schmldttel, az új szálloda igazgatójával szándékoz­tunk beszélgetni, így természetesen az irodaépület volt az első állomá­sunk. Az újságíró „szimata" ritkán csal, ezúttal azonban nagyot téved­tünk: — Schmidt elvtársat a munkások között keressék — igazítottak útba bennünket az irodában tartózkodó alkalmazottak. De alighogy a sürgő­forgó munkások kiáltásaitól hangos, hangyabolyhoz hasonlítható terep felé indultunk, hirtelen a siető Ka­rol Schmidttel találtuk szemben magunkat: — Rosszkor jöttek, éppen gyűlés­re megyek. Kénytelen leszek csupán a legfontosabb adatok közlésére szo­rítkozni: a tízemeletes szállodában 387 szoba van. Ebből huszonhét egy-, 160 két-, 200 pedig háromágyas, a Bratislava tehát pontosan 947 sze­mély elszállásolására alkalmas. Minden emeleten három egyágyas szobánk van: ezeket a szomszédos szobával ajtó köti össze, így min­den emeleten egy appartement ki­alakítása válik lehetővé. Tessék csak mindent megnézni, Misky elvtárs majd elkíséri önöket. A szálloda-épületben Misky Ká­roly, az ÉMEXPORT kirendeltség vezető főmérnöke a kísérőnk. Elő­ször egy kétágyas, korszerű búto­rokkal berendezett, telefon- és rá­diókészülékkel ellátott szobát né­zünk meg. Természetesen fürdőszo­ba is tartozik hozzá. — Végigjárhatják az egész szállo­dát, minden szobát így rendeztünk be. — Hogyan tudták ezt húsz hónap alatt elvégezni? — Ezerkilencszázhetvenhárom de­cember 1-től már fűtöttünk, így nyugodtan folyhattak a belső mun­kálatok. Ez az előnye a panelnak. És persze, vakolni sem kell. A szálloda két részből áll: a ma­gasabb — tízemeletes — részben a vendégeket váró szobák, az alacso­nyabb „szárny“-ban pedig a nap­pali bár, a bankett-terem, a primá­­tor-szalon található, s itt van a kongresszusi terem is, amely há­romszáz ember befogadására alkal­mas. A kongresszusi termet korsze­rű audióberendezéssel szerelték fel, ez lehetővé teszi, hogy egyidejűleg hat tolmács dolgozzék, fordítson, A hallgatókészülék hatcsatornás, s így a konferenciák résztvevői közül mindenki azon a csatornán, vagyis azon a nyelven hallgathatja az elő­adást, felszólalást, amelyik neki a legjobban megfelel. — Meg tudná mondani, mennyi­be kerül itt egy szoba? — kérdez­zük Misky elvtárstól. — Egy kétágyas szoba 100 korona lesz. A Hotel Bratislava másodosz­tályú — B-kategórlába sorolt — szálloda, de szerintem felveszi a versenyt a város elsőosztályú szál-Mlsky Károly főmérnök A szobákat korszerű bútorokkal rendezték be. lóival, a Kijevvel vagy a Devínnel is. Közben egy hatalmas csarnok be­járatához érünk. — Mi történik itt? — Ez a hőkicserélő állomás, és éppen most adják át rendeltetésé­nek. Az egész szálloda innen kapja majd a meleget. — A szállodát néhány nap múlva megnyitják. Utána hazamennek a magyarországi kivitelezők? — Bratislavában maradunk. Egy­előre úgy néz ki, hogy még két évig dolgozunk majd itt. — Akkor továbbra Is jó munkát kívánunk önöknek, és kívánjuk, hogy jól érezzék magukat Duna menti szép városunkban. Október 24-én megnyílt hazánk legnagyobb szállodája, a Hotel Bra­tislava, amely méltóképpen repre­zentálja fővárosunkban a magyar építőipart, s egyben jelkép Is: a csehszlovák—magyar együttműkö­dés, barátság új szimbóluma. VARGA ERZSÉBET (Prandl S. felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom