A Hét 1974/2 (19. évolyam, 27-52. szám)

1974-07-05 / 27. szám

sági közösség onyagi termelésének je­lentős növekedése párhuzamosan kiha­tással volt a szocialista országok lakos­ságának anyagi és kulturális színvonala emelkedésére is. Ez a legalapvetőbb célja a szocialista integrációnak, s ezt a célt sikerül elérni. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsán belül azonban fokozatosan egyre világosabban észrevehető a leg­hatékonyabb szociálökonómioi irányza­tok alkalmazásának tendenciája. Hang­súlyozta ezt a CSKP és az SZLKP Köz­ponti Bizottságának a tudományos­műszaki haladás kérdéseiről legutóbb megtartott plenáris ülése is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az új haladó ismeretek, felfedezések eredményeit működésbe hozó tudományos-technikai forradalom gyors kifejlődésének időszakában éppen az integráció az a realitás, amelyet el­kerülhetetlenül meg kell valósítani, fel­használva előnyeit. Igaz, az integráció önmagában még nem valami vorázs- vessző. Bizonyítják ezt a nyugat-európai tőkés országok gazdasági integrációjá­ban, az Európai Gazdasági Közösség­ben felgyülemlett nehézségek. A szo­cialista integráció, amely fnögött ott áll a szocialista közösség, hatalmas terme­lési és árucsere-lehetőségekkel rendel­kezik, olyan feltételekkel, amelyekkel semmiféle más szervezet sem rendelke­zik. Ez az együttműködés azonban olyan elvekre épül, amelyek elképzelhetetle­nek a monopóliumok hatalmán alapuló tőkés rendszerben. A KGST-tagországok együttműködése fejlesztésének szilárd és megbízható bázisa a csaknem 400 millió lakost számláló tagországok kiterjedt és szi­lárd piaca, hatalmas természeti erőfor­rásaik s a nagy társadalmi-gazdasági változások végrehajtására vonatkozó terveik, amelyeket ötéves és nagyobb időszakokra kommunista és munkás­pártjaik tűztek ki kongresszusaikon. Az intenzív kölcsönös kapcsolatokban kife­jezésre jutó szocialista integráció cél­tudatos fejlesztése elismerésre talál Nyugaton is, A nyugati sajtóban el­hangzott sok vélemény közül elég egyet idézni: „A KGST olyan ambiciózus tervekkel rendelkezik, s ezeket sikerül tokban kezdenek alakulni, amelyeknek igen nagy a jelentősége a KGST egész gazdasági fejlődése szempontjából. Ezenkívül egyes legkorszerűbb ipari ágazatok — mint például az atom­energia-termelés — fejlesztésére nem mindig képesek az egyes országok ön­állóan. Nem véletlen tehát, hogy az első nemzetközi gazdasági társulás — az Interatominstrument — éppen az otomenergia-termeléshez szükséges mű­szerek előállításának területén alakult meg. A nemzetközi társulatok gazdasá­gi tevékenysége igen széles skálát ölel fel. - Az Intertextilmas, az Interatom- energo és az Interatominstrument tár­sulásokban részt vesznek nemzeti gaz­dasági szervezetek, miközben a nemzet­közi társulásban való részvételük nem érinti jogi állásukat, ami azt jelenti, hogy megtartják önállóságukat. Kap­csolataikat szerződéses alapon építik ki, s ezek a kapcsolatok hozraszcsot (önelszámoló) jellegűek. Ezek a társu­lások nagy jövőnek tekintenek elébe, mivel megfelelnek a szocialista gazda­sági integráció fejlesztése jelenlegi követelményeinek és a tagországok gyakorlati szükségleteinek. Elősegítik komplex módon és racionálisan össze­kapcsolni a tudományos-műszaki tevé­kenységet s a termelést nemzetközi méretekben és hozzájárulnak az együtt­működés kiszélesítéséhez. Ez azonban csak egyike a KGST sok­féle tevékenységének. Az integráció egész mechanizmusa most von kialaku­lóban. A kölcsönös gazdasági kapcso­latok más területekre is átterjednek, illetve minőségileg javul az együttműkö­dés eddigi kerete. Meg lehet említeni az együttműködést a találmányok, a belkereskedelem területén, az informá­ciók gyors beszerzésével és feldolgozá­sával kapcsolatban, amelyek oly szük­ségesek a nemzetközi munkamegosztás­sal kapcsolatos kérdések megoldását tekintve. A KGST mostani, 28. ülésszakának megtartására olyan időben került sor, amelyet a nemzetközi feszültség remény- teljes enyhülése jellemez. A KGST- országok érdeklődést mutatnak a nem tagországokkal való kapcsolatok kiszé­Bulgária fővárosa, Szófia június köze­pén a szocialista gazdasági Integráció „fővárosa" volt. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 28. ülésszakán a kormányfők képviselték a tagországo­kat. Az idei ülésszak annál jelentősebb, mert megtartására a KGST megalaku­lásának jubileumi 25. esztendejében került sor. Kétségtelen, hogy a szocia­lista országok képviselőinek ez az érte­kezlete is jelentős szerepet játszik a szocialista gazdasági integráció fejlő­dési irányainak kitűzésében. A küldött­ségek azonkívül számba vették az eddi­gi tevékenységet, különösen a tavalyi, prágai ülésszakon kitűzött feladatok teljesítését. S nyugodtan lehet állítani, hogy van mire büszkének lennünk. Igen jelentős ugyanis az, hogy noha a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása óta (e prog­ram teljesítésére 15—20 évet irányoztak elő) mindössze három esztendő telt el, a program már rendkívül jelentős té­nyezővé vált a szocialista országok gaz­dasági és politikai stratégiájának össze­hangolásában. A komplex programnak a szocialista országok hagyományosan sok éves együttműködésén alapuló s magasabb fokon, koordinációs és kooperációs for­mákban folytatódó teljesítése már több kézzelfogható eredményt mutathat fel. A KGST-tagországok s az egész gazda­teljesíteni, hogy a Nyugatnak, ha siker­rel akar versenyezni, minél hamarabb magához kell térnie." Ezt az idézetet a The Times nevű angol polgári lapból vettük, s ezzel a véleményével egyálta­lán nem áll egyedül. Figyelmet érdemelnek főképp az együttműködés új formái, amelyeket a KGST megelőző, 27. ülésszaka tűzött ki. Ezek közül távlatilag a legérdekeseb­bek közé tartoznak a nemzetközi gazda­sági társulások. Ezek komplex jellegűek. Felölelik ugyanis a társadalmi újrater­melés egész folyamatát — a tervezéstől és a konstrukciós munkáktól egészen a kész termék értékesítéséig. Ilyen szer­vezetek különösen azokban az ágaza­lesítése iránt. A KGST ugyanis abból indul ki, hogy a gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok sokoldalú bő­vítése fontos tényezőjévé válhat a tar­tós béke anyagi bázisa kialakításának. Ahogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára moszkvai választási beszédé­ben hangsúlyozta: „Amellett vagyunk, hogy minden állam azonos és a saját maga részére előnyös feltételek mellett, amelyek kizárják szuverenitásának bár­miféle megsértését és a belügyeibe való beavatkozást, részt vehessen a nemzet­közi munkamegosztásban. Ez megjavít­hatja az általános haladást a világon a gazdasági kapcsolatokban." Németh I. felvétele hot A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícia tlaéc. 88419 Bratislava, Gott- waldovo nám. 48/VII. Nyomja a V^chodoslovenské tlaéiarne, n. p., KoSice. Előfizetési díj negyed­évre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyil­vántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon P. HaSko, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom