A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-15 / 7. szám

V mindig szem előtt tartva Csehszlová­kia Kommunista Pártja politikáját és a szocializmus építésének objektív követelményeit. Ez a tény volt első­sorban okozója annak is, hogy 1968- ban a CSEMADOK Központi Bizott­ságában feltörő jobboldali opportu­nista és nacionalista erők nem tud­tak átütő sikert elérni. Megmutatko­zott, hpgy a CSEMADOK tagsá­gának túlnyomó többségétől távol áll a szélsőséges nacionalizmus. Ebben keresendő az oka annak is, hogy az 1968—69-es évek politikai válsága után a CSEMADOK viszonylag gyor­san konszolidálódott. A CSEMADOK szervezeti életének fejlődéséhez kapcsolódik a kulturá­lis és népművelési munka fejlődése is. A helyi szervezetek megalakulá­sával párhuzamosan gombamódra szaporodtak a műkedvelő színjátszó együttesek, a népi tánccsoportok, fej­lődésnek indult az énekkari mozga­lom, melyet ma már, országos szin­ten képvisel a CSEMADOK Központi Bizottságának támogatásával műkö­dő Magyar Tanítók Központi Ének­kara. A hatvanas évek kezdetén meg­indult az irodalmi színpadok szer­vezése; számuk ma eléri a negyve­net. Elévülhetetlen érdemeket szer­zett a CSEMADOK az irodalom nép­szerűsítése területén. Ezernyi és ezer­nyi irodalmi és szerzői est, irodalmi előadások fémjelzik a CSEMADOK ténykedését. Az irodalmi emlékna­pok szervezése is meghonosodott a CSEMADOK-ban. Rendszeressé vál­tak a járási méretű kulturális ren­dezvények és ma már évente több mint 30 rendezvény gyarapítja a csehszlovákiai magyar dolgozók kul­turális életét. Hagyományossá váltak a gombaszögi és zselizi dal- és tánc­ünnepélyek; ezeknek már az ország határain kívül is visszhangjuk van. A CSEMADOK helyi szervezetei ez­zel párhuzamosan rendszeresen fog­lalkoznak a cseh és a szlovák kultu­rális értékek népszerűsítésével tuda­tában annak, hogy a kultúra kölcsö­nös megismerése egyik legfőbb esz­köze a népek barátsága elmélyítésé­nek. A kulturális munkát az ötvenes évek elején az aratási kultúrbrigá­­dokkal kezdtük. Hosszú út vezetett az aratási kultúrbrigádoktól a rend­szeres kulturális és népművelési te­vékenységig, amely ma már fő jel­lemzője szövetségünk munkájának. Hosszú és nehéz volt az út, de meg­érte. És büszkék vagyunk az elért eredményekre. Kötelességünk azon­ban a 25 év távlatából levonni a kö­vetkeztetéseket, ezek főleg abban foglalhatók össze, hogy szövetségünk a jövőben is csak akkor tudja mél­tón betölteni küldetését a kulturá­lis élet és a népművelés területén, ha szilárd szervezeti alapokra tá­maszkodik, ha mindenkor követke­zetesen követi és magáévá teszi ' Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak határozatait, ha minél több csehszlovákiai magyar dolgozó talál­ja meg helyét sorainkban és egyre többen lesznek azok, akik ma már nagyobb tudással, de hasonló lelke­sedéssel tudnak dolgozni a közös ügy érdekében, mint azok, akik 25 évvel ezelőtt útjára indították a CSEMADOK-ot. VARGA JANOS Eredményes A CSEMADOK Moldava nad Bod­­vou-i (szepsi) helyi szervezete tevé­kenységben gazdag múltra tekinthet vissza. Jó hírnevükhöz híven, tavaly ismét eredményekben gazdag évet zártak. A szervezet taglétszáma 13 taggal bővült, 363-ra emelkedett. A múlt év szeptember elsejéig végrehajtották a tagkönyvcserét. A városi hangosan­beszélő rendszeresen közli a szerve­zet időszerű híreit. A tagság vállalta, hogy a városszépítési akció kereté­ben 200 órát dolgozik társadalmi munkában, s ezt maradéktalanul végre Is hajtotta. Tavaly a vezetőség és a tagság ak­tívan vett részt különböző kulturális akciók szervezésében. Elsősorban a II. Fábry Zoltán irodalmi és kultu­rális napokat kell megemlíteni, a rendezvény színhelye főleg Szepsi volt. A helyi szervezet tagjai ezen­kívül a Somodiban megtartott jubi­­láris XX. Járási Dal- és Táncünne­pély és a Nagyidán lebonyolításra került Körzeti Dal- és Táncünnepély szervezési munkájából is kivették a részüket. A szervezet kulturális tevékenysé­géről a szervezet elnökétől, Vajko Ferenc mérnöktől kértem tájékozta­tást. — Énekkarunk tovább folytatja jó és eredményes munkáját Szonjbathy László karmester, valamint Gebe Jó­zsef kultúrfelelős vezetésével. Az énekkar a múlt év folyamán két ön­álló műsort adott, ezenkívül többször fellépett különböző társadalmi-poli­tikai akciók keretén belül. A színjátszó csoport Bárány Ta­más: Futótűz című darabját tanulta és mutatta be tavaly Temel István és Vajko Ferenc rendező vezetésé­vel, nemcsak Szepsiben, hanem a környező falvakban is. A színdarab­bal beneveztünk a járási versenyre. Ott az első helyen végeztünk, így ki-Az elmúlt év decemberében ülést tartott a CSEMADOK KB Történel­mi-Honismereti Szakbizottsága. A ha­ladó történelmi hagyományok ápolá­sát vállaló munkaközösség ezúttal a félévezredes, de konkrét dátumhoz nehezen köthető Dózsa-évfordulóra emlékezve kezdte tanácskozását. A szakbizottság elnöke, Hamar Kálmán előadásában a nagy paraszt­vezér alakjának a történettudományi munkák több mint négy évszázados sorozatában tükröződő képét tette vizsgálat tárgyává, s a gyűlöletes a­­vagy rajongó Dózsa-kép mögötti tör­ténelmi tényanyag értékelésével ele­venítette fel azt a politikai-ideológiai örökséget, mely szorosan öszefonó­­dott a haladó társadalmi küzdelmek­kel, a Duna menti népek összefogá­sát elmélyitő törekvésekkel. A tiszteletet parancsoló Dózsa-tra­­díció felidézését követően a szakbi­harcoltuk a nagysurányi országos ve­­télekedőn való részvételt, s itt a ne­gyedik helyen végeztünk, elnyerve a legjobb női alakítás, valamint a leg­jobb rendezés diját. 1973-ban sikerült megalakítani a évet zártak tánccsoportot. Ez Timkó Ferenc és Máthé Róbertné kultúrfelelősök, va­lamint Sarlói József koreográfus ve­zetésével betanult egy táncot, amely­­lyel fellépett Sacán az ifjúsági alko­tóversenyen és Somodiban a XX. Já­rási Dal- és Táncünnepélyen. Szervezetünk tagjai aktívan kivet­ték részüket az irodalom-népszerűsítő akciókból. így Tamás Gellért a váro­si könyvtárban a következő témák­ról tartott előadást: „Gorkij: Az anya című regényének elemzése“, valamint „Városunk a múltban és ma" címmel. Lengyel Zoltán a vi­lágnézeti nevelés kérdésével foglal­kozott filmvetítéssel is egybekötött előadásában. Zsolner Katalin Frafto Král: Csenkóné gyermekei című könyvét ismertette a gyerekekkel, azonkívül előadást tartott az általá­nos iskola tanulói részére „Történe­tek Leninről“ címmel. Az irodalomnépszerűsítés terén igen jó munkát végzett a helybeli gimnázium diákjaival Pruszák Zol­tánná tanárnő, aki a CSEMADOK KB elismerését is elnyerte. Diákjai jól felkészülve részt vettek a Petőfi, Csokonai, Madách életéről és mun­kásságáról megrendezett „Nagy év­fordulók“ vetélkedő két helyi selej­tezőjén, valamint a Fábry Zoltán iro­dalmi és kulturális napok keretében megtartott járási fordulón. Itt a hely­beli gimnázium Bernáth Eszter, Orosz Mária és Pruszák Mária össze­tételű csoportja győzött. Ugyanez a csoport a Jókai-napok keretében megrendezett országos döntőn az ötödik helyezést érte el. Az irodalom-népszerűsítés másik szép eredményeként könyvelhetjük el, hogy a helyi gimnázium Pruszák Zoltánná vezetésével négy irodalmi színpadi összeállítást gyakorolt be. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának tiszteletére betanult irodalmi összeállítással igen zottság működésével kapcsolatos gya­korlati kérdések, megvitatására ke­rült sor. A résztvevők jóváhagyták az 1974. évi munkatervet, melyben központi szerepet kaptak a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójához kapcsolódó akciók. A szakbizottság tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy lehetőségeikhez mérten segítséget nyújtanak a CSEMADOK KB nép­művelési osztálya által szervezett, a Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi eseményeinek széles körű megismer­tetését szolgáló nagyszabású vetélke­dő sikeres lebonyolításához. Maga a szakbizottság, a dél-szlovákiai anti­fasiszta mozgalommal foglalkozó munkák, illetve visszaemlékezések megírását ösztönző pályázat meghir­detésével, valamint emlékülés meg­rendezésével biztosít méltó keretet a felkelés jelentős évfordulójának meg­ünnepléséhez. szép sikert értek el, a Petőfi mun­kásságát bemutató három irodalmi összeállításból az egyikkel a Fábry Zoltán irodalmi és kulturális napok keretében rendezett járási versenyen pedig az elsők lettek. Ezzel a két összeállítással Szepsin kívül még Já­szon, Somodiban és Mecenzéfen is szerepeltek. Az említett feldolgozá­sokon kívül a gimnázium diákjai há­rom további irodalmi összeállítást is bemutattak városunk iskolái tanulói­nak, Arany János, Petőfi Sándor va­lamint kiemelkedő szovjet és orosz szerzők műveiből. Két ízben rendez­tek szavalóversenyt, egyszer szovjet költők műveiből, majd a magyar és a világirodalom költőinek alkotásai­ból. — Az idén milyen feladatokat tűztek ki célul a CSEMADOK fenn­állásának 25. valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának méltó megünneplésére? — Helyi szervezetünk ünnepi estet rendez s ezenkívül kiállítást is szövet­ségünk 25 éves tevékenységének be­mutatására. összegyűjtjük és feldol­gozzuk a helyi szervezetünk huszon­öt éves munkájára vonatkozó anya­got, s azt krónikába foglaljuk. Iro­dalmi színpadot szervezünk és részt veszünk majd a III. Fábry Zoltán iro­dalmi és kulturális napok keretében megrendezésre kerülő versenyen. Ünnepi esten megemlékezünk a fel­kelés 30. évfordulójáról a Magyar Ta­nácsköztársaság és a Szlovák Tanács­­köztársaság kikiáltásának 55. évfordu­lójáról, Ján Nálepka százados a Szov­jetunió hőse halálának 30., valamint a Nagy Október 57. évfordulójáról. Irodalomnépszerűsítő, politikai és tu­dományos előadások megtartását ter­vezzük. Színjátszó körünk betanul és előad egy színdarabot helyben és vi­déken, s ezzel ismét benevezünk a járási versenybe. Bódva néven nép­­művészeti csoportot alakítunk. A helyi szervezet tagsága 1974-ben a városszépítési akcióban négyszáz óra ledolgozását vállalta társadalmi munkában. Taglétszámunkat négy­száz főre emeljük. Megoldásra vára CSEMADOK helyiségének a problé­mája. Eddig is nagy gondot okozott a helységhiány, s ez kihat jövőbe­ni munkánkra is. Többször kértünk már az illetékesektől egy új helysé­get, de eddig eredménytelenül. A CSKP XIV. kongresszusa műve­lődéspolitikai határozatainak értel­mében meg akarjuk szilárdítani a kulturális életet, megfelelő szintre emelni. Ügy véljük, ezt az elmúlt év­ben sikerült elérni. Az idei igényes feladatokat szeretnénk maradéktala­nul a város lakosságának megelége­désére teljesíteni. LIPTAK LAJOS A munkaterv megvitatása során megállapítást nyert, hogy hasznosnak tekinthető a szakbizottság által kez­deményezett krónikaírás beindítása, a CSEMADOK-krónikák vezetésének szorgalmazása. Az eddigi szórványos, de nem jelentéktelen kezijjpményezé­­sek kellő alapot jelentenek a tapasz­talatok általánosításához, a krónika­írás szélesebb körű kibontakozásának szakmai és módszertani felkarolásá­hoz. A szakbizottság a törekvést se­gítő szándékkal iktatta munkatervé­be egy szakmai kérdésekkel foglal­kozó szeminárium megrendezését a krónikavezetők számára. A vitában elhangzottak a szakbi­zottság működési körének kiterjesz­tését és munkája hatékonyságának fokozását célzó javaslatok, valamint a rendszeresebb munkavégzést sürge­tő kritikai megjegyzések is. Hamar Kálmán zárószavában az elhangzott észrevételekre reagálva, valamennyi bizottsági tag és résztvevő segítségét, az egyéni feladatvállalás és kezde­ményezőkészség fokozását kérte.-kJ­HAGYOMÁNYŐRZÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom