A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-02 / 31. szám
/ El, el innét a vártól! Ezzel a kiáltással szólítottak fel a csatlósok minden nem kívánt látogatót, hogy hagyják el Frydlant büszke várának körfolyosóját. így volt ez néhány száz évvel ezelőtt, ma viszont inkább csalogatják ide a turistákat. S hogy milyen sikerrel, az kitűnik egyetlen számadatból. Csupán az elmúlt év folyamán 93 562 turista kereste fel Frydlant vármúzeumát. Amikor hajdanában behívattak a várba egy-egy szegény embert, az rá nézve rendszerint rosszul végződött. Gallas gróf, Lucera hercege nagyon értett hozzá, hogyan szipolyozhafja ki a jobbágyait. A könyörtelen gazdasági és szociális elnyomás ellen fel is lázadtak a jobbágyok Andreas Stelzig kovács vezetésével. A parasztlázadásnak e hőse a kor viszonyaihoz képest nagyon művelt férfi volt. A kegyetlen hűbérúr ellen tizenhat pontban foglalta össze a sanyargatott jobbágyok panaszait és küldöttség élén Bécsbe utazott, a császárhoz. Csak az igazságra hivatkozott, és a jutalma: gályarabság Győrött!... Három év múlva ugyan sikerült megszöknie és visszatérnie szülőföldjére, de újra elfogták, és a győri börtönben halt meg. Gallas tábornagy elárulta felettesét, Wallenstein császári hadvezért, Friedland hercegét, részes volt meggyilkolásában s mint annak értelmi szerzője jutalmul megkapta Wallenstein friedlandi uradalmát és ő lett a császári hadak fővezére. A harmincéves háború idején ez a vidék valahogy megmenekült a háborús dúlásoktól, s ezért „boldog föld“-nek nevezték. Amint már em lítettük, Gallas nagyon is jól értett hozzá, hogyan töltheti meg kincstó rát jobbágyai kiszipolyozásával, s így azután erről a „boldog vidékről százával szökdöstek át az emberek a szomszédos Lausitzba (Luzsicébe). Ha még jobban visszalapozunk a krónikában, olvashatjuk benne a vár egykori úrnőjének nevét, akit a nép csak mint „gonosz Katát“ emlegetett. Utána maradt fenn a város főterén egy épület, „az úri önkény háza“. A nevezett hölgy előtt háromszáz éven keresztül kiskirálykodtak itt a Biebersteinek, a legtovább ennek a családnak birtokában volt Friedland. Ádáz gyűlölettel harcoltak a husziták ellen, kivették részüket minden ellenük indított hadjáratból. Viszont a husziták is megragadtak minden alkalmat, hogy visszaüssenek a frydlartti uraknak. A Biebersteinek hai coltak Pogyebrád György cseh király ellen, s így azután elképzelhetjük milyen volt a sorsa az uradalomhoz tartozó falvak lakosságának. A hét száz éves hűbéri uralom alatt a jobbágyok számtalanszor tapasztalhatták a saját bőrükön, hogy az „ördög orgonájának“ bazaltoszlopaira épült csodálatos várkastély lakóitól rettegniük kell... A hajdani kort nem az idő változtatta meg, hanem az emberek. Most a frydlanti várkastélyt évrőlévre elözönlik a bel- és külföldi turisták, s elviszik hírét-nevét az egész világba. A frydlanti várkastély Észak- Csehország büszkesége, a világ legrégibb vármúzeuma. Már 1801-ben megnyitották a nyilvánosság előtt. Vladimír Cervinka mérnök tíz éve a kastély gondnoka, ö mondja: — Amikor idejöttem, azt hittem, hogy feladatom a gyűjtemények rendbentartása4 Hamarosan rá kellett jönnöm, hogy tisztségemmel egész sor más dolog is együtt jár. Ilyen például a javításokhoz és a karbantartáshoz szükséges anyagok beszerzése és a megfelelő szakiparosok biztosítása, ha azt akarjuk, hogy a turisták szívesen látogassanak el ide. Frydlant olyan, mint valami csodálatos cukrászremek, de van is vele munka mindig. Nézzük csak például, hogy mi mindent végeztek a múlt évben? Tatarozták a vár udvar felőli homlokzatát, helyreállították a várfalakat, a torony homlokzatát, új transzformátor-állomást építettek, fotódokumentáció készült a leltározott tárgyak mindegyikéről, a padlástérben fegyvertárat rendeztek be, ez lesz a hős kovácsnak. Andreas Stelzignek az emlékszobája ... És szándékosan a végére hagytuk azt a munkát, amely főként Cervinka mérnök kezdeményezésének köszönhető: a falfestmények restaurálását. A mérnök megnyerte erre a munkára a híres prágai szakembert, Miroslav Kolár szobrászt, aki a kastélyudvar falfestményeinek restaurálásán maga mellé vette Vladimír Turskyt és a várudvar falfestményeinek felújítására Mikulás Sonkát és Milena Lencovát. A várpalota tornyán felfedezték a falfestés nyomait és ezután már jogosan feltételezhették, hogy a hozzá tartozó kapuboltozat fala is hasonlóképpen van díszítve. A szobrászok óvatosan eltávolították az újabb ke-A frydlanti várkastélyon is látszik, hogy államunk hatalmas összegeket fordít a műemlékek karbantartására. A VILÁG LEGRÉGIBB VÁRMÚZEUMA letű vakolatot és alatta valóban megtalálták az eredeti sgrafittót. Igaz, hogy nagyon rossz állapotban, de a szakértő szeme, keze és a reneszánsz művészet iránti érzék szinte csodára volt képes ebben az esetben. Ennek köszönhető, hogy most már eredeti szépségében csodálhatják meg a látogatók százezrei. 1972- ben fejezték be ezt a munkát, s ma már úgy tűnik, mintha a 16. század közepe óta semmi sem változott volna itt. Egyik legvonzóbb újdonsága ez a frydlanti várnak, pedig csak véletlenül bukkantak rá. A várudvaron a hulló vakolat alatt látták meg a falfestés nyomait. Nem akarjuk itt részletezni, mennyi fáradságba került az új vakolat eltávolítása, a sgrafitto-rétegnek a falhoz rögzítése, a színárnyalatok felújítása stb. De a felújítás igazán meglepő eredménnyel-járt. Csaknem kétszáz négyzetméternyi alapterületen megjelent egy igen drámai töltetű, kompozíciós szempontból zárt alkotás, mely világviszonylatban is igen jelentős. A várkastély helyreállított sgrafitto díszítése Tavaly közel százezer turista kereste fel a várat s a látogatók közel cgyharmada külföldi volt
