A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-25 / 43. szám

Húszéves vagyok. Két esztendeje ismerek egy tíz évvel idősebb férfit. Kezdetben nem kedveltem őt külö­nösebben. ö viszont szerelmes volt belém. Mindig a társaságomban akart lenni. Én azonban nem en­gedtem meg neki, hogy járjon hoz­zám. Úgy gondoltam, találok ma­gamnak fiatalabbat. Ebbe bele is nyugodott. S hamarosan sor került egy újabb ismeretségkötésre. Olyan fiatalemberrel jöttem össze, aki ka­tonai szolgálati idejét töltötte. Két évig leveleztünk, és kétszer találkoz­tunk. Mikor szabadságra hazajött, együtt voltunk a szüleinél. Bíztam benne, szerettem őt. Úgy alakultak a dolgok, hogy ha leszerel, felesé­gül vesz. Sajnos, nem így történt. Leszerelése előtt egy hónappal azt írta, nincs semmi értelme a kapcso­latunknak. Levele elolvasása után mindenre gondoltam, még az ön­­gyilkosságra is. De a szüléimre való tekintettel elálltam ettől a szándé­komtól. Utána nem jártam senkivel, zárkózotton éltem. Teltek-múltak a hetek, hónapok s az a másik fiú megint beszélgetni kezdett velem, hozzám akart járni. Nem utasítot­tam vissza a közeledését, Nagyon VÁMOS GÁBOR felvétele jól éreztük magunkat. Beleszeret­tem. S újra szenvedés lett az éle­tem. Mert csak ígérgeti, hogy eljön, meglátogat, de ennél soha nem történik több. Vagy ha fel Is keres, erre nagyon ritkán kerül sor. Ennek ellenére sem tudom kiadni az útját. Boldog vagyok, ha vele lehetek. Láttam már más nők társaságában is. Egy helyen dolgozunk. Kérem, adjanak tanácsot, mit tegyek, hogy el ne veszítsem. Szeretem őt. . . Jelige: „Odaadom a világot egy csókodért" Kilencéves vagyok és nagyon bol­dogtalan. Édesapám négy éve ha­lott. Két fiú és egy lány testvérem van. Két bátyám és a nővérem min­den este a kocsmában isznak, nem gondolnak a beteg édesanyjukra, aki felnevelte őket. Szegény édes­anyámtól elveszik a pénzt és a kocsmában elmulatják. Ha ittasan hazajönnek, mindig megvernek, pe­dig okot nem szolgáltatok rá. Az otthoni rendezetlen családi élet miatt a tanulás sem megy, hiszen édesanyám helyett Is dolgozom. Mondta már nemegyszer, odaad valamelyik rokonunkhoz, ahol több időt fordíthatok a tanulásra. Én azonban nem tudom otthagyni. Osztálytársaim biztatnak, ne szo­­morkodjam, egyszer majd jóra for­dul számomra is minden. Én is megtalálom a boldogságot. Persze, egyelőre nem hiszek ebben. Ezért is kérem a tanácsukat. Milyen meg­oldáshoz folyamodjam? Jelige: „Miért van ez így?" VÁLASZOK „SZERETNÉM, HA SZERETNÉL“ JELIGÉRE Modern korban élünk, amelyben egyre inkább érvényesül az a gon­dolat, hogy meg kell szabadulni maradi nézeteinktől. Olykor a női egyenjogúságot is szó szerint értel­mezzük, s megengedjük magunk­nak, hogy a férfiakhoz hasonlóan viselkedjünk. Persze, a szerelemben a nő is lehet kezdeményező (ha másképp nem megy a dolog), de ha leleményes, úgy tünteti fel a dolgot, mintha nem ő lenne az, aki az első lépéseket megteszi. Helyzeted kissé bonyolult számomra. Egy hónapig szinte naponta találkoztál a fiúval, aztán bevonult katonának. Ennyi idő kevés a vallomáshoz. Kezdet­ben mindkét fél kitűnően alkalmaz­kodik, félszegen, majd felszabadul­tan társalog, csak később adódnak a problémák. Úgy látom, benned a kezdeti időszak romantikája él. Azt tanácsolom, levelezz vele, légy ked­ves hozzá, vallomást viszont ne tégy neki. Ne írd meg, hogy szereted. Ezt meg kell éreznie. Törekedj arra, hogy a leveleid örömmel töltsék el, s várja a pillanatot, amikor viszont­láthat. Ha szerelmi vallomással rontanál rá, elbízhatná magát és talán ki is nevetne. Jelige: „Rothmans" TISZTELT TIZENHÉT ÉVES KISLANYI Elolvastam az Emberi sorsok rova­tában megjelent levelét. Feltétele­zem, nem fogja rossznéven venni, ha a gondolataimat nyíltan meg­írom. Úgy látom, ön még nagyon fiatal ahhoz, hogy komolyabb isme­retséget kössön. S ahogy a soraiból kivettem, „sajnos" csak maga sze­relmes, a katona nem. Ha tehát volna önben női büszkeség (ne haragudjon a kemény szavakért), akkor nem törné a fejét azon, ho­gyan vallhatna szerelmet a fiúnak. Az az érzésem, kedves kislány, hogy önt az a néhány találkozás szenti­mentálissá tette, és ahogy mond­ják, olyan szekér után fut, amely ta­lán soha nem veszi fel. Hogy miért merek ilyeneket írni? Egyszerűen azért, mert ha az a fiú, illetve az a katona egy kicsit is szeretné, egy év alatt lett volna elég alkalma a vallomásra. Azt ajánlom, kedves 17 éves kislány, hogy vallomás he­lyett inkább tanuljon, olvasson, szórakozzon, s ne törte a fejét feles­legesen olyan dolgokon, amelyekre később is lesz ideje bőven. Gondol­jon arra, hogy nagyon fiatal még s ön előtt is ott áll egy gyönyörű, boldogságban és csalódásban egyaránt gazdag élet. Jelige: „Egy csallóközi fiú" six «miss tanácsul HÖRGHURUT Orvosi néven bronchitis a hörgők gyulladásos (hurutos) bántalma. Vagy a légutak általános fertőződé­se következtében jön létre, vagy a légcső és a hörgők közvetlen (elsőd­leges) megbetegedéseként. Heveny és idült alakját szokás megkülön­böztetni. A heveny hörghurut leg­gyakoribb az őszi és tavaszi hóna­pokban, mint hűléses megbetegedés. Leggyakoribb okozójaként ma fel­nőtteknél a vírusos fertőzést tart­ják, ehhez csatlakozik azután a bak­tériumos fertőzés. Ezért fellépése többnyire járványos. Idült alakját gyakran okozza poros, füstös, ipari gázoktól, kigőzölgésektől szennye­zett levegőn való tartózkodás és a dohányzás. Legfeltűnőbb tünetei a köhögés és a köpetürítés; járhat lázzal, mell­táji fájdalmakkal (szúrás) és olykor légszomjjal is. Vírusos fertőzésnél a magas láz 3—5 napig, nem vírusos eredetű hörghurutnál a hőemelkedés olykor csak néhány óráig tart. A köhögés kezdetben száraz, görcsös, 2—3 nap múlva kezdődik a köpet­ürítés. Vírusos fertőzés esetén a kö­pet véres is lehet. A melltáji fájda­lom nem korlátozódik egyetlen helyre, és köhögéskor a tüdőizmok megerőltetése okozza. Légszomj csak súlyos fertőzéses esetekben mutat­kozik. Ilyen esetekben légzési elég­telenség fejlődhet ki vagy szívelég­telenség is felléphet. A betegség ál­talában 7—10 napig tart, ismételt gyulladásoknál hosszabb ideig. Helytelen kezelés vagy gyakran ismétlődő heveny gyulladásos meg­betegedések esetén kifejlődhet a hörghurut idült alakja. Ennek tü­netei szintén a köhögés és a köpet­ürítés. Idült hörghurutról beszélünk akkor, ha a beteg legalább két egy­mást követő évben köhög, évente legkevesebb 90 napnyi ideig, füg­getlenül attól, hogy a köhögés ösz­­szefüggően tart három hónapig, vagy pedig az említett időtartam rövidebb szakaszokra oszlik. Idült hörghurutot okoz — mint már mon­dottuk — poros, füstös levegőn va­ló tartózkodás és a dohányzás. Az idült hörghurutot egyelőre nem tudjuk kielégítően gyógyítani. Mindent el kell követni azonban, hogy a betegség ne súlyosbodjék. Mindenekelőtt ki kell küszöbölni a munkakörnyezet károsító tényezőit, illetve a beteget ki kell vonni eb­ből a környezetből, s főképp meg kell tiltani a dohányzást. Az idült hörghurut a leggyakoribb okozója a tüdő légzési működése csökkenésé­nek, rugalmassága elvesztésének. Az idült hörghurutban szenvedők­nek több mint a fele légzési, szív­működési vagy keringési zavarok következtében hal meg, ezért na­gyon komolyan kell venni ezt a be­tegséget. A hörghurut gyermekeknél is igen gyakran előfordul, és komplikál más betegségeket — fertőzéses náthát, influenzát, szamárköhögést, torok­gyíkot stb. A betegségnek jobban ki vannak téve a nagyobb kollektívák­ban (bölcsődében, óvodában) tartott gyerekek és azok, akik keveset tar­tózkodnak szabad levegőn. Igazi hörghurut gyermekkorban nem for­dul elő. Végül elmondhatjuk, hogy egyre több nálunk a légutak megbetege­dése, ezek közül is legtöbb a he­veny és az idült hörghurut. Ha ezeket a betegségeket idejében és helyesen gyógyítjuk, nem járnak tartós következményekkel, ha azon­ban elhanyagoljuk, tartós munka­­képtelenséggel ((rokkantsággal) jár­hatnak. Dr. Ján Petrái

Next

/
Oldalképek
Tartalom