A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-16 / 33. szám

Tóthpál Gyula felvétele Tizennyolc éves fiú vagyok. Né­hány hónapja megismerkedtem egy nálam két évvel fiatalabb lánnyal, és nagyon megszerettük egymást. Sajnos, az utóbbi időben feltűnően megváltozott, és már arra sem ké­pes, hogy a leveleimre válaszoljon. Azóta egyszer személyesen is talál­koztam vele, és akkor világosan ér­tésemre adta, hogy nem bízik ben­nem, feltételezi rólam, hogy nekem csak akkor van rá szükségem, ha nincs más lány a közelemben. És én nem tudtam megmagyarázni neki, hogy csak őt szeretem, senki más nem érdekel. Ügy érzem, tanácsra van szükségem, ezért is fordultam Önökhöz, hogy legyenek segítségem­re. Jelige: Nekem csak vele kell a szerelem Válasz „Mondd, mit tegyek hát...?“ jeligére Mikor elolvastam a leveled, mind­járt elhatároztam, hogy válaszolok neked. Előrebocsájtom, hogy én még csak 15 éves vagyok, még nem ismertem meg igazán „az élet szép­ségét és keserűségét“, és ezt nem is sajnálom, mert amíg tanulok, ilyes­mire nincs is szükség. írod, hogy ismét kiábrándultál a fiúból. Ha újra beleszeretnél, kérlek, fogadd meg a tanácsom. Ez csupán annyi: amíg tanulsz, tartsd távol magadtól a sze­relmi ügyeket, jelenlegi széptevőd­nek is add ki az útját. Mert mit érdemel az olyan fiú, aki először mézes-mázos szavakkal igyekszik el­nyerni a tetszésedet, aztán pletyká­ba kever, megszégyenít mások előtt, más lányokkal jár, és iszik? Ügy érzem, te csupán a mára gondolsz, a holnapra nem. Pedig arra kellene többet gondolnod. Ha a fiú már most iszákos, milyen lesz később amikor már a családjáról is gondos­kodnia kell? Na és még valamit. Az osztályfőnököd is tud a dologról, és amint írod, kettes magaviselet­tel fenyeget, és be akarja hívni szü­léidét az iskolába. Természetesen, te félsz, hogy elveszíted az édesanyád bizalmát. Újra kérdem: mi ér töb­bet, egy iszákos, mézes-mázos szavú fiú széptevése, vagy az édesanyád szeretete, bizalma? Azt ajánlom, fe­lejtsd el a fiút, hiszen még fiatal vagy, előtted az élet, és majd meg­ismerkedsz egy olyan fiatalemberrel, aki hűséges élettársad lesz. Jelige: Júlia Válasz „Leírtam mindazt, amit leírni fájdalom“ jeligére Kedves Asszonyom! Megismerked­tem a panaszával, és őszintén szólva, hiszem is, nem is. Azt írja, vissza­fogadta a férjét hibáival egyetem­ben, mert szerette. De ha ezt meg­tette, a szeretethez nem tartozik-e hozzá, hogy kitart a beteg férje mel­lett, aki három gyermekének az apja? Nem volt helyes, amit a férje tett, de vajon ön, kedves asszo­nyom, magába nézett-e, nem volt-e oka ön is annak, hogy a férje úgy viselkedett? Tudjuk, hogy gyerme­kei már kirepültek a családi fészek­ből, de nem tudjuk, férjhez men­­tek-e, vagy csupán önt hagyták el? És most panaszkodik a rágalmazás miatt, amiatt a férfi miatt, akinek a kertjét bérbe adta. Írja, húsz év a korkülönbség közöttük, de erről konkrétabban semmit nem mond. Ha húsz évvel idősebb a férfi, még meg­járja, mivel már maga is az ötvene­dik évébe lép. Ha viszont húsz évvel fiatalabb korú az a férfi, akkor ne­vetségessé válik nemcsak mások, ha­nem a gyermekei szemében is. Ha annyira a szívére szedi a rágalma­kat, adja ki másnak felesbe a kert­jét. Jelige: Egy idős olvasó Válasz „Szeretek valakit, aki nem is tudja“ jeligére Megértem, hogy titkolod a szerel­med, hogy a bárátaidra hallgatsz. De én úgy teszem fel a kérdést: álom­lovagra vársz, aki fehér paripán ér­kezik majd? Ha szereted a fiút, lehet akármilyen külsejű, a te szemedben a legszebb lesz. Magad írtad, hogy nem a szépség, hanem a jóság és a megértés a fontos. Szerintem a kor­különbség nem számít, sőt olyan szempontból előnyös is, hogy az idő­sebb megfontoltabban gondolkodik és cselekszik. Egyetértek azzal, hogy egy 19 éves lány még ráér a férjhez­­menéssel, válogathat a fiúk között, én mégis figyelmeztetlek, hogy ha sokáig bizonytalankodsz, a végén hoppon maradhatsz. Nagyon sok olyan lányt ismerek, aki ma már szívesen férjhez menne ahhoz, akit valaha kíméletlenül elutasított. És tudod miért? Mert szebbet, jobbat azóta sem talált. A huszonéves lá­nyokat már nem kapkodják, mert feltételezik róluk, hogy múltjuk van. Ha jól érzed magad a fiú társaságá­ban, és szereted is, add tudtára, ne csak neki, hanem a szüleinek is. Jelige: Niobe Válasz „Mondd, mit tegyek hát...?“ jeligére „Még csak tizenhat éves vagyok, de már megismerkedtem az élet szép­ségével és keserűségével“ — írod. Ez a mondat sok embert elgondol­koztat. Ennyire könnyelmű lenne a fiatalság? Sajnálom azokat a serdü­lőket, akiknél a kelleténél korábban jelentkezik a szexuális érzés. Nem csodálkozom azon, hogy a szüleid ellenezték ezt a kapcsolatot. Látod, ha rájuk hallgatsz, most nem kelle­ne segítségért folyamodnod. Megér­tem: félted a becsületed, és joggal izgulsz, hogy pletykába keveredsz. Sajnos, erről is te tehetsz, hiszen saját magadat tetted szóbeszéd tár­gyává, későn döbbentél rá, hogy a becsület mindennél fontosabb. Még jóváteheted a hibádat, ha ezentúl komolyan fogsz viselkedni, és nem adsz okot a pletykákra. Felejtsd el a fiút. Hasznosabb dolgokkal töltsd el az időt. Tizenhat éves korában a lánygyerek olvasson, tanuljon, és persze szórakozzon is, de csak meg­felelő keretek között. Az élet szép­ségeit, olyan értelemben, ahogy te gondolod, még ráérsz megismerni. Meggyőződésem, hogy évek múlva te is ezt a nézetet fogod vallani. Ha valóban szereted beteg édesanyádat, szerezz örömet neki, és majd meg­oldódik a problémád. Jelige: Most kéne abbahagyni sisis «miss fan síi; üli MUNKAKÖRNYEZET A MEZŐGAZDASÁGBAN A CSKP XIV. kongresszusának ha­tározataiból eredő feladatok egyike a munkakörnyezet javítása. Ez ma­gában foglalja az ember viszonyát a mezőgazdasági termelés objektív feltételeihez, az egyre nagyobb mé­reteket öltő társadalmi munkameg­osztáshoz, a szakosításhoz és a tudo­mányos-műszaki forradalom követel­ményeihez. Az állattenyésztésben és növénytermesztésben végbemenő műszaki változások szintén alapvető jelentőségűek. A növénytermesztés problémája: Hogyan védjük az embert az idő­járás kellemetlen hatásaitól, hogyan elégítsük ki higiéniai és szociális szükségleteit? Az időjárásváltozás hatásának csökkentésére a megszo­kott védekezésen kívül a gépesítés nyújtotta új lehetőségeket is igény­be vehetjük. A növénytermesztés­ben dolgozók egészségügyi és szo­ciális szükségleteit kielégíthetjük részben mozgó vagy stabil bérén* dezésekkel. Persze főként villamos energiával hajtott és vontatott gé­peknél szükségszerűen felmerül a biztonságos kényelem szempontja. Csökkenteni kell a technikával járó negatív hatásokat — a zajt, a rez­gést, a hősugárzást, a porképződést stb. Mezőgazdaság és higiéna: Időszerű feladataink egyike a me­zőgazdasági dolgozók tisztálkodási lehetőségeinek megoldása. A mező­­gazdasági munkafolyamatok nagy ré­szét gépi és más szennyhatás kíséri. A növénytermesztésben a földdel, a növényekkel való érintkezés, az ál­lattenyésztésben pedig az állatok anyagcseréje következtében az em­bernek naponta számolnia kell a fertőzés veszélyével. A mezőgazdasá­gi termelés jellegével és az elégtelen egészségügyi ellátottsággal függnek össze a specifikus és a foglalkozás­ból eredő betegségek. Néhány fog­lalkozásból eredő súlyosabb beteg­ség háttérbe szorítása után (gümő­­kór, bang-betegség) azoknak a be­tegségeknek kell fokozottabb figyel­met szentelnünk, amelyek egyre gya­koribbá válnak, mint például a bőr­betegségek. Környezet és egészségi állapot: , A mezőgazdasági munka jelenlegi feltételei — a gépesítés, a szabadban végzett munka, a terep rendezetlen­sége — hatással vannak a munka biztonságára és a munkabalesetekre. Épületegységek és mezőgazdasági objektumok építésekor a kellemes munkakörnyezet kialakítása új fel­adataink egyike. Az új, nagy befo­gadóképességű termelési egységek­ben nagyon fontos biztosítanunk az alkalmas klímát. Szakosított farmok építésekor a megfelelő munkakör­nyezet szempontjait összességükben kell figyelembe vennünk — optimá­lis üzemeltetés, s hulladékok eltávo­lítása, központi egészségügyi beren­dezés létesítése, a felszín rendezett­sége, parkosítás, lakótelep építése, beilleszkedés a környezetbe stb. Lé­pésről lépésre a szép és kulturális megoldásokat kell választanunk. A mezőgazdaságban (egészen a kö­zelmúltig) csak nagyon kevés figyel­met szenteltek a munkakörnyezet formálásának. A jövőben több segít­séget kell kérni más termelési ága­zatoktól is, amelyek egyre nagyobb mértékben határozzák meg mezőgaz­daságunk fejlődését. Dr. JÁN PETRAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom