A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-24 / 21. szám
Megváltozik a munka jellege A fejlett szocialista társadalom építése nemcsak az életszínvonal további jelentős emelkedését eredményezi, hanem a dolgozó ember sokoldalú fejlődését is. Emelkedni fog a dolgozók szakképzettsége, előtérbe kerül a munka alkotó jellege és így magasabb szinten realizálhatja önmagát az ember, amelynek munkája alapján megszilárdul a biztonsági érzete, hiszen nemcsak a munkában tűnnek el a különbségek, hanem ennek alapján az életszínvonal terén is. A termelőerők általános fejlődése és a szocialista termelési viszonyok megszilárdulása előfeltétele annak, hogy megváltozzék a munka jellege. A termelőerők jelenlegi fejlődése a tudományos-műszaki forradalom eredményei alapján történik. Ezzel kapcsolatban Leonyid Brezsnyev elvtárs az SZKP XXIV. kongresszusán o következőket mondotta: „A perspektíváink olyanok, hogy a termelőerők fejlődésében beállt fordulat, amely a tudományos felszerelések alapján indult meg, egyre jelentősebb és mélyrehatóbb változásokat eredményez. Világtörténelmi jelentőségű feladat áll előttünk: Össze kell olvasztanunk o műszaki-tudományos forradalom eredményeit a szocialista gazdasági rend előnyeivel.. A műszaki-tudományos haladás és a szocialista rend mélyreható társadalmi változásai kölcsönösen hatnak egymásra. A műszaki-tudományos forradalom, amely minőségi változásokat hoz a tudomány és technika fejlődésébe jelentősen befolyásolja a társadalmi élet minden területét. Az automatizálás fokozott előretörése a termelésben és az élet minden területén alapvetően megváltoztatja a munka jellegét a termelés struktúráját, átalakítja a munkamegosztás tartalmát és új követelményeket támaszt a dolgozók szakképzettségével és képzettségével kapcsolatban. A modern termelési eljárások és az új termelési ágazatok bevezetése során némely régi szakmák teljesen eltűnnek és újak keletkeznek. Ilyen irányú tapasztalatokat Csehszlovákiában elsősorban a komplex gépesítés során szereztünk. Legszembeötlőbbek a változások az építőiparban, ahol egy sor új szakma keletkezett és régi szakma tűnt el. Az ezen a vonalon végzett tudományos felmérés megmutatta, hogy az építőipar gépesítése során az építőipari dolgozók 47,4 %-ának változott meg a szakmája, és 84 %-ánál alapvetően megváltozott a munka jellege. Miközben alapvetően megjavultak a munka feltételei, a munkafeladatok összetettebbé, érdekesebbé,’ és változatosabbá váltak. Tartalmilag is megváltozott a termelésben dolgozók munkája. Az egyes feladatok bonyolultabbakká váltak,' és az elvégzésük nagyobb szakképzettséget igényel. Ennek következtében a termelőmunkában emelkedett a szellemi tevékenység szerepe és részesedése. Elsősorban a szerelők, karbantartók és gépjavítók munkája változik, a műszaki, tudományos forradalom előretörése során, Az automatizált, vagy félig automatizált üzemekben ugyanis alapvetően megnövekszik ezeknek a szakmunkásoknak a szerepe, mivel az új és bonyolult technikai berendezések magas szakmai követelményeket támasztanak velük szemben. Az elvégzett felmérés azt is megmutatta, hogy az automatizált gépek és gépsorok irányítóinak és kezelőinek jelentősen csökken a fizikai megerőltetése. Egy a gorkiji autógyárban végzett felmérés alapján régen az esztergályos munkájának 84,7 %-a fizikai munka volt, ma viszont egy félig automatizált esztergapad irányításánál a munka 12,8 %-a fizikai, 26,1 %-o szellemi, és 58,4-%-a átmeneti jellegű a szellemi és fizikai munka között. A MUNKA JELLEGE MEGVÁLTOZÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI A munka jellegének és tartalmának megváltozása alapvető következményekkel jár az ember életében. Egyre inkább háttérbe szorul a munka fizikai jellege és kidomborodik annak szellemi és intelektuális oldala. Egyre inkább eltűnik a két munka közt ma még fennálló különbség és a kettő szintéziséből kialakul a szocialista munka. De a munka jellegének megváltozása más következményekkel is jár. Megnő a dolgozók részvétele a termelés irányításában. Egyre nagyobb szerepre tesznek szert a termelési értekezletek és szakmai megbeszélések, amelyek során a dolgozók közvetlenül is beleszólhatnak a termelés és az üzem irányításába, kicserélhetik véleményüket a vezetőkkel és a szakma legkiválóbb képviselőivel. Ez természetesen a munkaszervezés és irányítás új formáit hozza majd magával és feltételezi a dolgozó általános műveltségének és szakképzettségének állandó emelkedését. Ennek következtében természetesen alapvetően megváltozik a magas szakképzettségű munkások egész életstílusa és a társadalomhoz való viszonya, ELKERÜLHETETLEN A SZAKKÉPZETTSÉG ÁLLANDÓ EMELÉSE A munka jellegének megváltozása, amelyet a műszaki-tudományos forradalom előretörése hoz magával, az 50-es évektől egyre fokozottabban érezteti hatását. Ettől az időtől tapasztalható a fizikai munka „intelektualizálódása" és a szellemi munka „gépesítése". A szocialista államokban a szakképzettség emelése szorosan összefügg az egész társadalom fejlődésével. A szakképzettség állandó emelkedését nagyban befolyásolják a munkahelyeken támasztott követelmények, amelyek során a termelés egyre igényesebbé válik és így sokkal nagyobb hozzáértést követel. Iskolarendszerünk demokratizmusa viszont teljes mértékig megteremti az előfeltételeit annak, hogy a dolgozók megszerezhessék a munkahelyükön kívánt szakképzettséget. Az általános fejlődést az a tény is segíti (nemcsak nálunk, hanem az összes szocialista államban), hogy egyre több munkástól kívánják meg a középiskolai végzettséget. Ezért fokozatosan az ipari szaktanuló intézetekben is bevezetik az érettségit. Azok a tényezők, amelyek Csehszlovákiában előkészítői és ösztönzői a műszakitudományos forradalom megvalósulásának, egyre szaporodnak és erősödnek. A népgazdaságukban dolgozó szakemberek száma (az EFSZ-ket kivéve) az elmúlt 17 év során megduplázódott. Míg 1953-ban 1000 dolgozóra 104 szakember esett, 1970-ben már 216. Ezzel kapcsolatban azonban egy negatív jelenségre is fel kell hívnunk a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy a szakképzett dolgozók egy részét nem használják fel, vagy csak részben hasznosítják népgazdaságunkban. 1962 és 1971 között a kitanult szakmunkások egyharmada nem dolgozott a szakmájában. A kitanult vasmunkásoknak pl. 44,8 %-a más szakmában kereste boldogulását, holott ugyanakkor a vasmunkások 31,4 %-a betanított munkás volt. Ezenkívül: minden nyolcadik főiskolát és minden ötödik szakközépiskolát végzett dolgozó alacsonyabb munkabeosztásban dolgozott, mint amilyet a szakképzettsége előírt. Ebből a szempontból különösen a nők vannak hátrányos helyzetben, mivel sokan közülük családi és egyéb körülmények miatt nem azt a munkát végzik, amit hivatásukul választottak és kitanultak. Ezek a jelenségek érzékenyen érintik egész népgazdaságunkat és lényegében meglassítják a műszakitudományos forradalom előretörését. AZ OKTATÁS TARTALMÁNAK MEGVÁLTOZÁSA A műszaki-tudományos forradalom kihat a szakember képzésére és megköveteli szakoktatásunk tartalmának állandó változását. Gyorsan változik a munka jellege és ez megkívánja, hogy az új szakemberek képzése során felkészítsük őket ez állandó változásokra. Ennek megfelelően széles alapismereteket nyújtunk nekik. Ezen alapismeretek alapján válnak ugyanis képessé arra, hogy a termeléstechnológiában beálló változásoknak megfelelően szakmát változtathassanak és új munkaterületre léphessenek. Erre ugyanis csak akkor válnak képessé, ha a régi értelembe vett szakképzettség helyett tágabb ismereteket nyújtunk nekik. Ugyanakkor fel kell készíteni őket arra is, hogy önképzéssel igazodhassanak a munkahelyükön támasztott új követelményekhez. Ez a körülmény megkívánja, hogy a jövő szakemberei új életstílust sajátítsanak el, hogy sohase elégedjenek meg az iskolában szerzett szaktudással, hanem állandóan képezzék magukat. Ebben nem riaszthatja vissza őket az a tény sem, hogy a műszaki-tudományos forradalom kezdeti szakaszán az automatizálás nem minden esetben támaszt magasabb követelményeket a dolgozókkal szemben. Két gépipari üzemünkben végzett felméréseink ugyanis megmutatták, hogy a magasabb termelési technológia bevezetése automatikusan nem támaszt minden munkahelyen magasabb szaktudóst. Létrejönnek olyan munkahelyek Is, ahol a betanított munkások is jól megállják a helyüket, mert a félig automatizált gépek kezelése minimális szaktudást követel. Ez azonban ideiglenes jelenség. Meggyőződésünk, hogy a teljesen automatizált termelés éppen a szakképzetlen munkások feladatkörét csökkenti minimálisra s teszi őket feleslegessé. A szocialista társadalomban az emberek képzését azonban nem pusztán a termelés követelményeinek szemszögéből tartjuk fontosnak, hanem humánus célokból is. Elképzelésünk szerint a jövő emberének minden szempontból fejlettnek és műveltebbnek kellene lennie a mainál. Ezért csak örülhetünk, ha a műszaki-tudományos forradalom előretörésével a munkahelyen támasztott nagyobb követelmények is e céljaink megvalósulását segítik elő. M. Vodéra felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-6S. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Cstredná expedícia tlaée, 88419 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaélarne. n. p., KoSice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei
