A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-23 / 34. szám
EMLÉKEZÜNK Leco Mihály bátyja Klrályhelmecen születőit 1899. július 12-én. A szabómesterséget tanulta ki, s a kerületi pártbizottság aktivistájaként tevékenykedett, 1938 után pedig tagja lett a CSKP illegális kerületi bizottságáénak. A párt tagjai a Főutcán levő műhelyében találkoztak. A fontosabb megbeszéléseket azonban a szőlőhegyen levő présházban tartották. 1936 májusában a köztársaság leidarabolása ellen nagy tiltakozó gyűlést szerveztek, amelybe az egész Bodrogköz munkássága bekapcsolódott. A pártcsoport illegális tevékenységét végig Leco Mihály szervezte és irányította. Természetesen tevékenységére felfigyeltek, s 1939-ben Kistarcsára internálták. Mikor hazakerült, rendőrségi felügyelet alá helyezték. Ennek ellenére mindig megtalálta a módot elvtársaival együtt az illegális tevékenységre BODROGKÖZBEN 1944 nyarán szovjet hiradós-különitményt dobtak le Királyhelmec határában. E különítménnyel Leco Mihály, Bánylk János és Bartonik MichaI tartotta a kapcsolatot. Eleiemmel, információkkal látták el őket. 1944. szeptember negyedikén Leco Mihály irányításával a présházban összeült az illegális pártvezetőség, s< a fegyveres harc mellett döntött. Ekkorra már a klrályhelmeci szőlőhegyen mintegy kétszáz kommunista, antifasiszta és katonaszökevény rejtőzött. E kétszáz emberből három fegyveres egységet szerveztek. Vezető szerepe volt a szervezésben Sugár Bélának, Molnár Józsefnek, Samu Józsefnek, Mátyás Istvánnak, Bányik Jánosnak, Horváth Tibornak és másoknak. Célul tűzték ki a visszavonuló és fegyveres erőit átcsoportosító német fasiszta csapatok megtámadását, Az ellenállók közé azonban belérkőzött a kémelháritás egyik embere, oki katonaszökevénynek adta ki magát, s a fegyveres harc megindítása előtti napon Leco Mihályt letartóztatták és rövid vallatás után Révleányváron kivégezték .,. Sírja ott domborodik a királyhelmed temetőben. A Főutcán az egykori szabóműhely falát emléktábla díszíti. — gs-A felkelés és az antifasiszta ellenállás kiemelkedő személyiségei EUGEN GUDER-NA — született 1921, március 1- én Nyltrón — a munkásmozgalom harcosa és mártírja. A Bratislava I kábelgyárban dolgozott mint munkás. Az ő közreműködésével adta ki egy illegális csoport a „Mór hol" (Irtsad!) című Ifjúsági lapot. A haladó bratislavai ifjúság Gudernáék Stefánia úti lakásán jött össze. Volt itt egy sokszorosító gép, ezen sokszorosították az illegális röplapokat, azonkívül innen terjesztették a „Hlas fudu" (Népszava) és a „Kladivo" (Kalapács) dődik Graznór igazi hősi illegális tevékenysége. A Ptócsnikon él a Baíovany környéki hegyekben tartózkodott, Ille» gális gyűléseket szervezett a környező falvak lakóival, Illegális lapokat adott ki, készülve a fegyveres ellenállóira, S amikor kitört a felkelés, Albin Graznór tagja volt a Feliő-nyltra-vldékl partizántörzs parancsnokiágának, s részt vett a partizánharcokban, amelyeknek célja volt megakadályozni, hogy a németek áttörjék a Bofovany környékén kiépített erős védelmi vonalat. Albin Graznór az első vonalban harcolt, a brogyáni malomnál golyót kapott a lábába, s amitor az ápolónő a sebét kötözte, egy újabb golyó a fejét találta el. 1944. szeptember 4-én hősi halóit halt. ANTON SEDLACEK született 1901. június 13- án 2ilinában — a II. szlovák partlzándandár politikai koniisszár-Ía. Egyike volt lillnóban és környékén a proletariátus osztályharcai szervezőinek; kommunista meggyőződése és tevékenysége miatt a polgári köztársaság hatóságai üldözték, bebörtönözték s elbocsátották a munkából. A párt illegalitásba vonulása után egyik legközelebbi munkatársa volt a ílllnal területi pártbizottságnak. 1941—42-ben kétszer volt bebörtönözve. A felkelés kitörése után részt vett a felkelők és a hitleristák első fegyveres összecsapásában a íilina—hrlíovl vasútvonal-szakaszon. 1944 szeptemberében kinevezték a rajeci völgyben operáló II. szlovák partizándandár politikai komisszárjává. A fasiszták elfogták és 1944. november 15-én Zilinában kivégezték. ALBIN GRAZNAR — született 1909. március 25-én Veiké U- hercében — illegális pártmunkás, a forradalmi szakszervezeti mozgalom funkcionáriusa. A háború alatt a Felső-Nyitra vidéken szervezte a kommunista párt Illegális szervezeteit. Amikor 1943 áprilisában a Felső-Nyltra vidéken Is tombolt a fasiszta gárdista reakció nyílt, fékevesztett terrorja, Albin Graznórnak a csodával határos módon sikerült kimenekülnie a hegyekbe, jóformán a csendőrök kezel közül. Itt kézÚJ TÖRTÉNET KEZDŐDÖTT (Részlet Nógrádi Sándor könyvéből) 1964 augusztus utolsó napjaiban ünnepelték Csehszlovákiában az 1944-es szlovák népi felkelés 20. évfordulóját. Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy a csehszlovák elvtársak meghívtak és a Magyar Partizán-Szövetség kiküldött erre az ünnepélyre. Nagy élmény volt számomra bejárni azokat a helyeket az Alacsony-Tátrában, ahol húsz évvel ezelőtt jártam. A külföldi vendégek szállása Donovaly községben volt, a Sport-szállodában, Ez meglehetősen modernül berendezett szálloda, téli sportolók szoktak megszállni benne, de nyáron is fogad vendégeket. Ottlétemkor is sokan campingeztek Donovaly közelében; gyönyörű fenyőerdők veszik körül ezt a területet, végeláthatatlan távolságokban. Ez azért volt érdekes számomra, mert éppen ennek a községnek a közvetlen közelében vonultam 1944 őszén az erdőkbe. Szállodai szobám ablakából az előttem elterülő hegygerincen láttam azt a tisztást, amelyen embereim az erdőbe vonulás hajnalán gyülekeztek. Ott, Donovaly közelében játszódott le az első tűzharc embereim és a bevonuló németek között. A németeknek sikerült öt embert elvágni tőlem, később kettővel (a Horthy-hadseregből hozzám átjött tiszthelyettesek voltak) Magyarországon találkoztam. 1964 augusztusában bejártam ezt a vidéket, voltam Staré Horyban, ahonnan annak idején régi barátommal, Jón Svermával, a csehszlovákok nemzeti hősével együtt az onnan nem messzire eső Tureckóra gyalogoltunk, ahol már vártak rám embereim. Voltam Mostenlcában, ebben a híres partlzánközségben. Megnéztem a számomra szintén emlékezetes, még híresebb Kaliite romjait, amelyet a németek égettek föl és tettek a földdel egyenlővé. Koliitén ma már nem laknak emberek, ott csak múzeum van, amelyben megtalálhatók az 1944 telén lezajlott partizánhareok emlékei és azoknak a lakosoknak a fényképei — sokan voltak, többen mint százhúszon, férfiak és nők —, akiket a német fasiszták kivégeztek. Ezeken a helyeken győződtem meg róla, hogy sok száz, de valószínűleg több ezer magyar partizán harcolt a szlovákokkal és oroszokkal együtt 1944—1945 telén az Alacsony-Tótra hegyeiben, erdeiben. Az egyik szovjet partlzánparancsnokkal, Misa Kijevszkljjel (rendes nevén Mihail Cserkun) ellátogattam Nagyrőce községbe, ahol magyar partizánok vannak eltemetve. Ezen a helyen, amint Misa elmesélte nekem, legalább kétháromezer magyar horthysta katona állt át az ő egységükhöz és harcolt velük. Voltak köztük olyanok, akik hatalmas lavina áldozataivá váltak, szlovák és orosz partizánokkal együtt, Felmentünk arra a dombra, ahol el vannak temetve. A községben magóban emlékmű tanúskodik a nagyrőcel hősi partizónharcokról. Láttam egy nagyon szép fekete márvány emlékművet Moítenica közelében, amelyet 14 magyar partizán emlékére állítottak. Találkoztam 1964 augusztusában sok ismerős orosz partizánnal és parancsnokkal. Többen elmondták, hogy az ő egységeikben is harcoltak magyar partizánok. Valamennyien nagyon melegen emlékeztek meg a hozzájuk átállt magyar katonák hősies magatartásáról, Az egyik partizánparancsnok elmondta, hogy az ő egységükhöz 180—200 fő csatlakozott, köztük nyolc tiszt, Egy másik egységhez Is sok magyar csatlakozott, köztük egy csendőrtiszt fiatal feleségével együtt. Ez a fiatal asszonyka Is ott nyugszik valahol Nagyrőce közelében; holttestét annak idején megbeestelenítve és megcsonkítva találták meg. KÉRDÉSEK: 1. Ki volt az a kábelgyár! dolgozó, a szlovákiai munkásmozgalom harcosa, akit a fasiszták 1945 elején a mauthauseni koncentrációs táborban halálra kínoztak? 2- 1944 nyarán a Keleti-Beszkidek vidékén harcolt Nyikoláj Prokopjuknak, a Szovjetunió Hősének partizánbrigádja. Mi volt ennek a legendás hírű partizánparancsnoknak a fedőneve? 3- Az egyik Zvolen környéki község határában a német fasiszták 14 magyar partizánt végeztek ki. A helyet fekete márvány emlékmű jelöli. A község neve? se Z 1 s O z A megfejtő neve 17 Foglalkozása Címe Válaszok: 1. 2. .... című illegális lapokat. A psoport azonban nem érte be csak marxista művek olvasásával, illegális sajtótermékek tér*, jesztésével, hanem aktívan készült a* antifasiszta fegyveres harcra, s közben már szabotázsakciókat is végrehajtott: robbanóanyagot szereztek, távfrópóznákat döntöttek ki, a gyárak falára és kerítésére lemoshatatian festékkel jelszavakat, ötágú csillagokat festettek. 1942. január 1-én. Eugen Gudernát a fasiszták letartóztatták és a mauthausenl koncentrációs tóborba hurcolták, ahol 1945-ben halálra kínozták.
