A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-11 / 2. szám
W**y ' • • • A CSEMADOK (Sárovcei) sárói helyi szervezetének decemberben megtartott évzáró taggyűlésén az egyik felszólaló hiányolta, hogy lapunk, a Hét még sohasem írt Sáró kulturális életéről, pedig, az utóbbi években nagyon szép eredményeket érnek el. A CSEMADOK levicei (lévai) járási titkárságán volt dolgunk, ott ajánlották: „Ugorjatok le Sáróra! Megérdemli a falu, hogy foglalkozzatok vele." Gyermekkoromtól ismerem a Garam menti községet, szülőfalumtól csak pár kilométer, és valamikor gyalog, mezítláb jártunk Sáróba a kompon át. A sárói komposról pedig vagy tizenöt éve írtam is egy karcolatot. Csendes téli délután volt, szállingóztak a hópihék amikor beértünk a faluba. Maronyák Béla, a CSEMADOK helyi szervezetének titkára kalauzolt a hosszú utcákon. Két falu volt ez valamikor Nagy- és Kissáró, ma már egyesült, de még most is két szövetkezete van. Sok cseléd élt a faluban, uradalmi község volt; Frankli-, Gros-, Weszely- és Kazybirtokok húzódtak a határában. Először Szabó Lajosnét iátogattuk meg, ő szólalt föl a CSEMADOK-évzárón. Kicsit meglepődve fogad a kiskonyhában, éppen kézimunkázás közben zavartuk meg. — Hét ezért jöttek — mondja nevetve —, nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar odaér a hír. Halkabbra fogjuk a szót, mert a heverőn ott alszik a kisunokája. A polcon a Hét számai szépen, sorba lerakva. — Mióta kiadták, azóta járatom. Azért is szólaltam fel, mert látom, hogy vannak a miénknél sokkal kisebb községek is, amik bekerülnek az újságba. Rólunk is elkelne már valami híradás. A fiatalok nagyobb kedvet kapnának tőle, meg talán az öregebbeknek is jólesne. Jolán néni már túl van az ötvenen, de még most is élénken érdeklődik a közösség dolgai iránt. A CSEMADOK alapító tagja. Dicséri a fiatalokat. Példaképül hozza fel a menyecskekórust, tagjai minden műsorban szerepelnek, pedig kis családjuk is van otthon. Van leány-tánccsoportjuk is, a színjátszók pedig januárban adják elő a Bikaviadal című színművet. Jolán ’néni a szövetkezet dohánytermelő csoportjában dolgozik. Szabad idejében pedig kézimunkázik. Maronyák Kálmánné igazgató-tanítónő már nyugdíj előtt állt. — Szeretnék még egy—két évet tanítani, amíg az új Iskola felépül — mondja mosolyogva. — Most négy épületben folyik a tanítás. 1933-től él a faluban, sok köze van ahhoz, hogy a helybeli kulturális élet fellendült. — Most már csak a szervezésben segítek, a munka nagy részét rábíztam a fiatalokra. A két éve alakult menyecske-kórust és éneklő csoportot Rendek Erzsébet tanítónő vezeti. Léván lakik, de itt marad este is, ha a próba vagy a fellépés megkívánja. A leány-tánccsoport vezetője Halász Erzsébet nevelőnő, a színjátszó köré pedig Dankó Magda tanítónő. Maronyák Kálmánné már három nemzedéket tanított a faluban. Van olyan asszony, akinek az unokája jár a keze alá, A kulturális lehetőségeket össze sem lehet hasonlítani a múltbeliekkel. A fellendülés 1971- ben kezdődött, amikor új, agilis elnök került a CSEMADOK helyi szervezetének élére Lőrincz Béla személyében, s a vezetőségi tagok is aktívan kiveszik részüket a munkából. Tárnyik Mihály, hnb-elnök éppen egy fiatal házaspár kérvényét intézi, akiknek valami igazolásra van szükségük, hogy megkapják az újházasok kölcsönét. A falunak több mint kétezer lakosa van, közülük majdnem hatszáz cigány. Az úgynevezett cigánygödörben már csak mutatóban áll egy-egy rozoga ház. A cigányok zöme beköltözött a faluba. Van ennek előnye is, hátránya is. Vanak cigánycsaládok, Szabó Lajosné akik szépen beilleszkednek a falu közösségébe, de nagyobb részük még nem szokta meg az új életmódot. A választási programban kitűzött feladatokat a sáróiak időben és jól teljesítik. Bővítették az óvoda helyiségeit, tatarozták a mozit, jól halad a vízvezeték-hálózat építése, most szerelték be a művelődési otthon új fűtőberendezését, ravatalozót építettek, és az idén elkezdik az új iskola építését is. Jól működik a polgári ügyeket intéző bizottság. Egy szép oklevelet is kaptak, ott díszlik az elnök irodájában. Főleg az iskoláknak a polgári szertartásokhoz nyújtott színvonalas műsora és a szép barátságos esketőterem segíti elő a bizottság jó munkáját. Kajtár Ernővel, a klssárói efsz elnökével arról beszélgetünk, hogyan segíti a szövetkezet a kulturális munkát a faluban. A szövetkezetnek két helyiségből álló klubja van, ahol a CSEMADOK is próbákat és kisebb összejöveteleket tart. Ezenkívül a fiatalság is megtalálja itt a szórakozási lehetőségeket. — Valamikor Sáró volt a környék kulturális központja. Nem múlt el év, hogy ne játszottak volna színdarabot — emlékezik. — A mostani kulturális fellendülés is nagy eredmény, de még jobb lehetne. Többet kell elérnünk, még nem tettünk meg mindent a kulturális élet állandósítására. Az igények nőnek. A mi részünkről továbbra is támogatjuk a falu kulturális kibontakozását, mert ez a szövetkezetnek is érdeke, hiszen a tagság művelődéséről van szó. OZSVALD ARPÄD Prandl Sándor felvételei Maronyák Kálmánné Kajtár Ernő A helyi nemzeti bizottság korszerű épülete
