A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-10 / 19. szám
• A Szlovák Szocialista Köztársaság minden polgára szociális gondoskodás címén közvetve 6150 koronát kap társadalmi forrásokból. Az állam például csak a személyi közlekedéshez 182 koronával járul hozzá személyenként. • Szlovákiában 1972-ben az oktatásügyi kiadások 1030 koronát tettek ki személyenként. • A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a szülők 3 milliárd korona adókedvezményben részesülnek évente. • Egészségvédelemre minden személyre 1008 koronát fizet ki évente az állam. • A Szlovák Szocialista Köztársaság 1974-ben 940 millió koronát fordít a kultúra ápolására. • Az óvodákra és az óvodai étkeztetésre fordított összeg évente 1,8 milliárd korona. • A társadalombiztosítási járadékok évi összege személyenként meghaladja a 2829 koronát. Ami nincs n fizetési sinlngon A pénzügyi szakemberek szép sorjában összeadták azokat a pénzösszegeket, melyeket a költségvetésben nem beruházási kiadásoknak nevezünk, tehát azt a pénzt, amit állampolgáraink a Szlovák Szocialista Köztársaság költségvetéséből, a „fizetési szalagon kívül" kapnak. A végösszeg: hatezer-százötven korona. 1974-ben átlagban minden Szlovákiában élő állampolgár ennyit kap közvetve az állami költségvetésből, azaz még csaknem háromhavi fizetést. S most kérjük a kedves olvasót, vegye elő fizetési szalagját, számolja össze, mekkora összeget fordít szocialista államunk egy-egy emberre megszületésétől kezdve nyugdíjaztatásáig, pontosabban még a nyugdijat is beleértve. Hogy ez természetes? Nem akarom számokkal untatni az olvasót, mégis fel kell sorolnom néhány adatot. 1948-ban családi pótlék címén 190 millió koronát fizettek ki Szlovákiában. 1971-ben mór 2,7 milliárd koronát s a múlt évben a családi pótlék jelentős emelésével 3,5 milliárd koronát. Mi idősebbek olykor feldühödünk, hogy a fiatalok mindazt, amit a társadalomtól kapnak, természetesnek veszik. Másrészt viszont örülünk annak, hogy gyermekeink szociális biztonságban nőhetnek fel, hogy szüleik nincsenek könyöradományokra szorulva. Szocialista államunk egyik alapvető feladata a fiatal házasok, az anyák, a család védelme és támogatása. Olyan gondoskodás ez, amely nemcsak papíron létezik, hanem jogilag és anyagilag is biztosított. Hazánk szociálpolitikája egyike a legfőbb érveknek, melyek a szocializmus előnyeit bizonyítják. Hiszen államunk csupán a gyermekes családok megsegítésére 22 milliárd koronát fizet ki évente. Tudja-e a kedves olvasó, hány házasságot kötnek Szlovákiában évente? Harmincötezret. Növelték a társadalmi segítséget nemcsak a többgyermekes családok, hanem a fiatal házasok számára is. Nyilván sok fiatal felsóhajt: hiszen ha már legalább ilyen mértékben megoldottuk volna a lakáskérdést isi Csakhát a lakásokra még várni kell. Viszont ez a probléma sem oldható meg valamiféle „varázsvesszővel“. Valamennyiünk fokozott munkájára van szükség. A fiataloknak nagy segítséget jelent a harmincezer koronáig terjedő alacsony kamatlábú házassági kölcsön. Széles skálájú a gyermekes családoknak nyújtott segítség. Ide sorolhatjuk az anyasági és a gyermekgondozási segélyt, az adókedvezményt, a bölcsődékre, óvodákra, iskolai étkeztetésre, ösztöndíjakra stb., az állami költségvetésből fordított összegeket. Vannak viszont nőtlenek vagy gyermektelen házasok. Ezek így érvelhetnének: a mi számunkra mindez csak többletkiadást jelent. Gyermekünk nincs, magasabb adót fizetünk. Miféle többletkeresetről beszélhetünk hót mi, ami a fizetési szalagon nincs feltüntetve? Számoljunk csak! Az SZSZK 1974-es népgazdasági tervében pl. a nem beruházási dotáció csak az élelmiszeriparban (élelmiszeripari alapanyagok felvásárlására) több mint 3,5 milliárd koronát tesz ki. Kevesen tudják, hogy az állam, az életszínvonal emelésének biztosítására — bizonyos összeggel járul hozzá minden liter tej, minden kiló sertés-, marha-, baromfihús, burgonya, stb. előállításához. A burgonyatermelést például ötvenegymillió koronával támogatja évente. A vágóbaromfitenyésztést 185,5 millió koronával segíti, állami támogatással működnek a felvásárló- és raktározó vállalatok, kedvezményes áron kerülnek piacra az ember egészségét szolgáló élelmiszerek, a zöldség- és főzelékfélék, a gyümölcs. Ez az árkiegyenlítés egyformán szerepel az egész köztársaság és Szlovákia költségvetési tervében. A fogyasztó nálunk nem érzi meg például azt, hogy télen minden liter tej termelése többe kerül, mint nyáron. Ugyancsak kevesen tudják, hogy a költségvetésben számolnak a személyszállításban mutatkozó ráfizetéssel is. Nemcsak a munkásbérletek olcsók, hanem általában a személyszállítás viteldíja, amely nem fedezi a tényleges költségeket. Államunk anyagi juttatásokkal támogatja a közületi üzemeket, a nélkülözhetetlen lakossági szolgáltatásokat stb. Már régen megszoktuk, hogy az állami költségvetésben jelentős tétel szerepel a kultúra ápolására. Szlovákiában ez az összeg az idén 940 millió korona. Külön kell említeni az egészségügyet. Nem kell a legigényesebb orvosi beavatkozásokkal, műtétekkel érvelnünk, mindenki tudja, hogy az állam hatalmas összegeket fordít egészségügyi célokra. A közelmúltban egyik kollégánk orvosi kezelésre szorult. Csak a máj kivizsgálása és o diagnózis megállapítása több mint százezer koronába került az államnak. A népgazdaság-fejlesztési terv végrehajtásával megvalósul Csehszlovákia Kommunista Pártjának az emberről való sokoldalú gondoskodásról hozott határozata. Gondoskodás a dolgozó emberről: születésétől kezdve békés öregkoráig. Mindezt és a ráfordított pénzösszeget természetesen nem találjuk meg a fizetési szalagon. De azért eljut hozzánk. t. P.
