A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-12 / 15. szám
KÉPSZÖVEG Tweed jerseyből készült tavasziruha gloknis szoknyával, két nagy rávarrt zsebbel. A ruha négy részből, ragián ujjakkal szabott. Hűvös Időben meleg pulóvert, enyhébb időben könnyű blúzt, vagy csupán színben hozzá illő, nagy selyemsálat viselünk hozzá. ízelítő az olasz konyhából Pizzelle. Az olaszok legkedveltebb forró szendvicse. Tésztája sós kelt tészta, amelyet 40 deka lisztből, 2 deka kevés, langyos tejben megfuttatott élesztőből, 15 deka olvasztott margarinból, vagy olajból, egy tojássárgájából, csipet sóból, és annyi langyos tejből gyúrunk össze, hogy közepesen kemény kelt tészta maszszát nyerjünk, (javítja még a tésztát, ha 1—2 főtt, áttört burgonyát is közé dolgozunk). Néhány órát kelni hagyjuk, majd ujjnyi vastagra nyújtva, 10 centi átmérőjű köröket szúrunk ki belőle. Közben egy evőkanálnyi olajon megpirítunk egy kiskanálnyi reszelt vöröshagymát, beleadunk egy kis doboznyi paradicsomvelőt, felengedjük két doboznyi vízzel. Csipet sóval, törött borssal, meg babérlevéllel fűszerezve, sűrűre beforraljuk. Ezzel a paradicsommártással kenjük meg a pizzelléket, meghintjük kevés majoránnával (az olaszok origanóval fűszerezik), tetejére négyrét vágott, párolt gombát, vagy laskára vágott füstölt húst, vagy szardellapaszta csíkokat teszünk, és hajszálvékony sajtszeletekkel beborítjuk. Legfinomabb, ha minden kis szendvicsre háromféle sajtot rakunk: ementálit, valami krémsajtot és füstölt sajtot. Kizsírozott sütőlemezre egymás mellé fektetve, a sütőben alsó lángon sütjük meg a pizzelléket. Mikor a sajt elolvadt a tetején, de még halványsárga, tálalhatjuk. Igaz, ezzel a forró szendviccsel van a legtöbb dolgunk, — de megéri! ÁLLÖLÁMPA - HÁZILAG Az alapra erősebb fát használunk fel. Kerek alakúra formáljuk, amelynek felső lapja kb. 1 cm-rel körben keskenyebb. Egyforma vastag deszkából vágjuk ki az állványt, a képen látható formában. Az állvány két lába fölötti kiugrón egy kis asztallapot helyezünk el, könyv, hamutartó, stb. részére. A lámpa fent kétkarú. Az egyik karra a lámpaernyőt erősítjük, a másikra pedig az égőt. Az égőt foglalatba helyezzük, a foglalatot pedig egy rövidebb fémcsőre. (A cső lehetőleg színesfémből készüljön.) A csövön át vezet a villanyzsinór az égőhöz. A vezeték sémája az ábrán látható. A lámpaernyőt is ugyanolyan fémcsőre erősítjük, mint az égőt. Mindenesetre ügyeljünk a biztonsági előírásokra. A simára gyalult, csiszolt állványt színtelen lakkal vonjuk be. Az állványra lehetőleg olyan fát válaszszunk, amelyen nincsenek görcsök. Az ernyő készülhet pergamentből, alakja csonka kúp. Készülhet erős, merev nylonszitából is, melyet aztán áttetsző selyemmel vonunk be. Itt az ízlés és a környezet szab határokat. Az ernyőt az alsó és felső végén drótkarikákra erősítjük. Ha az ernyő anyaga nem elég merev, a karikákat három-négy helyen vertikálisan drótszálakkal forrasztjuk egymáshoz, s erre a vázra dolgozzuk rá az ernyő anyagát. Parkosítás és fásítás „Évről évre szépülnek falvaink és városaink — írja Gömöri Pálné l.-i olvasónk —, mégis az az érzésem, hogy a községfejlesztés keretében aránylag keveset teszünk a környezet egészségesebbé tételéért. Majd minden építkezésnél fákat vágnak ki, kevesebb a fűvel és bokorral benőtt terület Is, a parkosítás és fásítás viszont nagyon lassan halad előre. Teljesen egyetértünk olvasónkkal: Igen sok helységünk, lakótelepünk van, ahol hiányzik a park, a zöldövezet. Különösen az utóbbi évtizedekben épült lakótelepek területe kopár. A pázsitnak, dísznövényeknek és a fák lombjának az a szerepe, hogy felfogják a levegőben kavargó porszemecskéket, meggátolják a hevesebb légáramlást, amely felkavarja a port. Zöldövezetekkel a negyedrészére csökkenthető a levegő portartalma. Ilyen helyeken tíz százalékkal magasabb a légköri nedvesség, mint a lombtalan helyeken. A parkok, fásított területek hőmérséklete mindig kb. hét fokkal alacsonyabb, mint ott, ahol a fű és a fa hiányzik. Természetes, hogy ilyen környezetben nem csupán az utcai tartózkodás egészségesebb, hanem a lakóhelyiségek,'hivatalok, áruházak, iskolák rendelők szellőztetése is eredményesebb, mint ott, ahol nem ily kedvezőek a légköri és légtisztasági viszonyok. Városok belterületén lakosonként legalább 20 négyzetméter zöldterületet kellene biztosítani. Sajnos, a „modernnek" tekintett városok legtöbbjében ennek az eszményi zöldterületnek alig a negyedrészét sikerült kiépíteni és fenntartani. Vannak helyek, ahol egy lakosra még egy vagy két négyzetméternyi növényzet sem jut. Halastó, sportpálya és strandfürdő létrehozása mellett gondoskodni kellene egy 100 métertől 1 km szélességig terjedő zöld védősáv létesítéséről is. Amennyiben a helyi viszonyok nem engednék meg ilyen védősáv kialakítását, úgy legalább az uralkodó és porhordó szelek iránya felől, továbbá a lakótelep és az ipari övezet közt létesítsünk lombhatárt, ami kedvezőbbé teszi lakótelepülésünk klimatikus feltételeit. A fák árnyéka, a gyep zöldje, o növények és különösen a virágok pompázó színe az emberek egészségi állapotára, közérzetére és munkakészségére kedvezően és serkentően hat. Díszcserjék utcai telepítésénél ügyeljünk arra, hogy a bokrok szétágazó zöldje különösen útkereszteződésnél, elágazásnál ne gátolja a járművezetők számára a zavartalan kilátást. Az alacsony növésű sövényszerűen ültetett bokrok, cserjék a forgalmas úttest és a járda közt viszont jó szolgálatot tehetnek azáltal, hogy nem engedik a járókelőket, főleg a gyermekeket váratlanul a száguldó kocsik elé ugrani, tehát balesetelhárító szerepük is van. Faluhelyen sincs rendben a fásítás dolga. Az, hogy a falu lakossága közelebb van a természethez és hogy a falu közvetlen környékén több a zöld, mint a városban, ma már relatív értékű állítás. A mezőgazdasági munka gépesítése, a kiterjedt köz- és magánépítkezés, bizonyos mértékig az iparosítás, ámde a motorizmus is szükségessé teszi, hogy községeink lakossága is megbecsülje, védelmezze, és ha lehet, gyarapítsa a füves, parkosított és fásított területeket, A légszennyeződés elhárítása és az éghajlati viszonyok befolyásolása nem csupán az emberek egészsége, hanem az egész mezőgazdasági termelés szempontjából is fontos. A települések zöldfelületének gyarapításában a kis lakóházakból álló negyedek is sokat segíthetnek, ha a háztájat ésszerűen parkosítják, fásítják. A ház és az utca közti élőkért nemcsak virágnak való hely. Az út porának felfogására helyes ide néhány bokrot vagy Fát telepíteni, de úgy, hogy ne vessenek árnyékot a fal tövére, és az ablakokra. Kertész-szakemberrel beszéljük meg, milyen növényzet a legalkalmasabb a házunk táján. A tiszta udvart s a kutat is növényzet védje a gazdasági résztől, a baromfiudvar szennyétől, s létesítsünk a háznál olyan gyepes, lombos sarkot is, ahol magunk elüldögélhetünk, gyermekeink eljátszadozhatnak napon, árnyékban — szabad levegőn. Ésszerűen használjuk ki a kert területét is egyrészt zöldségneműek, másrészt különféle gyümölcsfák termesztésére, hogy a család asztalán mindig elegendő vitamindús táplálék legyen s a ház közvetlen környezete a növények biológiai hatásával is kedvezően befolyásolja a csalás egészségét. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY — Nagyszerűi A második félidőt mégiscsak elértük! — Ha a vendéglő ablaka mel lett zuhansz, kérlek, rendelj ne kém egy ebédet. — Ne csodálkozzon, uram, hiszen maga a legkönnyebb vörnp knrf ronrlolfa — Azt kérdezi, melyik a magáé, természetesen mind a négy!
