A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-26 / 17. szám

A HÉT VENDÉGE Dr. JÁN KRÁLIK, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke Február végén tartotta legutóbbi, kibővített ülését a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság plénuma. A tanácskozás tárgya az SZLKP kerületi konferenciája határozatai teljesítésének értékelése volt, de a kerület politikai, társadalmi és kulturális élete időszerű problémáinak megvitatása mellett sok szó esett a képviselők munkájáról, az ifjúságról s a mindennapi élet egyéb „apró gondjairól" is . .. Lapunknak is ezekről a kérdésekről nyilatkozott dr. Ján Králik, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke. • A nemzeti bizottságok az államigazgatás igen fontos szervei. Mindennapi munkájuknak fon­tos része a választókkal fenntartott közvetlen kap­csolat. A nyugat-szlovákiai kerületben miképp te­remtik meg annak feltételeit, hogy a képviselők és a különböző bizottságok révén a lakosság aktívan bekapcsolódjék az államigazgatási teendők ellá­tásába t — Kerületünkben a nemzeti bizottságok eredmé­nyes munkájának alapját a lakosság körében vég­zett állandó tömegpolitikai, gazdasági-szervezési és kulturális-nevelő munka jelenti. Törekvéseinek célja, hogy minél szélesebb körben népszerűsítsük a CSKP XIV. kongresszusának, illetve Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának és a pártszerveknek határo­zatait és egyben megnyerjük a lakosságot e felada­tok mielőbbi teljesítésének. A nemzeti bizottságok konkrét munkájának lényege, hogy — az állami- és pártszervek határozatainak széles körű ismertetése mellett — rendszeresen tájékoztatják a lakosságot saját terveik és a Nemzeti Front választási program­jának feladatairól is. A képviselők főképpen nyilvá­nos gyűléseken vagy személyes találkozások formá­jában adnak számot tevékenységükről választóik­nak, de tevékenyen részt vállalnak az irányító szer­vek munkájából, a szervezési teendőkből és a lakos­ság különböző panaszainak intézéséből is. Kerüle­tünkben a mostani megbízatási időszak kezdetétől napjainkig a képviselők általában legalább három­szor találkoztak választóikkal. Különösen tavaly sike­rült jelentősen szorosabbro fűzni a lakosság és a képviselők kölcsönös kapcsolatait. Komoly hangsúlyt helyezünk arra, hogy növeked­jék a dolgozók részvétele az államigazgatási felada­tok ellátásában; a CSKP XIV. kongresszusa határo­zatainak, o választási programoknak és o szocialis­ta kötelezettségvállalásoknak teljesítésében. Úgy irá­nyítjuk a nemzeti bizottságok képviselőinek munká­ját, hogy egyre aktívabb munkát végezzenek válasz­tási körzeteikben, összesen 6893 nyilvános gyűlést és megbeszélést tartottunk. Politikailag hotásosak s gyakorlatilag is jól beváltak az úgynevezett agi­­táciás napok valamint a nemzeti bizottságok nyilvá­nos plenáris ülései. 1973 utolsó három hónapjában a kerület nemzeti bizottságai, szám szerint 847 ilyen nyilvános plenáris ülést tartottak, s ezeken 12 397 képviselő jelenlétében kereken 250 ezer ember vett részt. Pozitívan értékelhetjük a nemzeti bizottságok és a különböző társadalmi szervezetek közötti együtt­működést is. A Nemzeti Front szerveivel karöltve si­került aktivizálnunk e szervezetek tagságát, de a nemzeti bizottságok emellett még a kölcsönös együtt­működés elmélyítését szolgáló egyezményeket is kö­töttek a szakszervezetekkel, a SZISZ-szel és a nő­szövetséggel. • A Nemzeti Front választási pogromja különös figyelmet fordít a nemzeti bizottságok politikai-ne­velő munkája hatékonyságának növelésére. Egye­bek között erre az aktuális szükségletre is rámu­tattak a CSKP KB és az SZLKP KB tavalyi plénu­mái. Jogosan merül hát fel a kérdés: a nyugat­szlovákiai kerületben miképp befolyásolják a nem­zeti bizottságok az ifjúság nevelését? — Kerületünkben is megteremtettük annak felté­teleit, hogy maradéktalanul teljesíthessük központi pártszerveínk fenti határozatait. A marxizmus—leni­­nizmus szellemében elmélyítettük oz oktatási-nevelési folyamatot, emeltük a pedagógusok eszmei-politikai színvonalát és így megteremtettük a fejlett szocia­lista társadalomban élő s dolgozó fiatal nemzedék nevelésének reális előfeltételeit. Sikerült elmélyíte­nünk a hazafias, internacionalista és a világnézeti nevelést. Ebben a tanévben 45 054 gyermeknek tud­tunk helyet biztosítani a kerület óvodáiban. Úgy ter­vezzük, hogy a jövőben az óvodai elhelyezés kérdé­sében előnyben részesítjük majd a cigány származá­sú gyerekeket. A nyugat-szlovókioi kerület 1141 ál­talános iskoláját 249 262 tanuló látogatja; többsé­güknek arra is lehetősége nyílik, hogy napközi