A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-10-25 / 43. szám

A Liptói Szlovákiávot nem bánt mostoha kézzel a természet, amikor szétosztotta a he­gyeket. Ennek természetesen elsősorban o természetjárók és a síelők örülnek, mert a természeti szépségek és a nagy­szerű síterepek után nem kell messzire vándorolniok, odahaza találják meg mindazt, amire vágynak. Szlovákia gyönyörű hegységei, vad­regényes, festőién szép völgyei, ahol kristálytiszta vizű erdei patakok kígyóz­nak, és a pázsitos völgyeket vadvlrágos domboldalak váltogatják, a turisták, a természetjárók paradicsoma. Ebben a kérdésben nincsen vita, a vélemények egyöntetűek. A fehér sport szerelmesei­nek, a síelőknek a véleménye azonban I nagyon eltérő abban a kérdésben, hogy Szlovákia hegyei közül melyik nyújtja a legideálisabb síterepeket. Noha az el­múlt évek során világviszonylatban is nagyszerű síközpont épült a Magas- Tatróban, versengés folyik az elsőségért az Alacsony-Tátra, a Kis-Fátra és a Liptói-Tótra, vagy ahogyan még nevezni szokták: a Liptói-havasok között. A Liptói-Tótra, noha nagyszerű síterepeket kínál, sokáig mégis a háttérbe szorult, mert sem a turistaforgalom, sem pedig a síelés követelményeinek szempontjá­ból nem volt kiépítve. Az Alacsony- Tátra egyik legnagyobb vonzóereje a jasnái síparadicsom, szinte kényszerítette az idegenforgalmi dolgozókat, a termé­szetjárás és a sísport vezetőit arra, hogy új létesítményekkel, szállókkal, mene­dékházakkal, sífelvonókkal elégítsék ki a hegység látogatóinak évről évre nö­vekvő igényeit. Néhány évvel ezelőtt megépítették az új, széles autóutat, mely Pribylynyről Podbanskéra vezet, át­építették, korszerűsítették a 2iar-völgyi turistaházat és a Jamnicky-völgy bejára­tánál fekvő Jankó KráTról elnevezett menedékházat. A Liptói-havasokat földrajzilag két részre oszthatjuk: a liptói és az árvái oldalra. Míg a Jaloveci- és Bobroveci­­völgy nem rendelkezik különösen jó sí­terepekkel, addig a 2iar-völgy nemcsak a Liptói-havasokban, de az egész országban is a legszebbek közé tarto­zik. A Smutny-nyeregből a 2iar mene­dékházhoz vezető leslklópálya kielégíti a legigényesebb síelőket is. Hasonló jó lesiklóterep van a 2iar-nyereg, a Krásna, a Smrek és a Baranec alatt Is. A 2iar-völgy legnagyobb előnye a több hasonló téli központtal szemben, hogy aránylag rövid és könnyen meg­közelíthető. A Liptovsky Mikulái—2iar autóbuszvonal végállomásáról, 2iarból enyhén emelkedő úton másfél óra alatt elérhető a menedékház. A völgy tehát minden előfeltétellel rendelkezik és méltán Szlovákia egyik legnépszerűbb síközpontja lehetne. Másik előnye, hogy nemcsak a jó síelők, de a gyengébbek, sőt a kezdők számára*is kiváló síelési lehetőséget nyújtanak a lankás hegy­oldalak. A 2iar-völgy előnyeit bizonyítja az is, hogy április elején, amikor a töb­bi hegységben már rosszabbak a hó­viszonyok, itt még kitűnő hó van, és minden évben meg lehet rendezni a hagyományos tavaszi síversenyeket. A Liptói-Tótra másik völgye, a Jam­nicky-völgy, bár nagyon szép, különö­sen a völgyzár morénál váltanak ki cso­dálatot, nem onnyira nyitott, mint a 2iar-völgy, és sokkal hosszabb annál. Kedveltebb ezért a Raéková-völgy, amely ugyan rövldebb, de még késő tavasszal Is jól tartja a havat, főleg a Bystrá és a Klín közötti völgyzárban, az úgynevezett Cáborovában. Jó idő esetén szép túrákat lehet tenni a Klínre, majd a Blyitén át a hegység legmaga­sabb csúcsára, a 22S0 méteres Bystrára. Szép idő esetén mindhárom csúcsról gyönyörű kilátás nyílik a Rohács-eso­­portra, a Jakubinára, az Otrhanecra, a Kamenistára, a Kriváfi lengyelországi oldalára, sőt az Alacsony-Tátrára Is. A Bystrá-völgy morénás teraszai, me­lyeken nyáron a mormoták füttyel fo­gadják a turistákat, nagyon szépek, a szűk völgyzórban a kijelölt helyeken táborozni Is lehet. A szűk völgyzár el­riasztja a síelőket. Ezért télen a völgy sokkal csendesebb, mint a nyári Idény­ben, amikor a természetjárók látogat­ják. Ezzel szemben a Kamenlstá-völgy, amely közelebb fekszik Podbanskéhoz és elég hosszú is (7 km), minden elő­feltétellel rendelkezik, hogy a Liptói­havasok legkedveltebb síterepe lehes­sen. A táj képének teljességéhez tartozik a varázslatos szépségű fehér völgykat­lan, a Kamenlstá és a Bystrá között, valamint a Pyíny-nyereg, melyen át ve­zetett valaha a legforgalmasabb keres­kedelmi út a hegység lengyelországi oldalára. Bár a Kamenlstá-völgy torko­lata a Bystrá csúcsa és a Kamenlsta csúcsa között tájképlleg rendkívül le­nyűgöző, mégiscsak akkor élvezzük a Liptói-havasok igazi szépségét, ha fel­kapaszkodunk a Kamenlstá gerincéről kiinduló hegyhátra, a Hliná-csúcstól déli irányban, Podbanské felé. Itt a sí­elés örömei a természet nyújtotta lát­vány szépségeivel egyesülnek. Lenyűgö­zően áll előttünk a KriváfS, amely hideg méltósággal emelkedik az egész vidék fölé. A Hllna-csúcs lejtől az Igazán ideális síterepek, a Liptói-havasok leg­jobb síterepei, mert jól védik a széltől a környező csúcsok. A Kamenistá- és a Tlchá-völgy között bújik meg o magasabb fekvésű Hliná­­völgy. Ez tulajdonképpen egy hatalmas katlan, melyben különösen tavasszal le­het nagyszerűen síelni. Ha a Hllnára korszerű sífelvonót építenének, az új életet hozhatna ebbe az eddig még úgyszólván fel nem fedezett völgybe. Tekintettel arra, hogy a völgy már a Magas-Tótra és a Liptói havasok határ­vidékén, tehát már a Tátrai Nemzeti Park területén fekszik, jövőjéről a TANAP gondoskodik. Biztosra vehetjük, hogy rövid néhány éven belül Szlovákia egyik legszebb és legkorszerűbb sport­­központja épül ki Itt. A Liptói-Tótra legszebb és legideáli­sabb síterepei közé tartozik a Rohács­höt 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom