A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-09 / 32. szám
Népdalkincsünk őrzői A népdal, a nép vágyait, érzelmeit, örömét, bánatát fejezi ki. Valaki rálel, kitalálja, s kezdetben néhány ember, a közvetlen környezet, majd egyre többen, egy egész vidék — gyakran az egész nép — a szájára veszi, és addig-addig formálja, csiszolgatja, amíg remekművé nem válik. - A CSEMADOK KB a népdalkincs feltárása, megőrzése céljából hirdette meg 1970-ben első ízben az amatőr péndalénekesek „Tavaszi szél vizet áraszt" országos versenyét. Ez hovatovább mozgalommá fejlődött. Egyre-másra alakítottak éneklő csoportokat a CSEMADOK helyi szervezetei, hogy felkutassák, megőrizzék és továbbadják a még fellelhető népdalkincset. Talán az utolsó lehetőséget használták fel sok helyütt, hogy az idős emberek bevonásával felkutassák, s megmentsék az utókor számára a lassan már-már feledésbe merülő népdalokat. Chotin (Hetény) község (komárnói-komáromi járás) lakói szorgalmas, dolgos, kultúrát szerető emberek. Nem csoda hát, hogy a felhívás nyomán a hetényiek is munkához láttak. Mindenki izgalommal várta az énekkar első bemutatkozását. A szerep is ösztönzőleg hatott a tagokra. Megízlelték a közös szereplés örömét. Nagy lelkesedéssel vesznek részt a kórus próbáin, fellépésein. A megalakuláskor az énekkar vezetője Szabó Benő volt. 1972-ben a férfi éneklő csoport sikeresen túljutva a selejtezőkön bekerült a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny országos döntőjébe. Az énekkarban nagyon jó közösségi szellem alakult ki. A női éneklő csoport jelenleg 13, a férfi 12 énekessel működik. Mindkét csoportnak megvan a maga saját repertoárja, de együttesen is szerepelnek. A csoportot második éve Bajnóczi Magda, a helyi óvoda igazgatónője irányítja. Műsorukban eredeti Hetényben gyűjtött népdal is szerepel. Begyakorlása, előadása nem könnyű. Szólóban a hajlításokkal tűzdelt dallamot könnyebb énekelni, mint csoportosan. De sikeresen megbirkóztak a nehézségekkel. A népdalgyűjtésben nagy segítséget nyújt Hencz Julis néni, aki még ismer eredeti népdalokat. Nagyszerűen együttműködnek valamennyien a kutató- és gyűjtőmunkában, az összegyűjtött anyagot azután a vezető feldolgozza a csoport számára. Az énekkar tagjainak többsége a helyi efsz-ben dolgozik. Pintér Balázs bácsi a legidősebb, hetvenedik életévén is túl jár, de egyike a legaktívabbaknak. A próbákat hetenként kétszer tartják. Az asszonyokat külön dicséret illeti, mert közülük soha senki nem hiányzik. Az idén is részt vettek a „Tavaszi szél vizet áraszt" népdalverseny járási fordulóján. A menyecskecsoport jutott tovább a versenyben. A hetényi egységes földművesszövetkezet május végén ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. Az énekkar ezen az ünnepélyen új műsorral szerepelt. Bárdos Lajos népdalfeldolgozásaiból adtak elő, valamint a Hetényi lakodalmas című betétben Gál Juszt! néni és Hencz Gyula bácsi eltáncolta a régi „rogyadozó csárdásat. Az egész műsor nagyon jól sikerült, bár a vezető, s a csoport tagjai egyaránt féltek ettől az igényes produkciótól. Az énekkar, megalakulása óta rendszeresen dolgozik. Tudják mindannyian, hogy rendszeres munka nélkül nincs fejlődés, előrehaladás. ők pedig szeretnének előbbre lépni; át akarnak térni a többszólamú éneklésre. Kár, hogy jelenleg a tagok között nincs fiatal. Pedig szükség van az utánpótlásra. Bizony, a fiatalok példát vehetnének a szüléikről, ők pedig nagyobb hatást gyakorolhatnának a fiatalokra, hogy átvegyék tőlük a stafétabotot, hogy megmaradjon a folytonosság. Mert kár lenne, ha az idősebbek kiválásával feledésbe menne a sok szép hetényi népdal, népszokás. KURUCZ LUJZA