ott­honokban vagy iskolai klubokban töltse szabad ide­jét. A termelőerők fejlődésének ütemével egyenes arányban növekszik a kereslet a szakképzett munká­sok és a diplomások iránt. A most mór lassan vé­géhez közeledő 1973/74-es tanévben a kerület 48 szakmunkásképző intézetében összesen 34 729 fiatal részesül szakmai képzésben; a különböző szakkö­zépiskolákat 18 706, a gimnáziumokat pedig 16 159 diák látogotja. ,' A CSKP KB tavalyi júliusi plénuma hangsúlyozta, hogy a fiatal nemzedék nevelése és az életre szóló felkészítése — az egész társadalom ügye. Az ifjúság szocialista szellemben történő nevelésének eredmé­nyessége ezért nagymértékben függ attól is, hogy mennyire sikerül egybehangolni az iskolai és a csa­ládi nevelést. A gyerekekről való gondoskodás és a példás nevelés nemcsak a szülők magánügyének vagy jóindulatának kérdése, hanem olyan alapvető kötelesség, amit o társadalom mindenkitől joggal megkövetelhet. A fiatal nemzedék politikai nevelésé­nek fontos segítője a SZISZ, míg a pionírszervezet o gyerekek szocialista jellegű tömegszervezete, mely a nyugat-szlovákiai kerületben az általános iskolai ta­nulók 76,4 százalékát tömöríti soraiba. Pártunk központi bizottsága ez irányú határoza­tának gyakorlati megvalósítása számos feladatot ró a nemzeti bizottságokra, az iskolaügyi szervekre, a társadalmi- és tömegszervezetekre. Célunk, hogy mi­nél többen aktívan bekapcsolódjanak e fontos poli­tikai-társadalmi feladat teljesítésébe. • A Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottság Taná­csa az 1972-es esztendő végén megtárgyalta a területén élő nemzetiségek időszerű problémáiról szóló jelentést. Elnök elvtárs, tájékoztathatná ol­vasóinkat e tanácskozás tárgyáról és a jelentés megvitatása után hozott határozatokról? — A Nyugat-szlovákiai Knb Tanácsa az előter­jesztett jelentés értelmében összegezte a kerületben élő magyar nemzetiségű állampolgárok művelődési lehetőségeinek pillanatnyi helyzetét, és több intézke­dést hozott e fontos kérdés gyakorlati megoldása ér­dekében. Szocialista társadalmunkban a nevelés és a műve­lődés a kulturális fejlődésnek s egyben az egyén érvényesülésének is alapvető feltétele. E szempont figyelembevételével értékeljük a nyu­gat-szlovákiai kerületben működő magyar tannyelvű iskolák munkáját is. A nemzetiségi iskolák száma, a jelen időszakban, megfelel a lakosság nemzetiségi összetételének. A 249 262 iskolaköteles gyerek közül 44 960, azaz 19 százalék jár magyar tannyelvű isko­lába. A 219 magyar óvodát 8222 gyermek látogat­ja. A gimnáziumok és a szakközépiskolák hálózata is megfelel a szükségletnek. Kerületünkben nyolc ma­gyar tannyelvű gimnázium van, és öt szlovák gimná­ziumban vannak párhuzamos magyar osztályok. A magyar nyelven tanuló gimnazisták száma 2832, a magyar tannyelvű szakközépiskolák 48 osztályában összesen 1560-an tanulnak. Fokozott figyelmet szentelünk a magyar nemzeti­ségű állampolgárok kulturális élete fejlesztésének is. Ebben a kérdésben elsősorban a CSEMADOK se­gítségére támaszkodnak a nemzeti bizottságok. E kulturális-népművelési munkát segítő szakmai támo­gatást nyújtanak a Bratislava! Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya, a Kerületi Népművelési Köz­pont és a Szocialista Akadémia járási bizottságai. Természetesen, fontos szerep jut a kultúrotthonok­­nak és egyéb népművelési intézményeknek is. Pozitívan értékeljük a magyar nemzetiségű lakos­ság élénk érdeklődését az iskolán kívüli nevelés és a felnőttoktatás Iránt. A vegyes lakosságú járásokban nagyon népszerű az öntevékeny művészeti munka, melynek legkedveltebb formája a műkedvelő szín­játszás. A nyugat-szlovákiai kerületben működő 12Ó színjátszó csoport mellett 65 néptánc-csoport és 54 énekkar vagy egyéb zenei együttes is derekas mun­kát végez. Természetesen, o nemzetiségi kultúra nép­szerűsítésében jelentős szerepet játszik a magyar sajtó is. Itt kell még legalább egy mondatban elmondani azt is, hogy a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság több más, a mogyar nemzetiségű lakosság iskolai és iskolán kívüli nevelését, kulturális életét javító gyakorlati intézkedést is hozott. Beszélgetett: BORSAI M. PETER A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícla tlafe, 884 19 Bratislava, Gott­­waldovo nám. 48 VII. Nyomja a Vtfchodoslovenské tlaéiarne, n. p., KoSiee. Előfizetési díj negyed­évre 39,— Kis, fél évre 78,— Kés. egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesftő. INDEX: 454 32. Nyil­vántartási szám: SOTI 6,46. Címlapunkon P. Havran, a 24. old. Prandl Sándor felvétele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom