A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-05 / 27. szám
sági közösség onyagi termelésének jelentős növekedése párhuzamosan kihatással volt a szocialista országok lakosságának anyagi és kulturális színvonala emelkedésére is. Ez a legalapvetőbb célja a szocialista integrációnak, s ezt a célt sikerül elérni. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsán belül azonban fokozatosan egyre világosabban észrevehető a leghatékonyabb szociálökonómioi irányzatok alkalmazásának tendenciája. Hangsúlyozta ezt a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának a tudományosműszaki haladás kérdéseiről legutóbb megtartott plenáris ülése is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az új haladó ismeretek, felfedezések eredményeit működésbe hozó tudományos-technikai forradalom gyors kifejlődésének időszakában éppen az integráció az a realitás, amelyet elkerülhetetlenül meg kell valósítani, felhasználva előnyeit. Igaz, az integráció önmagában még nem valami vorázsvessző. Bizonyítják ezt a nyugat-európai tőkés országok gazdasági integrációjában, az Európai Gazdasági Közösségben felgyülemlett nehézségek. A szocialista integráció, amely fnögött ott áll a szocialista közösség, hatalmas termelési és árucsere-lehetőségekkel rendelkezik, olyan feltételekkel, amelyekkel semmiféle más szervezet sem rendelkezik. Ez az együttműködés azonban olyan elvekre épül, amelyek elképzelhetetlenek a monopóliumok hatalmán alapuló tőkés rendszerben. A KGST-tagországok együttműködése fejlesztésének szilárd és megbízható bázisa a csaknem 400 millió lakost számláló tagországok kiterjedt és szilárd piaca, hatalmas természeti erőforrásaik s a nagy társadalmi-gazdasági változások végrehajtására vonatkozó terveik, amelyeket ötéves és nagyobb időszakokra kommunista és munkáspártjaik tűztek ki kongresszusaikon. Az intenzív kölcsönös kapcsolatokban kifejezésre jutó szocialista integráció céltudatos fejlesztése elismerésre talál Nyugaton is, A nyugati sajtóban elhangzott sok vélemény közül elég egyet idézni: „A KGST olyan ambiciózus tervekkel rendelkezik, s ezeket sikerül tokban kezdenek alakulni, amelyeknek igen nagy a jelentősége a KGST egész gazdasági fejlődése szempontjából. Ezenkívül egyes legkorszerűbb ipari ágazatok — mint például az atomenergia-termelés — fejlesztésére nem mindig képesek az egyes országok önállóan. Nem véletlen tehát, hogy az első nemzetközi gazdasági társulás — az Interatominstrument — éppen az otomenergia-termeléshez szükséges műszerek előállításának területén alakult meg. A nemzetközi társulatok gazdasági tevékenysége igen széles skálát ölel fel. - Az Intertextilmas, az Interatomenergo és az Interatominstrument társulásokban részt vesznek nemzeti gazdasági szervezetek, miközben a nemzetközi társulásban való részvételük nem érinti jogi állásukat, ami azt jelenti, hogy megtartják önállóságukat. Kapcsolataikat szerződéses alapon építik ki, s ezek a kapcsolatok hozraszcsot (önelszámoló) jellegűek. Ezek a társulások nagy jövőnek tekintenek elébe, mivel megfelelnek a szocialista gazdasági integráció fejlesztése jelenlegi követelményeinek és a tagországok gyakorlati szükségleteinek. Elősegítik komplex módon és racionálisan összekapcsolni a tudományos-műszaki tevékenységet s a termelést nemzetközi méretekben és hozzájárulnak az együttműködés kiszélesítéséhez. Ez azonban csak egyike a KGST sokféle tevékenységének. Az integráció egész mechanizmusa most von kialakulóban. A kölcsönös gazdasági kapcsolatok más területekre is átterjednek, illetve minőségileg javul az együttműködés eddigi kerete. Meg lehet említeni az együttműködést a találmányok, a belkereskedelem területén, az információk gyors beszerzésével és feldolgozásával kapcsolatban, amelyek oly szükségesek a nemzetközi munkamegosztással kapcsolatos kérdések megoldását tekintve. A KGST mostani, 28. ülésszakának megtartására olyan időben került sor, amelyet a nemzetközi feszültség reményteljes enyhülése jellemez. A KGST- országok érdeklődést mutatnak a nem tagországokkal való kapcsolatok kiszé-Bulgária fővárosa, Szófia június közepén a szocialista gazdasági Integráció „fővárosa" volt. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 28. ülésszakán a kormányfők képviselték a tagországokat. Az idei ülésszak annál jelentősebb, mert megtartására a KGST megalakulásának jubileumi 25. esztendejében került sor. Kétségtelen, hogy a szocialista országok képviselőinek ez az értekezlete is jelentős szerepet játszik a szocialista gazdasági integráció fejlődési irányainak kitűzésében. A küldöttségek azonkívül számba vették az eddigi tevékenységet, különösen a tavalyi, prágai ülésszakon kitűzött feladatok teljesítését. S nyugodtan lehet állítani, hogy van mire büszkének lennünk. Igen jelentős ugyanis az, hogy noha a szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása óta (e program teljesítésére 15—20 évet irányoztak elő) mindössze három esztendő telt el, a program már rendkívül jelentős tényezővé vált a szocialista országok gazdasági és politikai stratégiájának összehangolásában. A komplex programnak a szocialista országok hagyományosan sok éves együttműködésén alapuló s magasabb fokon, koordinációs és kooperációs formákban folytatódó teljesítése már több kézzelfogható eredményt mutathat fel. A KGST-tagországok s az egész gazdateljesíteni, hogy a Nyugatnak, ha sikerrel akar versenyezni, minél hamarabb magához kell térnie." Ezt az idézetet a The Times nevű angol polgári lapból vettük, s ezzel a véleményével egyáltalán nem áll egyedül. Figyelmet érdemelnek főképp az együttműködés új formái, amelyeket a KGST megelőző, 27. ülésszaka tűzött ki. Ezek közül távlatilag a legérdekesebbek közé tartoznak a nemzetközi gazdasági társulások. Ezek komplex jellegűek. Felölelik ugyanis a társadalmi újratermelés egész folyamatát — a tervezéstől és a konstrukciós munkáktól egészen a kész termék értékesítéséig. Ilyen szervezetek különösen azokban az ágazalesítése iránt. A KGST ugyanis abból indul ki, hogy a gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok sokoldalú bővítése fontos tényezőjévé válhat a tartós béke anyagi bázisa kialakításának. Ahogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára moszkvai választási beszédében hangsúlyozta: „Amellett vagyunk, hogy minden állam azonos és a saját maga részére előnyös feltételek mellett, amelyek kizárják szuverenitásának bármiféle megsértését és a belügyeibe való beavatkozást, részt vehessen a nemzetközi munkamegosztásban. Ez megjavíthatja az általános haladást a világon a gazdasági kapcsolatokban." Németh I. felvétele hot A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícia tlaéc. 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaéiarne, n. p., KoSice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon P. HaSko, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele
