A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-24 / 21. szám
A Dunajskó Streda-i (dunaszerdahelyi) könyvesboltban a pultok előtt csoportosan várakoznak a könyvbarátok, a könyvszerető vásárlók. A könyvespolcok előtt fiatalok csoportja. Bö a választék. A szépirodalmi kiadványok mellett a gyermekirodalom és a szakirodalom iránt is óriási az érdeklődés. Ezt már Somogyi Annától, a könyvesbolt vezetőjétől tudtam meg, akit megkértem, válaszoljon néhány kérdésemre. — Hány alkalommal dolgoznak és hogyan teljesítették a múlt évi tervet? — Négyen vagyunk. Tervünk egymillió négyszázhetvenezer korona volt, s ezt jelentősen túlteljesítettük. Ha figyelembe vesszük, hogy például 1966-ban még csak hétszázezer korona volt az évi bevételünk, akkor látjuk, milyen hatalmas volt a fejlődés. Ez nemcsak azzal magyarázható, hogy emelkedett a dolgozók jövedelme, életszínvonala, hanem azzal is, hogy egyre igényesebbek, műveltebbek az emberek. Kik a könyvesbolt leggyakoribb látogatói? — örömmel mondhatom, hogy a fiatalok. A diákok szinte mindennapos vásárlóink. De igen sok munkásfiatal is rendszeresen látogatja a boltot s persze a középkorúak is. A legkeresettebb könyvek? — Mint már említettem, a szépirodalmi kiadványok mellett óriási érdeklődés nyilvánul meg a gyermekirodalom iránt, s bár soha ennyi gyermekekhez szóló müvet nem adtak ki, mint a közelmúltban, mégsem tudjuk teljesen kielégíteni legfiatalabb vásárlóink igényeit. Sajnos a kötelező olvasmányokkal is hasonló a helyzet. A diákok állandóan keresik, de ezek a kötetek egyszerűen hozzáférhetetlenek, s ez bizony nemcsak a vásárlóknak, de nekünk is sok gondot, bosszúságot okoz. A múlt évben a legkeresettebb könyv Garcia Marquez: Száz év magánya volt, de nagy érdeklődés nyilvánult meg a klasszikusok — mint például Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov, Bronté és Flaubert — művei iránt is. Az idei év első könysikere nálunk Maugham: Catalina című műve, amelyből már az összes példányt eladtuk. A mai magyar irodalmi alkotások közül változatlanul vezetnek Berkesi és Szilvássy művei, de rögtön ott a nyomukban, mint legolvasottabb írók Déry Tibor, Németh László, Fejes Endre és Szabó Magda. Nagy sikere van a magyar remekírók sorozatnak is. Csehszlovákiai magyar könyvsikerként könyvelhetjük el fiatal prózaíróink Fekete szél című antológiáját. A kiadott nyolcszáz példány felét ma adtuk el. Nagy sikere van Dávid Teréz: Időzített boldogság című regényének, de változatlanul közkedveltek és keresettek Ordódy Katalin, Egri Viktor és Duba Gyula müvei is. Itt kell megemlítenem jó kapcsolatunkat a Madách Könyvkiadóval, örülünk a közös munkának, de a kiadótól valamivel nagyobb rugalmasságot várunk. Ugyanez a probléma a magyarországi rendelésekkel is. Az olvasó bizalmát pedig csak új, friss könyvekkel, rugalmas szervezéssel tudjuk megtartani. Ezekre a dolgokra talán az illetékesek jobban odafigyelhetnének. — Legközelebbi terveik? — Szeretnénk nagyon sokat tenni annak érdekében, hogy a jó könyvnek jó olvasót neveljünk. Állandó feladatunknak tartjuk a csehszlovákiai magyar szerzők népszerűsítését. Ennek érdekében már a múltban is nagyon sokat tettünk, hogy csak egyet említsek: a Madách-kiadványok kiállítása mellett állandó jelleggel létrehoztuk a Madách-kiadású könyvek polcát is, ahol csak csehszlovákiai magyar írók és költők művei találhatók. Számos olyan rendezvény, akció megvalósítása szerepel terveink között, amelynek elsődleges célja a könyv megszerettetése, valamint az olvasó és az író kapcsolatának szorosabbá tétele. Szeretnénk elérni, hogy minden új kötettel jelentkező csehszlovákiai magyar szerző egyegy egész napot töltsön könyvesboltunkban és elbeszélgessen az olvasókkal. Az olvasótábor nevelése nemcsak íróinkon, pedagógusainkon múlik, hanem a könyvkereskedők hozzáállásán, leleményességén is. Célunk: jó könyvterjesztéssel, irodalomnépszerűsítéssel igényességre, elmélyültebb gondolkodásra nevelni az olvasókat. BOROS ZSUZSA Kanovits György felvétele Amolyan évről évre ismétlődő, úgyszólván örökzöld téma az érettségi, hiszen június első felében minden esztendőben a 18— 19 éves fiatalok ezrei lépnek a zöld posztóval borított asztalhoz, Hogy a vizsgabizottság előtt tanúbizonyságot tegyenek általános műveltségükről, tudásukról, egy életre szóló fölkészültségükről s nem utolsósorban érettségükről. Tizenhárom esztendei iskolába járás utón egy nap izgalom, és aztán... Aztán már „csak" a pályaválasztás, a továbbtanulás vagy épp ellenkezőleg, a munkaviszonyba lépés következik. De az az egy nap csordultig van lélegzetvisszafojtó szorongással, heves szívdobogás kísérte idegességgel, torkot perzselő vizsgadrukkal, amíg csak valahogy így el nem kezdik feleleteiket: „Tételem József Attila és a proletár költészet ... Tételem a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar líra... Tételem..." Megéri ez az egy nap izgalom? Hogy készülnek az érettségire az iskolapadot mór csupán alig néhány napig koptató „véndiákok"? Milyen életre szóló térveik, vágyaik, elképzeléseik vannak? Ezekre a kérdésekre kerestem választ a Stúrovái (Párkányi) Gimnáziumban. ELSŐ PÁRBESZÉD PÉTER LÁSZLÓ iskolaigazgató szűkszavú, halk természetű férfi. Kerüli a közhelyeket, rövid és kerek mondatokban fogalmaz: — Ebben a tanévben, két osztályban, összesen 59 érettségiző diákunk van. Közülük huszonegyen jelentkeztek főiskolára vagy egyetemre, tizennégyen fölépítményű szakközépiskolában szeretnék folytatni tanulmányaikat, tizennégyen pedig munkaviszonyba lépnek. — Milyen hagyományai vannak Párkány vidékén a gimnáziumi oktatásnak? — Inkább csak újkeletűek, hiszen a felszabadulás előtt még az olyan nagy községben, mint például Muzsla is alig-alig lehetett egy-egy érettségizett vagy netán főiskolát végzett embert találni. Most pedig csak a legutóbbi évtizedben kereken ezer fiatal tett iskolánkban érettségi vizsgát! — Nyomon követték sorsuk alakulását? Elgondolkozik. — Alkalomszerűen igen. Kértük őket, írnák meg, miként sikerült érvényesülniük az életben, hová jutottak, mivel foglalkoznak?... Volt aki megírta, volt aki nem. Biztosabb, átfogóbb adatokat inkább az osztályfőnökök kapnak egyegy érettségitalálkozón, ahol is a megielentek mindegyike rendszerint elmondja életének alakulását. — És mi tudható meg az egykori diákok „feleleteiből"? — Például az, hogy a továbbtanulásra jelentkezett diákjaink kétharmadát fölvették az egyetemekre és főiskolákra. De az is, hogy a múló évek során inkább a természettudományi pályákat választó növendékeink, közülük is a vegyészek állják legkitartóbban a sarat. Persze, van azonban már több orvosunk, számos pedagógusunk és mezőgazdasági szakemberünk is. örömmel halljuk, hogy a csehországi főiskolákon különösen jó eredménnyel tanulnak diákjaink. Az is jóleső érzés számunkra, hogy több cigány származású fiatal is eljutott már nálunk az érettségiig ... — A búcsút jelentő ballagás napján mivel engedi majd útjára a vágyakkal, tervekkel teli 59 maturánst? Elmosolyodik. — Most rossz diák leszek, mert erre csak nehezen tudok válaszolni... TöbbI nyire ugyanis fejből búcsúztatom az érettségizőket, és a pillanatnyi érzéseimet mondom el. Rendszerint türelemre, kitortósro, szorgalomra, igyekezetre intem őket, s egymás megbecsülését kérem tőlük. Úgy tapasztaltam, ez a legfontosabb az ember életében. MÁSODIK PÁRBESZÉD DÁVID LÁSZLÓ tanár, heti órakötelezettsége mellett, immár öt esztendeje a „A pályaválasztás ne vakrepülés legyen I" párkányi gimnázium pályaválasztási tanácsadójának szerepkörét is végzi. Felelősségteljes, sok figyelmet és gyors meglátásokat igénylő munka. Alkatra, beszédre úgyszólván ellentéte az igazgatónak. Magas, kerek arcú, erőtől duzzadó, élénk szavú férfi. Szinte kérdés nélkül mond el mindent, amit a pályaválasztás kapcsán tudnom illik. — Reális esélylatolgatás, józan mértéktartás jellemezte az idei érettségizők pályaválasztási szándékait. A továbbtanulni szándékozók fele természettudo-Benká Márta Ai iskolaigazgató történelemórára indul
