A Hét 1974/1 (19. évolyam, 1-26. szám)

1974-02-22 / 8. szám

A reneszánsz lángelméje F estő, szobrász, zenész, építész, hadá­szati technikus és természetkutató anatómus volt. Vágyott a magasba, a fellegekbe, elsőnek szeretett volna repülni, szárnyakat is épített - fél évezreddel megelőzte korát. Leonardo da Vinci — róla írunk ezúttal egy televíziós filmsorozat kap­csán. Sokan megtekintették a tévében a Leonar­do—sorozatot. Akadtak olyanok is, akik a bratislavai adás után a budapesti televízió műsorában is végignézték a filmet. Lám, nemcsak a vadnyugati filmek vagy a krimik vonzzák a nézőket, a jól és érdekesen elkészí­tett művészeti film is felkelti az érdeklődést és sikert arat. í Tanulhattunk a filmből. Azt például, mi­lyen nehezen érvényesült és mennyi meg­aláztatást kellett elszenvednie még az olyan lángelmének is, mint amilyen Leonardo da Vinci volt — csupán azért, mert törvénytelen gyermekként látta meg a napvilágot. Láthat­tuk a filmben, milyen nehéz körülmények között alkották remekműveiket a reneszánsz kiválóságai. A Renato Castellani rendezte olasz tévéfilm lekötötte az igényes nézők fi­gyelmét is, a jó megjelenésű Philippe Leroy kitűnően alakítja Leonardot, sajnos, túlságo­san gyakran jelenik meg helyette a színen a különben szimpatikus Giulio Bosetti, a nar­rátor, és kísérő szöveggel mondja el a tudni­valókat a hiányzó művekről, az elpusztult és barbár módon elpusztított alkotásokról. Hosz- szú egy kicsit a magyarázó szöveg, sokkal szemléltetőbb lenne az ismertetés a meglévő vázlatok részletesebb bemutatásával. Ne legyünk ünneprontók, így is szép filmet készítettek az olaszok nagy művészük életé­téről. Leonardo 1452-ben született Vinciben. Már korán kezdett kibontakozni rendkívüli tehetsége. Egyetemes művész, a legkülönbö­zőbb művészetekben jártas volt, a tudomány minden ágazata érdekelte. Michelangelo Buo- narrottival ők ketten jelentik a reneszánsz szobrászat és festészet felső fokát. Leonardo szobrainak és festményeinek jelentős része el­pusztult, ám ami megmaradt, ékesen hirdeti alkotójának művészetét. Előttünk egy kép fekete-fehérben. Nem szí­nes felvétel, hiányoznak Leonardo színei; csak fekete-fehér, több a fekete, mint a fe­hér. Leonardo da Vinci Mona Lisája. A televí­zió képernyőjéről fényképezte Breier Pál, a Leonardo da Vinci filmsorozatból. Az erede­tit a XVI. században festette alkotója. Firen­zében készült a kép, de a művész még Fran­ciaországban is dolgozott rajta. Magával vit­I te mindenüvé. Amikor a francia királynak dolgozott, akkor is vele volt, s halála után a francia király tulajdona lett. Ma a Louvre képtárában őrzik. A világ egyik legismertebb képe. A rejté­lyes mosolyú Mona Lisa a Gioconda. Szelíd tekintetű hölgy tekint le a vászonról. A fény- képfelvételen nem látszik a hátteret alkotó tájkép fantasztikuma, a nagyszerű összhang, a lágyan egymásba simuló színárnyalatok, sem az ölben keresztbe tett kezek finom vo­nala. Egy valami azonban igen jól érvényesül a felvételen: a rejtélyes mosoly. Mosolyognak a szemek, az ajkak. Ma is talány, milyen mo­solyt akart kifejezni alkotója, az örökké „magányos“, magába zárkózott művész. A másik felvételen Leonardót látjuk. Ilyen volt? Ilyen lehetett. Olyan, mint amilyen­nek Philippe Leroy alakítja. Vasgyúró óriás, ugyanakkor értelmet sugároz a lénye. Kivált a szeme, a sokat látó tudós szeme. A rene­szánsz embere, de nemcsak az antik művé­szet újjáélesztésén fáradozik, hanem az újat, a jobbat is keresi. Űj elméleteket állított ^ fel, kutatta az élet titkait, mindenre kiterjedt figyelme, kereste a szebbet, a jobbat, és mert szerette a szépet, az új keresése csodálatos alkotásokban bontakozott ki. Nem az ő hibá­ja, hanem a barbár erőszaké, hogy alkotásai­nak csupán töredéke maradt ránk. —os— Tótéh Örkény István tragikomédiája a Thália szín­padán Örkény István Tóték című tragikomédiáját számos európai színpadon bemutatták már. Ezért nem meglepő, hogy a darabot a MA­TESZ Thália Színpada is műsorra tűzte. Ör­kény darabjának cselekménye a második vi­lágháború idején játszódik, de mondanivalója a mai ember számára is érvényes; okulha­tunk, tanulhatunk belőle. Tótot Kovács József, Tótnét Szabó Rózsi, leányukat, Ágit Kövesdi Szabó Mária, az őrnagyot pedig Boráros Imre játssza. A jelmez- és díszletterveket Platzner Tibor készítette. A rendező Beke Sándor. Az orszá­gos bemutatót KoSicében (Kassán) tartják február 28-án. Felvételünkön a darab egyik jelenete látható.-gs­(Bodnár G. felvétele) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom