A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-19 / 16. szám
Negyedszázad a tények tükrében Ezerkllencszáxharmlncnyole, müncheni árulás, bácsi döntés, Csehszlovákia Kommunista Pártja, valamint a baloldali haladó szellemű társadalmi szervezetek betiltása, a Csehszlovák Köztársaság feldarabolása, megszállása, fasizmus, világháború, felszabadulás és számunkra — csehszlovákiai magyarok számára még a felszabadulás utánig bizonytalan évek, majd állampolgárságunk rendezése. 1938-tól 1948-ig kerek tfz év hallgatás, szenvedésekkel, áldozatokkal teli hosszú évek. Végre 1948. december 15- én megjelent a nemzeti életünk feltámadását jelző első hír, hogy anyanyelvűnkön újságot, lapot kaptunk, megjelent az Új Szó. Nem egészen három hónap múlva, 1949. március 5-én pedig Csehszlovákia Kommunista Pártja kezdeményezésére megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége, a CSEMADOK. Mindkét esemény döntő fordulatot jelentett társadalmi és kulturális életünkben, nem csoda, hogy a lelkesedés, az öröm könnyeket fakasztott a csehszlovákiai magyarok szeméből. Azóta felnőtt egy új generáció azelőzmények átélése és ismerete nélkül, így előfordul, hogy ennek az új generációnak egyes tagjai érthetetlenül csodálkoznak azon az önzetlen lelkesedésen és ragaszkodáson, amelyet az alapító tagoknál tapasztalhatunk. Ezek az alapító tagok oz első Csehszlovák Köztársaság haladó hagyományainak folytatását Is látták a megalakult CSEMADOK-ban, hiszen nem egy haladó szellemű, vagy kimondottan munkós kulturális szervezetünk működött a burzsoó Csehszlovák Köztársaság Idején azzal a céllal, hogy a csehszlovákiai magyarok kulturális életének színvonalát emelje. Ezzel a céllal működött a Csehszlovákiai Magyar Fiatalok Szövetsége is, melynek alapszervezetei behálózták az ország magyarlakta területét, éppenúgy, mint a testvéri szlovák, cseh és német fiatalok szövetségei. Mikor a CSEMADOK-ot megalapítottuk főleg ennek a szervezetnek, a Magyar Fiatalok Szövetsége szervezeti felépítésének formált vettük alapul, igyekeztünk kiépíteni helyi csoportjainkat, hogy lehetőleg mindenütt alkalmat, lehetőséget nyújtsunk a magyar dolgozók kulturális életének fellendítéséhez, mondhatnánk azt Is, hogy a hosszú letargia után kulturális életünk újjáélesztéséhez. A megalakulás utáni lelkesedést követték a nehézségek, akadályok. A bizalmatlanságok jelel Is megmutatkoztak mind az egyik, mind a másik részről. Nehéz utat tettünk meg e negyedszázad alatt az elért eredményekre mégis joggal lehetünk büszkék. Az alakulás után a CSEMADOK Köz ponti Bizottságának titkárságán három négy ember dolgozott csupán, és járási titkárságaink nem voltak, 1949-ben 63 helyi szervezetet alakítottunk, o tagság összlétszáma ebben az első évben 3800 volt, 1950-ben mór 274 helyi szervezetünk működött 16 ezer taggal. 1953-ban a szervezetek száma már 453 volt s a tagság 43 ezer, később ez lecsökkent, és akkor 32—36 ezer körül mozgott o taglétszám. Az évek és a tagság számo pontos barométere a politikai légkörnek, 1955-től 1967 végéig tartott szervezeti életünkben a mélypont, 1967-től viszont a szövetség taglétszáma 60—62 ezer körül mozgott. Jelenleg a CSEMADOK 521 helyi szervezetében 62 ezer tag tevékenykedik. Mit csináltak a helyi szervezetek, mit csináltak a CSEMADOK-tagok, funkcionáriusok? Sok mindent felsorolhatnánk, hiszen gúny is érte őket nemegyszer, hogy „mindenrekész Jánosok". A valóság az, hogy mi büszkék vagyunk arra, amit tagságunk végzett kulturális életünk előfeltételeinek megteremtése, konkrétan a szocialista falu építése, az efsz-ek megalakítása terén, a falu és városszépítési akciókban, stb., stb. Mindez szükséges volt ahhoz, hogy legyen hol, legyen kivel és kinek kultúrát adni, népművelési munkát végezni. A népművelési munka területén helyi szervezeteink a Szocialista Akadémia járási bizottságaival együttműködve, 44 591 tudományos- szak- és politikai előadást tortottak. Ez nem kis eredmény és főleg annak köszönhető, hogy jó az együttműködés a CSEMADOK és az állami népművelési szervek között, de a járási népművelési szakbizottságokkal is. A CSEMADOK jó munkát végzett a népi akadémiák szervezése terén: megalakulása óta nem kevesebb mint 2397 népi akadémia szervezésében vett részt. A CSEMADOK ezzel jelentősen hozzájárult a csehszlovákiai magyar dolgozók szakmai továbbfejlődéséhez. Megemlíthetjük itt o rimaszombati, az érsekújvári, a tőketerebesi, a dunaszerdahelyi, a komáromi járási bizottságot, de felsorolhatjuk a további járási bizottságokat is. A CSEMADOK megalakulása óta fon fosnak tartotta az Irodalom népszerű sítését. így szervezeteink 10 400 iroda lomnépszerűsítő előadást tartottak ezeknek témáját főleg az egyetemes magyar irodalom, a csehszlovákiai magyar irodalom, a szlovák—mogyar irodalmi kapcsolatok, az orosz klassziku sok, o szovjet Irodalom és a világ ha ladó irodalma köréből vették. Ugyancsak az Irodalom népszerűsítését szol gálják az író-olvasó találkozók, való mint az 1961-től egyre nagyobb szám ban alakuló Irodalmi színpadok. Ez az irodalmat és a szereplést népszerűsítő új formo hamar közkedvelt lett, és ma már negyven Irodalmi színpadunk működik. Megalakulásuk óta 358 előadást tartottak mintegy 60 ezer néző előtt. A hagyományos öntevékeny művészeti mozgalom természetesen tovább él szervezeteinknél: a CSEMADOK-nak jelenleg 236 színjátszó együttese, 98 tánccsoportja, 21 néprajzi és 42 éneklő csoportja, 77 zenekara, 38 énekkara, valamint modernebb kifejezési formákat kereső 135 esztrádcsoportja van, Sok előadást tartottak szervezeteink kulturális-népművelési tevékenységük során a szocialista hazaflságról és a proletár nemzetköziségről a honismeret tárgyköréből. Irodalmi és történelmi vetélkedőket rendeztünk, Jelenleg is folyik egy nagy országos vetélkedő, Ki tud többet a Szlovák Nemzeti Felkelésről címmel. Hasznos népnevelési tevékenységet jelentenek, a szocialista hazafiságro nevelnek a különböző évfordulókkal, ünnepélyekkel kapcsolatos rendezvények, előadások. Felsorolhatnánk a járási dal- és táncünnepélyeket Is, valamint a zarándoklatszámba menő országos rendezvényeket, mint például az évente megrendezett gombaszögi dal- és táncünnepélyt; Itt már nemegyszer sikerült elérnünk, hogy a kétnapos ünnepélynek 40 ezer látogatója Is volt. Ide tartozik még a rendszeresen megrendezett zseiízi országos népművészeti fesztivál, a Népművelési Intézet és a CSEMADOK két közös rendezvénye, a galántai Kodálynapok keretében megrendezésre kerülő énekkari fesztivál és a komáromi Jókalnapok. Sok mindent sorolhatnánk még fel a CSEMADOK munkájából bizonyságul, hogy teljesítettük az alakuló közgyűlésen tett fogadalmat, amikor azt ígértük, hogy a CSEMADOK a csehszlovákiai magyar dolgozók között pártunk vezetésével olyan kulturális, népművelő munkát fog kifejteni, amely elősegíti Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek súrlódásmentes együttélését. Hogy a békés együttélés feltételeinek megteremtése érdekében őszintén fel tárjuk, megismerjük o közös történelmi múltunkat minden hibájával és ered ményével együtt. Nem kendőzzük el őseink hibáit, de nem vállaljuk értük a felelősséget sem, hiszen az elnyomó volt uralkodó ősz tálytól új szocialista rendszerünk elha tárolta magát, elítélte annak kizsákmányoló, elnemzetlenítö politikáját. E volt uralkodó osztály elhibázott, népellenes politikáját leleplezni mindkét részről kötelességünk, okulásul, hogy ne tévedjünk az ő útjukra, mert az csak nemzeteink pusztulásához vezetne. Viszont meg kell Ismernünk közös, haladó hagyományainkat, hiszen erre épült békés együttélésünk. Közös harcaink eredménye népeink mai, magas színvonalú gazdasági, politikai és kulturális élete. Együtt harcolt és pusztult az 1514-es Dázsa-féle parasztháborúban a magyar, román, szlovák, szász jobbágy és paraszt. A kuruc háborúkban Rákóczi szabadságharcosai között ott voltak a szlovák és ukrán szabadságharcosok is. Az 1848-as nemzeti szabadságharcban Bem apó a lengyel Bem tábornok román, székely és szász katonákat vezényelt és a magyar Petőfit franciául mon fils-nek, fiamnak szólította. A szlovák nemzet szabadságharcosai ugyanúgy felsorakoztak Stúr mögé, mint a magyarok Kossuth zászlaja alá, vagy a csehek a fiatal forradalmár Josef Václav Friő mögé. E nemzeti hősök, forradalmárok megbecsülését hirdetjük, de tévedéseiket nem vállaljuk. A horcuk a közös célért győzelmesen indult, míg az ellenfélnek nem sikerült éket verni a nemzetek közé Így a közös cél, a közös győzelem helyett a régi elv, az „oszd meg és uralkodj" elve győzött, a szent cél harcosai viszont leverettek. A későbbi felismerés, a késő bánat, az önkritika már nem segített, de számunkra tanulságul kell, hogy szolgáljon. Mi a CSEMADOK megalakulásakor a proletár internacionalizmus elvét vallottuk és valljuk ma is, amely egymás megismerését, megbecsülését jelenti. Jelenti oz itt élő népek, nemzetek és nemzetiségek közös érdekeinek szolgálatát, jelenti egységünk megszilárdítását, és ez közös győzelmeink, eredményeink záloga. Az alakuló közgyűlésen nemzeti kultúránk haladó hagyományainak ápolását is célul tűztük ki. Szeretném újra leszögezni, hogy a nemzeti kultúra, a nemzeti tudat nincs ellentétben a proletár nemzetköziség eszméjével. Ellenkezőleg gazdagítja, teljessé teszi az internacionalizmust. A proletár nemzetköziséget nem szabad összetéveszteni a talajtalan, a gyökértelen kozmopolitizmussal. Tények, adatok bizonyítják, hogy a CSEMADOK megalakulása óta eltelt negyedszázad folyamán becsületesen igyekeztünk teljesíteni az alakuló közgyűlésen tett fogadalmunkat. Az elkövetkezendő időben is e fogadalmunk szellemében fogunk dolgozni.
