A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-23 / 34. szám

EMLÉKEZÜNK Leco Mihály bátyja Klrályhelmecen születőit 1899. július 12-én. A szabómesterséget tanulta ki, s a kerületi pártbizottság aktivistájaként tevékenykedett, 1938 után pedig tagja lett a CSKP illegális kerületi bizottságáé­nak. A párt tagjai a Főutcán levő mű­helyében találkoztak. A fontosabb meg­beszéléseket azonban a szőlőhegyen levő présházban tartották. 1936 máju­sában a köztársaság leidarabolása ellen nagy tiltakozó gyűlést szerveztek, amelybe az egész Bodrogköz munkás­sága bekapcsolódott. A pártcsoport illegális tevékenységét végig Leco Mihály szervezte és irányí­totta. Természetesen tevékenységére fel­figyeltek, s 1939-ben Kistarcsára inter­nálták. Mikor hazakerült, rendőrségi felügyelet alá helyezték. Ennek ellenére mindig megtalálta a módot elvtársaival együtt az illegális tevékenységre BODROGKÖZBEN 1944 nyarán szovjet hiradós-különit­­ményt dobtak le Királyhelmec határá­ban. E különítménnyel Leco Mihály, Bánylk János és Bartonik MichaI tartot­ta a kapcsolatot. Eleiemmel, informá­ciókkal látták el őket. 1944. szeptember negyedikén Leco Mihály irányításával a présházban összeült az illegális pártvezetőség, s< a fegyveres harc mellett döntött. Ekkorra már a klrályhelmeci szőlő­hegyen mintegy kétszáz kommunista, antifasiszta és katonaszökevény rejtő­zött. E kétszáz emberből három fegyve­res egységet szerveztek. Vezető szerepe volt a szervezésben Sugár Bélának, Molnár Józsefnek, Samu Józsefnek, Má­tyás Istvánnak, Bányik Jánosnak, Hor­váth Tibornak és másoknak. Célul tűzték ki a visszavonuló és fegyveres erőit átcsoportosító német fa­siszta csapatok megtámadását, Az ellenállók közé azonban belérkő­­zött a kémelháritás egyik embere, oki katonaszökevénynek adta ki magát, s a fegyveres harc megindítása előtti na­pon Leco Mihályt letartóztatták és rövid vallatás után Révleányváron kivégez­ték .,. Sírja ott domborodik a király­­helmed temetőben. A Főutcán az egykori szabóműhely falát emléktábla díszíti. — gs-A felkelés és az antifasiszta ellenállás kiemelkedő személyiségei EUGEN GUDER-NA — született 1921, március 1- én Nyltrón — a munkásmozga­lom harcosa és mártírja. A Bra­tislava I kábel­gyárban dolgo­zott mint mun­kás. Az ő közre­működésével ad­ta ki egy illegá­lis csoport a „Mór hol" (Irtsad!) című Ifjúsági lapot. A haladó bratislavai ifjúság Gudernáék Stefánia úti lakásán jött össze. Volt itt egy sokszorosító gép, ezen sokszorosí­tották az illegális röplapokat, azonkí­vül innen terjesztették a „Hlas fudu" (Népszava) és a „Kladivo" (Kalapács) dődik Graznór igazi hősi illegális tevé­kenysége. A Ptócsnikon él a Baíovany környéki hegyekben tartózkodott, Ille» gális gyűléseket szervezett a környező falvak lakóival, Illegális lapokat adott ki, készülve a fegyveres ellenállóira, S amikor kitört a felkelés, Albin Graznór tagja volt a Feliő-nyltra-vldékl partizán­­törzs parancsnokiágának, s részt vett a partizánharcokban, amelyeknek célja volt megakadályozni, hogy a németek áttörjék a Bofovany környékén kiépített erős védelmi vonalat. Albin Graznór az első vonalban harcolt, a brogyáni ma­lomnál golyót kapott a lábába, s ami­­tor az ápolónő a sebét kötözte, egy újabb golyó a fejét találta el. 1944. szeptember 4-én hősi halóit halt. ANTON SEDLA­CEK született 1901. június 13- án 2ilinában — a II. szlovák par­­tlzándandár po­litikai koniisszár-Ía. Egyike volt lillnóban és kör­nyékén a prole­tariátus osztály­harcai szervezői­nek; kommunis­ta meggyőződé­se és tevékenysége miatt a polgári köztársaság hatóságai üldözték, bebör­tönözték s elbocsátották a munkából. A párt illegalitásba vonulása után egyik legközelebbi munkatársa volt a ílllnal területi pártbizottságnak. 1941—42-ben kétszer volt bebörtönözve. A felkelés ki­törése után részt vett a felkelők és a hitleristák első fegyveres összecsapásá­ban a íilina—hrlíovl vasútvonal-szaka­szon. 1944 szeptemberében kinevezték a rajeci völgyben operáló II. szlovák partizándandár politikai komisszárjává. A fasiszták elfogták és 1944. november 15-én Zilinában kivégezték. ALBIN GRAZ­NAR — született 1909. március 25-én Veiké U- hercében — il­legális pártmun­kás, a forradal­mi szakszervezeti mozgalom funk­cionáriusa. A háború alatt a Felső-Nyitra vi­déken szervezte a kommunista párt Illegális szervezeteit. Amikor 1943 áprilisában a Felső-Nyltra vidéken Is tombolt a fasiszta gárdista reakció nyílt, fékevesztett terrorja, Albin Graz­­nórnak a csodával határos módon si­került kimenekülnie a hegyekbe, jófor­mán a csendőrök kezel közül. Itt kéz­ÚJ TÖRTÉNET KEZDŐDÖTT (Részlet Nógrádi Sándor könyvéből) 1964 augusztus utolsó napjaiban ün­nepelték Csehszlovákiában az 1944-es szlovák népi felkelés 20. évfordulóját. Abban a megtiszteltetésben részesül­tem, hogy a csehszlovák elvtársak meg­hívtak és a Magyar Partizán-Szövetség kiküldött erre az ünnepélyre. Nagy él­mény volt számomra bejárni azokat a helyeket az Alacsony-Tátrában, ahol húsz évvel ezelőtt jártam. A külföldi vendégek szállása Donovaly községben volt, a Sport-szállodában, Ez megle­hetősen modernül berendezett szállo­da, téli sportolók szoktak megszállni benne, de nyáron is fogad vendége­ket. Ottlétemkor is sokan campingeztek Donovaly közelében; gyönyörű fenyőer­dők veszik körül ezt a területet, vége­láthatatlan távolságokban. Ez azért volt érdekes számomra, mert éppen ennek a községnek a közvetlen közelében vo­nultam 1944 őszén az erdőkbe. Szállo­dai szobám ablakából az előttem elte­rülő hegygerincen láttam azt a tisztást, amelyen embereim az erdőbe vonulás hajnalán gyülekeztek. Ott, Donovaly közelében játszódott le az első tűzharc embereim és a bevo­nuló németek között. A németeknek si­került öt embert elvágni tőlem, később kettővel (a Horthy-hadseregből hozzám átjött tiszthelyettesek voltak) Magyar­­országon találkoztam. 1964 augusztu­sában bejártam ezt a vidéket, voltam Staré Horyban, ahonnan annak idején régi barátommal, Jón Svermával, a csehszlovákok nemzeti hősével együtt az onnan nem messzire eső Tureckóra gyalogoltunk, ahol már vártak rám em­bereim. Voltam Mostenlcában, ebben a híres partlzánközségben. Megnéztem a számomra szintén emlékezetes, még hí­resebb Kaliite romjait, amelyet a né­metek égettek föl és tettek a földdel egyenlővé. Koliitén ma már nem lak­nak emberek, ott csak múzeum van, amelyben megtalálhatók az 1944 telén lezajlott partizánhareok emlékei és azoknak a lakosoknak a fényképei — sokan voltak, többen mint százhúszon, férfiak és nők —, akiket a német fa­siszták kivégeztek. Ezeken a helyeken győződtem meg róla, hogy sok száz, de valószínűleg több ezer magyar par­tizán harcolt a szlovákokkal és oro­szokkal együtt 1944—1945 telén az Ala­csony-Tótra hegyeiben, erdeiben. Az egyik szovjet partlzánparancsnok­­kal, Misa Kijevszkljjel (rendes nevén Mihail Cserkun) ellátogattam Nagyrő­­ce községbe, ahol magyar partizánok vannak eltemetve. Ezen a helyen, amint Misa elmesélte nekem, legalább két­­háromezer magyar horthysta katona állt át az ő egységükhöz és harcolt ve­lük. Voltak köztük olyanok, akik hatal­mas lavina áldozataivá váltak, szlo­vák és orosz partizánokkal együtt, Fel­mentünk arra a dombra, ahol el van­nak temetve. A községben magóban emlékmű tanúskodik a nagyrőcel hősi partizónharcokról. Láttam egy nagyon szép fekete márvány emlékművet Moí­­tenica közelében, amelyet 14 magyar partizán emlékére állítottak. Találkoztam 1964 augusztusában sok ismerős orosz partizánnal és parancs­nokkal. Többen elmondták, hogy az ő egységeikben is harcoltak magyar par­tizánok. Valamennyien nagyon mele­gen emlékeztek meg a hozzájuk átállt magyar katonák hősies magatartásáról, Az egyik partizánparancsnok elmondta, hogy az ő egységükhöz 180—200 fő csatlakozott, köztük nyolc tiszt, Egy má­sik egységhez Is sok magyar csatlako­zott, köztük egy csendőrtiszt fiatal fele­ségével együtt. Ez a fiatal asszonyka Is ott nyugszik valahol Nagyrőce közelé­ben; holttestét annak idején megbees­­telenítve és megcsonkítva találták meg. KÉRDÉSEK: 1. Ki volt az a kábelgyár! dolgozó, a szlovákiai munkásmozgalom harcosa, akit a fasiszták 1945 elején a mauthauseni koncentrációs táborban halálra kínoz­tak? 2- 1944 nyarán a Keleti-Beszkidek vidékén harcolt Nyikoláj Prokopjuknak, a Szov­jetunió Hősének partizánbrigádja. Mi volt ennek a legendás hírű partizánpa­rancsnoknak a fedőneve? 3- Az egyik Zvolen környéki község határában a német fasiszták 14 magyar par­tizánt végeztek ki. A helyet fekete márvány emlékmű jelöli. A község neve? se Z 1 s O z A megfejtő neve 17 Foglalkozása Címe Válaszok: 1. 2. .... című illegális lapokat. A psoport azon­ban nem érte be csak marxista művek olvasásával, illegális sajtótermékek tér*, jesztésével, hanem aktívan készült a* antifasiszta fegyveres harcra, s közben már szabotázsakciókat is végrehajtott: robbanóanyagot szereztek, távfrópózná­­kat döntöttek ki, a gyárak falára és ke­rítésére lemoshatatian festékkel jelsza­vakat, ötágú csillagokat festettek. 1942. január 1-én. Eugen Gudernát a fasisz­ták letartóztatták és a mauthausenl koncentrációs tóborba hurcolták, ahol 1945-ben halálra kínozták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom