A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-31 / 22. szám
KÖVETÉSRE MÉLTÖ A helyes beszédmód kialakítása, a megfelelő artikuláció, helyes hangképzés és hangsúlyozás elsajátítása és tanítása főleg a magyar nyelv és irodalom tanárainak a feladata, de nyelvközösségünk minden tagjának érdeke, hogy értelmesen és nyelvileg helyesen fejezze ki mondanivalóját. Éppen ezért követésre méltónak tartjuk a Komensky Egyetem Bölcsészkara magyar nyelv- és irodalomtanszékének kezdeményezését, az április végén megtartott beszédversenyt. Magyarországon már hagyományai vannak az efféle rendezvényeknek : az első beszédversenyt még 1936-ban Kodály Zoltán rendezte a budapesti egyetemen. Hazánkban — tudomásunk szerint - ez volt az első ilyen akció. Dr. Benkő László, a magyar nyelv- és irodalom-tanszék magyarországi lektora szervezte. A verseny két részből állt: először kijelölt szöveget olvastak fel a résztvevők (ezt közvetlenül a verseny előtt kapták meg). A helyes kiejtés, a megfelelő hangképzés mellett a versenyzők feladata az adott szöveg — értekező prózarészlet — értelmes, a szöveg tartalmát, gondolatmenetét megfelelően tolmácsoló tanári beszéd érvényesítése volt. A második részben szabadon választott szöveget olvastak fel a résztvevők. A feladat ezúttal a bemutató tanári olvasás kialakítása volt — akár szépirodalmi, akár szakmai (ismeretterjesztő) szövegrészlet alapján. A versenyzőket a tanszék tanáraiból álló zsűri értékelte, s a legjobb öt résztvevőt könyvvel jutalmazta. A verseny győztese Cséfalvai Ferenc, harmadéves történelem-magyar szakos hallgató lett, a második, illetve harmadik helyre Kiss Mária és Harmati Mária került. Véleményünk szerint a helyes beszéd elsajátítása nem csupán a magyar tanszék hallgatóinak a feladata, s igen hasznos lenne, ha e nemes kezdeményezés az egyetemen kívül is lelkes követőkre találna. — ve — # # # A Virágot nyit a puskacső után mindjárt a Testamentum következett. Az első kötet vers-tulipánjai után — végrendelet. Az első kötet élet-vállalása, költészet-vállalása után a hagyakozás következett Batta György költészetében. De írhat-e valaki huszonévesen testamentumot? Van-e joga hozzá? A kérdésekre csak az lehet a válasz, hogy végső soron a költő mindig, minden versében a maga testamentumát írja. Így azt mondhatjuk, hogy a Virágot nyit a puskacső és a Testamentum egy költői építkezés lehetséges váza, amelyben döntő szerepet kapott egy sajátos nyelvi és stiláris forma: a virágokat csatasorba állító képiség, a kiélezett szókapcsolatok, szótársítások, az ironizálás, s ezzel együtt olyan áttételesség, amely metaforikus elemeket épít a leghétköznapibb fogalmak közé. Ezek voltak — véleményünk szerint — a főbb jellemzői Batta György két első verseskötetének. Ezek adták eredetiségét, áradó, kamaszosan friss hangulatát, lendületét és újszerűségét. A Testamentum megjelenése óta eltelt kerek öt esztendő termése lett a most megjelent könyv, a Huszadik világháború (Madách — Versbarátok Köre) alapja, amely a tovább alakuló battai életmű harmadik állomása. Hozott-e újat, mást Batta György harmadik verseskötete az előző kettőhöz mérten ? A kérdés felvetése — úgy érezzük — jogos, hiszen a költőtől az olvasó elvárja az emberiköltői benső építkezés folytatását, kiszélesítését. Nos, átolvasva a Huszadik világháborút, előbbi kérdésünkre csak felemás választ kapunk. Az út, amelyen Batta elindult, véleményünk szerint sokkal több lehetőséget kínált, mint amennyit abból ezidáig Batta György megvalósított. A három kötet útja mintha körben záródott volna össze. A kialakult jelrendszerek (esetenként már inkább sémák) oldalvást épültek s ezért sok esetben a költő önmagát ismétli, vagy variálja. Vagyis csak érinti azt a felületet — mint fecske a nyugodt víztükröt — amelybe el kellett volna merülnie, hogy ne csak verstöredékeket, de egész verseket hozzon a felszínre. Olyanokat, mint a Gesztenyefa este, a Mérges kis vers, továbbá A leggyönyörűbb tenger, a Napóleon, a Hiszekegy, vagy a Tudósítás egy villanyfényes kupadöntőről. Kár, hogy egy sor versben a lehetőségei alatt maradt, s amikor már a gondolatok kifulladtak, költészet helyett kommentárt olvashatunk. A Csillagrács vakít szép indítása mögött tántorog a befejezés. „Meggyfák. Borpince./ Csillagrács vakít.,/ Az ital ma is/ a téboly szférájába/ lőtt ki valakit./ Csöpp fiú lépked/ köldökig hóban./ Bivaly apjában/ vörös öklüket/ rázzák a borok ...“ A jó indítás után a vers megtorpan, néhány BATTA GYÖRGY versei Huszadik világháború MADÁCH közhely-kérdésbe fullad, hogy a vége aztán felesleges ragasztókká szürküljön: „Így fogannak újra/ háborús/ vérgyökerek,/ így buggyannak elő/ pokolpatakok/ így szüli újra/ szörnyetegét' földünk a gyémánttengelyen pörgő.“ Ugyanilyen felületi megoldások rontják le az egyébként kitűnő Rómeó és Júliát, és a Luis Amstrong fejfájára című verseket is. Igazságtalanság volna azonban, ha e gyengeségek, vagy inkább elsietett, elhamarkodott megoldások mellett nem vennénk észre, hogy az a kör, amelyben Batta költészetének eddig kialakult rendszere mozog, égy érezhető belső spirálison állandóan emelkedik. S ez az emelkedő ív jelzi, hogy ha lassan is, de azok a felületi érdességek, közhelyes tételek és felesleges kommentárok egyszer mögötte maradnak, maradhatnak, s érvényre jutnak a gondolatok, a mélyebb jelentéseket hordozó metaforák, amelyek a Huszadik világháború négy sorában jelentkeznek: i Nesztelenül özönlik el az eget a hópihék, < a világ leggyönyörűbb bombázói, és fehéret virágzik alattuk a föld. Egyébként az egész kötetben a virágok, a hópihék, a madarak támadnak, bombáznak — vagyis Batta Huszadik világháborúja a tiszta bébe: virágoké, madaraké, embereké. Mindannyiunk számára áhított, rokonszenves távlat ez, amelyben a „közeli házát/ máris megközelitette/ a kerítés mellőli/ nefelejcsszázad“, s a súlyos hadműveletekben „bomba hull/ barack/ a fáról/ a földben akna lapul/ piros retek/ vadászgép húz el/ rigó fölöttünk.“ A kicsinyítő karikírozás Batta egyik erős stíluseszköze, amellyel kitűnően bánik, s amelyet minden versében alkalmaz. A Huszadik világháború című kötetében — bármenynyire is paradoxonnak látszik — ezek a kicsinyítések jelzik a jövő lehetőségeit egy teljesebb és mélyebb költészet elérésére. De ehhez a mostaninál több fegyelemre, befelé-hallgatásra és nem utolsósorban alaposabb szerkesztési munkára lesz szüksége a költőnek. GÁL SÁNDOR A. SZ. PUSKIN „Emlékművem" című költeményéből idézünk két sort a vízszintes 1, függőleges 13, és 15. számú sorban. Vízszintes sorok: 13. Olasz autómárka. 14. A korhadás jeleit mutató. 16. Mohamedán pap. 17. Nagy magyar forradalmi költő. 19. Várpalotához csatolt község. 21. Nekem szlovákul. 22. Egyiptomi napisten. 23. Káposztaféleség. 25. A dohányos igéje. 26. Lelkész. 28. Americum vegyjele. 29. Negatív válasz. 30. Háziállat. 32. Anya latinul. 34. Svájci város. 35. Több mint jó ismerősöm. 36. Iker helyragok. 37. Kozmetikai cikk-márka. 39. Fűző (női fehérnemű). 41. Ad acta. 43. Fogával szétmorzsol. 44. Messzeség. 46. Verskellék. 47. Középeurópai Kupa. 48. Az ENSZ angol nevének a rövidítése. 50. Állati szállás. 52. Taréj közepe. 53. Zsidó vallási szertartási tárgy. 54. Bikaviadálok főszereplője. 55. Bűvöl, varázsol. 58. Noha, ámbár. 59. á, á, á, á. 61. Nemzetközi műnyelv. 63. Rés. 65. Kátrány németül. 68. Zamat. Függőleges sorok: 1. Verdi híres operája. 2. Z. A. Y. 3. Ilyen lap is van. 4. Teke közepe. 5. Enyém franciául. 6. Líra és nesz páratlan betűi. 7. Kis Katalin. 8. MDA. 9. Ver. 10. Bécsi tojás. 11. Azonosak. 12. Zola híres regénye. 18. Tiltószó. 20. Finomságérték. 23. Tejtermék. 24. Libeg. 26. Ázsiai hegycsoport. 27. Valaminek a széle. 29. Egyforma mássalhangzók. 31. A bratislavai autók jelzése. 32. Magyar Optikai Művek. 33. Ritka németül. 38. Folyó Szlovákiában. 40. Az erő fizikai mértékegysége. 42. Szlovák helyeslés. 44. Hajórész. 45. Panasz (bíróság előtt) egy elkövetett vagy gyanított vétség, bűn miatt. 47. Kozmetikai cikk. 49. Szerb népi tánc. 50. Végtag. 51. Jókai személyneve. 52. Kutyafaj. 56. Erre a helyre. 57. Nem fél. 60. Hangtalan kofa. 61. Izomszalag. 62. Folyó a Szovjetunióban. 63. Igekötő. 64. Mely személy. 65. Bizalmas megszólítás. 66. Latin „és“, 67. Névelő. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 13, és 15. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül, szerkesztőségünk címére: 890 44 Bratislava, Obchodná 7. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „Az emberiség egyetlen útja a boldogsághoz, az igazsághoz és a haladáshoz a béke.“ KERESZTREJTVÉNY
