A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-05 / 27. szám
A Magas-Tátra, az ország természeti szépségeinek legragyogóbb gyöngyszeme egyre több bel- és külföldi látogatót vonz. Az égbe nyúló csúcsok, a festőién szép völgyek és a tündért tátrai tavak szerelmesei minden évszakban ezrével keresik fej Szlovákia legszebb hegységét. Az 1970-ben megrendezett sí-világbajnokság óta a Magas-Tátra világszerte fogalommá vált, Európa egyik legszebb és legkorszerűbb téli sportközpontjáról az egész világon elismeréssel szólnak. A Magas-Tátra központja, „fővárosa" Stary Smokovec (Otátrafüred), amely már csaknem teljesen összeépült Nov? Smokoveccel (Űjtátrafüreddel) és Dóin? Smokoveccel (Alsótátrafüreddel), valamint Horn? Smokoveccel (Felsőtátrafüreddel), és ma már az egybeépült négy tátrai üdülőhelyet, a Magas-Tátra közigazgatási központját az egész országban Smokovec (Tátrafüred) néven emlegetik. A Magas-Tátra geológiai szempontból a Nyugati-Kárpátok vonulatában különleges képződmény, mert minden átmenet, előhegységek nélkül, úgyszólván szigetként emelkedik a magasba. A kedvezőtlen természeti feltételek miatt a hegység lábánál, vagy mondjuk Ölében, még akkor sem alapítottak településeket, amikor lejjebb a Szepességben és Liptóban már gazdag városok voltak. A Magas-Tátra egykor fontos átjáró volt. Ezt bizonyítják azok a történelmi dokumentumok is, melyeken az utókor számára megőrizték, hogy Béla magyar király 1241-ben, a tatároktól elszenvedett vereség után, hadainak maradékával a Tátra őserdőin át vonult vissza. Sok-sok évig tartott, míg a Tátra-erdő helyén a telepesek termékeny vidéket teremtettek. A Magas-Tátra első felkutatói füvészek, gyökérgyűjtők, kenőcskészítők voltak. Későbben, az északi erdőláncon túl, a nagyszerű hegyifűvel benőtt legelőkön állattenyésztők telepedtek le, és az erdők mélyén favágók és szénégetők is éltek. A nép ajkán élő regék szerint, a vidék betyárai, a „hegyi legények" a Magas-Tátra lábánál, az erdősávok fölött kerestek menedéket. Űj hullámot jelentett a Tátra vidékének a megismerésében az aranyláz. A gyors meggazdagodás reménye nemcsak a környék lakosait hajszolta föl a magasba, veszélyes régiókba, de messzi idegenből is jöttek kalandorok, hogy a Tátra titokzatos kincseit megkaparinthassák. A tátrai aranylázzal kapcsolatban azt is érdekes megemlíteni, hogy még a XVIII. században is sok tudós — köztük Bél Mátyás történész és geográfus is — azt állította, hogy a Magas-Tátra bércei között kimeríthetetlen kincsek rejlenek. A következő század új időszakot nyitott a Tátra történetében, mert ekkor tudományos alapon kezdődtek a kutatások. A század derekán a Tátra neve mellől eltűnt a „terra incognita“ jelzés. A völgyekben települések, utak létesültek, de feljebb akkor is még csak pásztor- és vadászösvények vezettek. Az a terület, amelyen ma Tátrafüred fekszik, évszázadokon át szűzen és érintetlenül állt. Az első tátrai erdészház a XVIII. század második felében épült. Csáky Károly, a vidék tulajdonosa, aki a tátrai levegő gyógyító hatását mér akkor felismerte, vendégházat, néhány fürdőt és gazdasági épületeket létesített. A Magas-Tátra rövidesen divatos klimatikus üdülőhellyé vált a főurak, gazdagok népszerű találkozóhelye lett. Otátrafüred gyors ütemben fejlődött. Különösen, amikor azt Heiner János György szepesszombati polgár vette bérbe. A települést parkosította, vízlevezető árkokat létesített, melyek felfogták a Nagyszalóki-csúcsról lezúduló víztömeget, és két kitűnő krlstályvlzü forrást Is felfedezett. Az első tátrai vízgyógyintézetet 1839-ben létesítették, melyet az ötforrás kristályvizével láttak el. A XIX. században Otátrafüred már híres fürdőhely volt, ahová még a távoli országokból is szívesen ellátogattak. 1871 után, amikor a Tátra bércei alatt is megindult a rendszeres vasúti közlekedés, kezdődött a további tátrai települések építése. Ekkor létesült a nagy fürdőház, és az Adria vendégfogadó is. 1875-ben Otátrafüred közelében lerakták ŰJtátrafüred alapjait, és felépült az első tüdőszanatórium. A „Haramiák útja“ mentén 1811-ben Alsótátrafüred, 1884-ben Matlárháza, 1888-ban Tátraszéplak, 1892-ben Tátralomnic, és 1897-ben Felsőhági alapjait rakták le. A Magas-Tátra legismertebb klimatikus üdülőhelye és gyógyfürdője Űjtátrafüred, amely európai viszonylatban is a legrégibb hagyományokkal rendelkezik. Gyönyörű fenyveserdőkkel övezett völgyben, 1010 m a tenger szine felett fekszik. A gyógyfürdőt Szontagh Miklós főorvos 1075-ben építette. A gyógyulást elősegíti az ózondús tátrai levegő és a nap ultravörös sugárzása. A szanatóriumot 1933-ban a prágai Betegsegélyző Intézet vásárolta meg. A felszabadulás után a többi gyógyfürdővel együtt állami kezelésbe került. Az ötvenes évek elején az újtátrafüredi szanatóriumot korszerűsítették, modern felszereléssel látták el, s ma a dolgozók egészségét szolgálja Űjtátrafüreden légzőszervi pajzsmirigy-, mellhártya-megbetegedések, asztma gyógyításával fbglalkoznak sikeresen és a lelki, valamint fizikai kimerültségben szenvedők gyógyítása terén is kitűnő eredményeket érnek el. A klimatikus gyógyítódhoz tartozik a fekvőkúra és a testedzéssel kiegészített szabadban való mozgás. Ehhez járul a napozás, az ún. helioterápia, amely elősegíti, hogy a szervezet kitermelje a szükséges DVitamln mennyiségét. Mindehhez az orvosok fürdőkúrát (szénsavas kádfürdőket) és maszszázst, egyes esetekben villanykezelést rendelnek. A páciensek állandó orvosi felügyelet alatt állnak, szükség esetén a gyógymódot diétás étrenddel egészítik ki. A magas-tátrai klimatikus gyógyhelyeknek és üdülőknek ma már Jó híre van szinte az egész Világon. Sokan a tengeren túlról jönnek, hogy a Magas-Tátra gyönyörű bércei alatt visszanyerjék egészségüket. A Magas-Tátra történetét sok legenda, rege övezi. íme, az egyik legérdekesebb: A TATRA-EHDÖBEN, melyet az egyik oldalról a Hernád és a Poprád, a másik oldalról pedig a Vág és a Garam folyó határol, soha nem volt könnyű a szegény ember élete. A mély és sötét őserdők, az égbe nyúló kopár, sziklás hegyek között nem voltak települések, nem épültek fal-Az 1970-ben megrendezett sí-világbajnokságra épült Sport szálló