A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-09 / 32. szám

Népdalkincsünk őrzői A népdal, a nép vágyait, érzel­meit, örömét, bánatát fejezi ki. Valaki rálel, kitalálja, s kezdet­ben néhány ember, a közvetlen környezet, majd egyre többen, egy egész vidék — gyakran az egész nép — a szájára veszi, és addig-addig formálja, csiszol­­gatja, amíg remekművé nem vá­lik. - A CSEMADOK KB a nép­dalkincs feltárása, megőrzése céljából hirdette meg 1970-ben első ízben az amatőr péndaléne­­kesek „Tavaszi szél vizet áraszt" országos versenyét. Ez hova­tovább mozgalommá fejlődött. Egyre-másra alakítottak éneklő csoportokat a CSEMADOK helyi szervezetei, hogy felkutassák, megőrizzék és továbbadják a még fellelhető népdalkincset. Talán az utolsó lehetőséget hasz­nálták fel sok helyütt, hogy az idős emberek bevonásával fel­kutassák, s megmentsék az utó­kor számára a lassan már-már feledésbe merülő népdalokat. Chotin (Hetény) község (ko­­márnói-komáromi járás) lakói szorgalmas, dolgos, kultúrát sze­rető emberek. Nem csoda hát, hogy a felhívás nyomán a heté­­nyiek is munkához láttak. Min­denki izgalommal várta az ének­kar első bemutatkozását. A sze­rep is ösztönzőleg hatott a ta­gokra. Megízlelték a közös sze­replés örömét. Nagy lelkesedés­sel vesznek részt a kórus próbáin, fellépésein. A megalakuláskor az énekkar vezetője Szabó Benő volt. 1972-ben a férfi éneklő cso­port sikeresen túljutva a selejte­zőkön bekerült a Tavaszi szél vi­zet áraszt népdalverseny orszá­gos döntőjébe. Az énekkarban nagyon jó közösségi szellem ala­kult ki. A női éneklő csoport je­lenleg 13, a férfi 12 énekessel működik. Mindkét csoportnak megvan a maga saját repertoár­ja, de együttesen is szerepelnek. A csoportot második éve Bajnó­­czi Magda, a helyi óvoda igaz­gatónője irányítja. Műsorukban eredeti Hetényben gyűjtött nép­dal is szerepel. Begyakorlása, előadása nem könnyű. Szólóban a hajlításokkal tűzdelt dallamot könnyebb énekelni, mint csopor­tosan. De sikeresen megbirkóz­tak a nehézségekkel. A népdal­­gyűjtésben nagy segítséget nyújt Hencz Julis néni, aki még ismer eredeti népdalokat. Nagyszerűen együttműködnek valamennyien a kutató- és gyűjtőmunkában, az összegyűjtött anyagot azután a vezető feldolgozza a csoport szá­mára. Az énekkar tagjainak többsége a helyi efsz-ben dolgozik. Pintér Balázs bácsi a legidősebb, het­venedik életévén is túl jár, de egyike a legaktívabbaknak. A próbákat hetenként kétszer tart­ják. Az asszonyokat külön dicsé­ret illeti, mert közülük soha senki nem hiányzik. Az idén is részt vettek a „Tavaszi szél vizet áraszt" népdalverseny járási fordulóján. A menyecskecsoport jutott to­vább a versenyben. A hetényi egységes földművesszövetkezet május végén ünnepelte megala­kulásának 25. évfordulóját. Az énekkar ezen az ünnepélyen új műsorral szerepelt. Bárdos Lajos népdalfeldolgozásaiból adtak elő, valamint a Hetényi lakodal­mas című betétben Gál Juszt! néni és Hencz Gyula bácsi el­táncolta a régi „rogyadozó csár­dásat. Az egész műsor nagyon jól sikerült, bár a vezető, s a cso­port tagjai egyaránt féltek ettől az igényes produkciótól. Az énekkar, megalakulása óta rendszeresen dolgozik. Tudják mindannyian, hogy rendszeres munka nélkül nincs fejlődés, elő­rehaladás. ők pedig szeretnének előbbre lépni; át akarnak térni a többszólamú éneklésre. Kár, hogy jelenleg a tagok kö­zött nincs fiatal. Pedig szükség van az utánpótlásra. Bizony, a fiatalok példát vehetnének a szü­léikről, ők pedig nagyobb hatást gyakorolhatnának a fiatalokra, hogy átvegyék tőlük a staféta­botot, hogy megmaradjon a foly­tonosság. Mert kár lenne, ha az idősebbek kiválásával feledésbe menne a sok szép hetényi nép­dal, népszokás. KURUCZ LUJZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom