A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-25 / 4. szám

•y’tyrv* TANÍTÁSA él 50 éve halt meg Lenin, a munkásosztály lángleikű vezére Július táján Lenin egészségi állapo­ta javult. Újból kezdett tréfálkozni, ne­vetni, forradalmi dalokat dúdolni. Nagy kitartással elérte, hogy bal kezével tu­dott írni, előrehaladást tett a hangos olvasásban. Krupszkaja felolvasott neki Gorkij, Jack London műveiből, Gyemjan Bednij, valamint Béranger verseiből, Október 19-én Lenin Gorkiból Moszkvá­ba utazott, hogy újból lássa a Kremlt és meglátogassa a mezőgazdasági gép­kiállítást. Minden jel arra mutatott, hogy Le­nin felépül. De a katasztrófa váratlanul bekövetkezett. Január 21-én 18 ára 50 perckor Lenin meghalt. A Központi Bizottság kiáltványa: „A párthozl Valamennyi dolgozóhoz!" — a következőt mondta: „Marx halála óta nem volt még a proletariátus nagy felszabadító mozgal­mának történetében olyan gigászi egyéniség, mint elhunyt vezérünk, taní­tónk, barátunk. Mindaz, ami a prole­tariátusban valóban magasztos és hő­sies — a rettenthetetlen elme, a hajt­hatatlan, szívós, mindent legyőző vas­akarat. .. a rabság és az elnyomás ha­lálig tartó szent gyűlölete, a hegyeket megmozgató forradalmi szenvedély, a tömegek alkotó erejébe vetett határta­lan hit, a hatalmas szervezőtehetség — mindez nagyszerűen megtestesült. Leninben, akinek neve az új világ szim­bólumává vált nyugattól keletig, déltől északig... De Lenin fizikai halála nem jelenti ügyének halálát. Lenin él pártunk min­den egyes tagjának lelkében. Pártunk minden egyes tagja egy darabka Le­ninből. Egész kommunista családunk — Lenin kollektív megtestesülése... Taní­tónk halála — ez a súlyos csapás — még szorosabbra tömöriti sorainkat. Egybeforrott csatárláncban vonulunk hadba a tőke ellen, és nincs olyan erő a világon, amely megakadályozhatja végső győzelmünket." Moszkvában négy nap alatt 900 000 ember vonult el Leninnek a Szakszer­vezetek Székháza oszlopcsarnokában elhelyezett koporsója előtt. Január 27- én reggel a koporsót a Vörös térre vit­ték, ahol egymást váltották a főváros dolgozói s az egész országból érkezett küldöttségek. 16 órakor a szirénák bú­­gása s tüzérségi diszössztüz közepette, mialatt a műhelyek, a vonatok, a ha­jók, a kocsik öt percre megálltak, Le­nin holttesét az ideiglenes mauzóleum­ban helyezték el addig is, amig meg­épül a végleges mauzóleum. A L’Humaníté 1924 januári régi pél­dányai tanúskodnak a megindultságról, amely Lenin halálának hírére Párizs és egész Franciaország dolgozóit hatalmá­ba kerítette. Egy héten keresztül szám­talan proletár jött el a Francia Kom­munista Párt székházához, hogy meg­hajoljon Lenin ott felállított arcképe előtt. A temetés napján a párizsi dolgozók, s a megyékből nagyon sok küldöttség, megkapó felvonulásban áramlott Saint- Denis városháza elé. A tüntetést az „Internacionálé" éneklése nyitotta meg, amelyet maga a szerző, a jelenlevő Pierre Degeyter énekelt. S Franciaor­szág sok üzemében, abban az órában, amikor a nemzetközi proletariátus ve­zérének temetését tartották, a munká­sok leálltak, s tisztelettel adóztak a hal­hatatlan elhunytnak. „Hatalmas fájdolom szorította össze szívünket — irta Maurice Thorez »A nép fia—című művében. — A nemzetközi proletariátus és harcosai egyszerre ár­vának érezték magukat. Lenin nincs többéi" Fél évszázad múlt el azóta, hogy Vla­gyimir lljics Lenin szíve megszűnt do­bogni. De, mint halálának másnapján' a központi bizottság felhívása megjó­solta, a leninizmus mindenütt az új világ építőinek győzelmes tanítása lett. Mindazokat, akik a békéért, a szabad­ságért és a szocializmusért harcolnak, a forradalom e zseniális vezetőjének, a Szovjetunió Kommunista Pártja megal­kotójának, az első szocialista állam megalapítójának, a dolgozók, a de­mokratikus erők, az imperializmus ellen harcoló népek vezetőjének és nevelő­jének példája lelkesíti. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy Le­nin elveinek bármilyen megszegése, minden kísérlet, hogy tudományos el­méletét akár a burzsoá liberalizmushoz közel álló opportunista nézetekkel, akár pedig álforradalmi frazeológiával he­lyettesítsék, a nemzetközi munkásmoz­galom történelmi érdekeinek negligá­lására vezet. Bármit mondjanak is a ha­misítók, Lenin hozzájárulása a marxiz­mus továbbfejlesztéséhez — nem csu­pán az orosz vagy éppenséggel az „ázsiai“ valóságon alapul, nem csupán korlátozott területen érvényes; a marxiz­mus lényegét érinti. A XX. század mar­xizmusa és a leninizmus azonos fogal­mak. Részlet Georges Cogniot: Kortársunk Lenin című könyvéből A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obehodná u. 7. —Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícia tlaée. 884 19 B'atlslava. Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p. KoSi­­ce. Előfizetési dij negyedévre 39.— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­­kézbesítő. INDFX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon Absolon, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele MAJAKOVSZKIJ: Komszomoldal Épít, rombol, tombol, dörömböl, csitul, dúl, ■ megdagad, zúg, beszél, hallgat, meg bömböl, Lenin népe, az ifjú had, Város erében ml folyatjuk, a 'vért: Vagyunk mezőn szél, eszmefonálon bog. Lenin — élt, Lenin — él, Lenin — élni fog. Dőlt ránk a gyász. Befogadta a kripta, ami Leninből tetem. De enyészet, poriadás, meg nem kapta — Mert leglenlnlbb a küzdelem. Halál, legyőzni ne reméld I Kaszádon csorba az él. Leninen a sors se fog. Lenin — élt. Lenin — él. Lenin — élni fog. Lenin — él a Kreml erejében, mely a föld rabjainak vezére. Élni fog s a világ kevélyen néz fel Lenin nevére. Szerte a földön a lázadás tettekre ért viharja kél. Kommünt követel a Jog. Lenin — élt. Lenin — él. Lenin — élni fog. Öldöklő Halál, a balga vak, a vénítő, csodát lát: „Lenin" és „Halál" — szembe-szavak, „Lenin" s az „Élet" — * két barát. Fel a fejjel, ha baj ért, a bátor kíntól sem áléi. E fajta nem nyafog. Lenin — élt. Lenin — él. Lenin — élni fog. Lenin velünk van. Itt van ő. A mindenkivel meghalni tudó. A minden magzattal újjászülető erő, tudás és szent lobogó. Föld dongd talpunk ütemét. Ha szárnyra kél az ige — világot befog. Lenin — élt. Lenin — ^ él. Lenin — élni fog. Lenin Is így kezdte legelöl — A lángészt az élet edzi Ilyenné. A kor s az osztály mélységeiből kitörve, áriásodjunk Leninné. Döntsük a kastélyt. A Börze fél — Tözsérjeinek foguk vacog. Lenin — élt. Lenin — él. Lenin — élni fog. Lenin a nagyok nagyja, de néki is, bármily csoda, gyermek az atyja: Mi, a közösség gyermekei küldtük oda. Izmod ne kíméld. Mint fent acél, kapjon bele a tudásba a fog. Lenin — élt. Lenin — él. Lenin — élni fog. Épít rombol, tombol, dörömböl, csitul, dúl, megdagad, zúg, beszél, hallgat meg bömböl. Lenin népe, az ifjú had. Város erében ml folyatjuk a vért: Vagyunk mezőn szél, eszmefonálon bog. Lenin — élt. Lenin — él. Lenin — élni fog.

Next

/
Oldalképek
Tartalom