A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-21 / 25. szám

Agafja és Kocskarjov (Kövssdi Szabó Marika és Boráros Imre) fJRn z igazán tartalmas vígjáték alján mindig jf WT leülepedik némi föl nem oldódott kese­­rűség. Egy jó vígjáték-előadás után — K ■ a sok könnyed mosolygás és a harsány nevetés nyomán —, a kifigurázott szi­tuációkban s az előttünk kirajzolódó jellemek hordozóinak cselekvéseiben rejlő tanulság tudatosításakor, mindig ránk telepszik egy leheletnyi komolyság is. Ez így Is van rendjén, hiszen az igazi irodalom és az igazi színház mindig súlyosabbat közöl a világról pusztán két-három fölvonásnyi röpke tréfánál ... Gogol Leánynézője ilyen tréfa a javából. Még­hozzá nemcsak a mulatságos, de az elevenbe vágó, a szereplőkről kérlelhetetlen ítéletet mondó fajtából való. Podkoljoszin, a lecsúszott link udvari tanácsos úgy dönt, hogy véget vet agglegényi mivoltának és meg­nősül. Persze, pénze vagy egyéb hozománya nincs. Csupán a borzasztóan elhanyagolt lakás leírhatatlan rendetlenségében és áporodott levegőjében fogant tervei meg elképzelései vannak. Lustaságára jellem­ző, hogy még a menyasszonykeresésre is képtelen egyedül, ehhez is segítségre van szüksége. Szándé­kának megvalósítósóban barátja, a talpraesett Kocskarjov és Fjokla Ivanovna házasságközvetítő se­gítik hát őt, és egy gazdag kereskedő lányát, Agafját // LEKHYREZ0 Bemutató a MATESZ Thdlia Színpadán szemelik ki számára. Kocskarjov összes fondorlatos cselére szükség van, hogy kiüssék a nyeregből az Agafja kezéért versengő többi kérőt. Amikor már­­már úgy tűnik, hogy minden elrendeződött és meg lehet tartani az esküvőt, az üres zsebű Podkoljoszin az utolsó pillanatban megriad a házasság felelős­ségének gondolatától, s gyámoltalanságában az ablakon át „távozik". Gogol a tórsadalombírálat jeles mestere. A Leány­­nézőben a helyzetkomikumokra és mulatságos jele­netekre épülő vígjátéki eszközökkel gyakorol éles kritikát koráról; kigúnyolja a kicsinyességet, a kapzsi­ságot, az érzelmi sivárságot, a múlt század Orosz­­országának életét. A Leánynéző így amolyan szomo­­rító vígság, és ezért csak akkor valóban jó előadás, ha nem éri be egy klasszikus mű mulatságos fel­elevenítésével, hanem egyben kísérletet tesz az ítélet­mondás s a mélyebb jelentés felszínre hozására is. Gogol szándéka nem más, mint hogy a vígjáték vala­mennyi szereplőjéről kiderüljön; mennyire boldog­talan az illető, hogy vágyakat dédelget magában, hogy elvágyódik környezetéből és azt szeretné, ha megváltozna az élete, mert elégedetlen vele. A finy­­nyás, kelletlenül sóvórgó Agafja férjre, férfira vágyik, Podkoljoszin viszont rangjához méltó feleséget s eset­leg további előrehaladást szeretne a szamárlétrán. De a leánynézőbe érkező és Agafjónól egyszerre találkozó többi kérő: Jájicsnlca, a számító végre­hajtó, Zsevákin, az emlékeiből élő nyugalmazott tengerésztiszt, Anyucskin, a piperkőc gyalogsági tiszt és Sztarikov, a gazdag kereskedő is egy jó házasság­gal szeretne fátylat borítani kétes múltjára, eddigi életének meddő ürességére, s egytől-egyik széppé, okossá, előkelővé és fiatallá szeretne válni . .. Takáts Ernőd — akinek diplomarendezése a Leány­néző — igyekezett az író elképzeléseit, mondanivaló­ját híven tolmácsolni, tempójában azonban néhol akadozó előadást produkált. Jól eltalálta viszont a darab stílusát és előadásmódját, igyekezett sorra kiaknázni a tréfás helyzetek kínálta lehetőségeket. Rendezői elképzeléseinek helyességét igazolja, hogy a cselekmény során fokozatosan kirajzolódik az Ismert gogoll tükör („Ne a tükröt szidd, ha a képed görbe . . ."), s kellő mértékben kap hangsúlyt az író feddő, korholó szándéka. Igaz, színészvezetésben és hangulatteremtésben fejlődnie kell még, de találó ötletei s az ironizáló téma helyes értelmezése egyaránt tehetségét bizonyítja. A színészek teljesítményei közül Boráros Imre Kocs­­karjovja vésődött leginkább az emlékezetembe. Meg­jelenése a színpadon sodrást, lendületet ad a darab­nak; furfanggal és találékonysággal akarja Podkol­­joszint a házasság révébe segíteni. Jó alakítás Gombos Ilona Arina Pantyelejmonovája, Szabó Rózsi Fjokla Ivanovnájo és Lengyel Ferenc Anyucskinja is. Az előadás gyámoltalan hősének, Podkoljoszin udva­ri tanácsosnak szerepében Gyurkovics Mihály játéka inkább a második felvonásban tűnik kidolgozottabb­­nak, hitelesen érzékeli figurájának tragikumát. Köves­­di Szabó Marika a szokottnál nehezebben azonosul a fintorogva csodálkozó és jólneveltségében tótott­­szájúan csacsi Agafja alakjával. A válogatott szó­­használatnál és a kellemdús kéztartásnál inkább a szabadszájúbb beszédmodort és a „rámenősebb" magaviseletét tartja biztosabb fegyvernek a vőlegény­szerzésben. A Leánynéző többi szerepében Tamás Jolánt, Kovács Józsefet, Várady Bélát, László Gézát és Érsek Györgyöt láttuk. Külön említést érdemelnek Platzner Tibor sikerült jelmezei; ezek itt valóban ruhák, jellemfestő hatást gyakorolnak. BORSAI M. PÉTER Leánynézök.,. (Boráros Imre, Várady Béla, Kovács József, Lengyel Ferenc, Gyurkovics Mihály) FIATAL HAZASOK VÍZSZINTES: 1. Az Idézet első ré­sze, folytatva a függőleges 13, víz­szintes 47. és 25. számú sorban. 13. Nem ér rá. .14. Kronométer. 15. Európa második legnagyobb folyója (ford.). 16. A Lengyel Légiforgalmi Társaság ne­ve. 17. A-betüvel a végén magyaror­szági vármegye. 19. Becézett női név. 21. Akadémiai titulus rövidítése. 23. Vallás rövidítés. 24. Latin kötőszó. 25. Az Idézet negyedik része. 29. Éne­kesmadár. 30. Időegység. 31. A hajó hátsó része. 32. Kónya Lajos névjele. 33. Állóvíz. 35. Korhol. 38. Szovjet sakkmester. 39. Város Lengyelország­ban. 41. Ibsen híres színdarabja. 44. Táncmulatság. 46. Latin művészet. 47. Az idézet harmadik része. 51. Római császár. 53. Női név. 54. Személyes névmás. 55. A kígyó igéje. 57. A ne­gyedik dimenzió. 59. A Tisza bal par­ti mellékfolyója. 61. ... de Janeiro, vá­ros Brazíliában. 63. Ady Endre. 64. Er­re a helyre. 66. Földet mozgat, for­gat. 68. Egyforma mássalhangzók. 69. Kisebb tréfás elbeszélő műfaj. 71. Ál­lati szállás, 73. Soha németül. FÜGGŐLEGES; 1. Olasz autó-már­ka. 2. Férfinév (ford.). 3. Káté! 4. Ál­latkert (fon.). 5. Játékvezető (ford.). 6. Levágott gabonának a torzsa. 7. Nagy növény. 8. Növények kapaszko­dására szolgál (ék. h.). 9. Kereken gör­dítve valahová tolat, juttat. 10. Y. D. 11. Azonosak. 12. Jókai személyneve. 13. Az Idézet második része. 18. Virág és hangszer is. 20. S-betűvel a végén: német cirkusz neve. 22. Fél tucat. 25. Arcszín. 26. Ok! 27. E napon. 28. Égi­test. 32. Kelet-Szlovákia metropolisa. 34. Melléképület. 36. A kapitalista mo­nopóliumok egyik fajtája. 37. Régi budai fürdő. 38. Régebbi bútordarab. 40. Kinyilvánított házassági szándék­kal udvarló férfi. 42. Egy angolul. 43. Ünnepség, szertartás. 44. Szeszes ital. 45. Folyó Jugoszláviában. 46. Rang­jelző szócska. 48. Fontos ásvány. 49. Eszköz, szerszám. 50. Dallam franciául (é. h.). 52. Szigligeti személyneve. 56. Nagyszerű. 58. Bálvány. 60. Tejtermék. 62. Olasz névelő. 64. ... regénye, Gár­donyi Géza regénye. 65. EMH. 66. A hét vezér egyike. 67. Vízben él. 68. Macskahang. 69. Astatine vegyjele. 70. A láz egyik típusú betűi. 71. Kicsinyítő képző. 72. Nem holnap. 73. Kettős betű. Beküldendő a vízszintes 1. függőle­ges 13, vízszintes 47, és 25. számú so­rok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül. Az előző rejtvény helyes megfejtése: Simonyi Mária — Fráter Erzsébet — Szendrey Júlia — Mauks Ilona. Könyvet nyertek: — A zárójelben megjelölt számú keresztrejtvények he­lyes megfejtéséért — Jármay László, Trnava (17), Almásy Mária, Trstice (18), Pély István, Sahy (19), Csák Má­ria, Dun. Streda (20).

Next

/
Oldalképek
Tartalom