A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-01-11 / 2. szám

SIKERES ÉVZÁRÓ TAGGYŰLÉS A CSEMADOK Nővé Zámky-i (ér­sekújvári) helyi szervezete decem­ber 10-én tartotta évzáró közgyűlé­sét. Jelen voltak Varga Béla a CSE­MADOK KB vezető titkára, Vajzer András, a vnb művelődésügyi osz­tályának vezetője és Őszi Lászlóné, a CSEMADOK járási titkára. Az évzáró a megszokottól eltérően kultúrműsorral kezdődött. Fellépett a helyi szervezet énekkara, Papp László vezetésével, Keller Gábor és felesége régi társas-táncokat és Sza­bó János Váci Mihály verseket adott elő. A műsor után Sidó Zoltán, a he­lyi szervezet elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Major Ferenc titkári beszámolója következett, amely megállapította, hogy a szín­játszó kör, az esztrádcsoport, az iro­dalmi kör, a társastánc-kör, a nép­tánc-csoport, a Kassák Lajos Ifjúsá­gi > gi Klub, a honismereti kör, a nép­művészeti szakkör és a képzőművé­szeti szakkör — mind jó munkát fejtett ki az elmúlt esztendőben. A képzőművészeti szakkör például — még csak 1973-ban indult meg, és máris egy jól sikerült kiállítást ren­dezett. Samu Sándor vezetésével fo­lyik az ifjúsági klub számára na­gyobb helyiségek építése a kultúrház alagsorában. Ezt a tagok társadalmi munkában végzik, Major Ferenc beszámolójában kü­lön megköszönte a hnb-nek és jnb­­nek az eddig nyújtott és a továb­biakban megígért anyagi segítséget. Szabó Béla pénztári jelentése utón következett a vita. Varga Béla, a CSEMADOK KB vezető titkára fel­szólalásában nagyon pozitívan érté­kelte az újvári helyi szervezet sok­rétű, szép és jó munkáját. Az új tisztségviselők megválasztá­sa után a tagság jóváhagyta a hatá-ÉRTÉKELTÉK MUNKÁJUKAT A CSEMADOK zeliezovcei (zse­­lizi) helyi szervezete 1973. decem­ber 9-én tartotta meg évzáró tag­gyűlését, amelyéh részt vettek, dr. György István, a KB titkára, valamint Szebellai János, a CSE­MADOK lévai járási elnöke. A helyi szervezetnek az elmúlt időszakban kifejtett tevékenysé­géről Ábel Gábor, a helyi szerve­zet titkára számolt be. Értékelésé­ben hangsúlyozta, hogy az évzáró taggyűlésnek abból kell kiindul­nia, hogy mindazok az eredmé­nyek, melyeket az ideológiai, kul­turális és gazdasági élet területén eddig elértünk, egybefonódnak Csehszlovákia Kommunista Párt­jának, szocialista társadalmunk vezető politikai erejének a mun­kájával. A CSEMADOK zselizi helyi szervezete is elsőként és fő feladatának tekinti, hogy a város magyar dolgozóit a CSKP iránti hűségre és szeretetre nevelje. A kulturális népnevelő munka min­den formáját felhasználja a tudo­mányos világnézet, a szocialista erkölcsiség gondolatának elmélyí­tésére. A haladó nemzeti hagyo­mányok és a népművészet ápolá­sával párhuzamosan törődik a munkásmozgalmi hagyományok népszerűsítésével is. Az évzárón lényeges kérdésként vetődött fel az, hogy mitől függ a jelen pillanatban Zseliz város kul­turális élete, s a CSEMADOK he­lyi szervezetének munkája. Mint megállapították, nagyban attól is, hogy milyen a város értelmiségé­nek viszonya közvetlen környeze­tében. Főleg azért, mert az értel­miség alatt ma már nemcsak a tanítókat, pedagógusokat értjük. Igen, a legtöbbet tőlük várjuk, de a város többi értelmiségére is ugyanúgy számítunk. Így az orvo­sokra, az üzemek, intézmények vezető beosztású dolgozóira, a politikai és szakmai téren fejlett emberek egész nagy csoportjára. Ezek nagyon sokat tehetnének a város eszmei és kulturális életének fellendítése érdekében. Hiszen legtöbbjük egyszerű munkás- vagy parasztcsaládból származik. Lehe­tőség adódott számukra, hogy na­gyobb látókörrel rendelkezzenek, s most lehetőség nyílna arra is, hogy adjanak, visszaadjanak. Saj­nos azonban a város értelmiségi dolgozóinak nagy része közömbös a CSEMADOK iránt. Nagyon sok értelmiségiből hiányzik a magyar dolgozók kulturális életének fel­lendítésére irányuló munka iránti érdeklődése. A vezetőség vélemé­nye szerint az értelmiség nagy ré­szének kívülállása, befelé fordulá­sa egyre helytelenebb, már csak azért is, mert végső soron a kívül­állás csak a magányérzetét váltja ki minden emberből. Mindezen problémák ellenére azonban meg lehet állapítani, hogy a CSEMADOK zselizi helyi szer­vezete jó kulturális munkát fejt ki, és a városban a legjobban dol­gozó tömegszervezetek közé tarto­zik. Egy színjátszó csoportja, egy esztrádcsoportja, egy tánccsoport­ja, egy irodalmi köre és egy zene­kara működik állandó jelleggel. Az év elején egyik legfontosabb feladatként jelölték meg a város magyar lakosságának állampolgári nevelését a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemé­ben. A helyi szervezet vezetősége biztositotta a tagság részvételét a helyi szervek által szervezett ilyen rendezvényeken. A tagsági gyűlé­seken és a vezetőségi üléseken is igen nagy súlyt helyeztek a szocia­lista hazafiság és a proletár nem­zetköziség gondolatának hangsú­lyozására. Az irodalmi nevelés és a könyvvel való munka terén „50 PÁLYÁZAT A bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya a SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS 30. ÉVFORDULÓJA alkalmából pályázatot hirdet egész estét betöltő magyar nyelvű színpadi művekre. A pályaműveket 3 példányban 1974. szeptember 30-ig kell megküldeni — az író nevét és címét tartalmazó nyitott borítékkal a Népművelési Intézet címére — Osvetovy ústav, národnostné oddelenie, 897 30 Bratislava, nám. SNP 11. I. díj — 6000 korona II. díj — 4000 korona III. díj — 2000 korona A pályázat részletes feltételeit közli a NÉPMŰVELÉS c. folyóirat 1974. januári száma, azonkívül a CSEMADOK járási titkárságain kaphatják meg az érdeklődők. rozati javaslatot. A határozat szép terveket tűz a helyi szervezet elé, a CSEMADOK 25 éves jubileumával, valamint a Szlovák Nemzeti Felke­lés 30. évfordulójával kapcsolatban. Határozat született újabb tagtobor­zásra is. Az újvári járási és helyi szerve­zet igen jó együttműködést folytat a Matica Slovenská helyi és járási szervezetével, kölcsönösen szerepel­nek egymás rendezvényein. Legutol­jára Kürtön szerepelt az újvári ének­kar a Matica Slovenská megalaku­lása 110. évfordulójának itteni ün­nepségein. —-rs— éves a szovjet irodalom“ címmel értékes előadás hangzott el. De a legnagyobb síkért a Petőfi est je­lentette: a helyi művelődési otthon zsúfolásig megtelt. Csaknem száz személy jelent meg a februári győ­zelem 25. évfordulója alkalmából megtartott előadáson. Ugyancsak szépszámú hallgatója volt a KGST- ről szóló előadásnak is. Jól műkö­dött az esztrádcsoport, amely egész estét betöltő műsort tanult be, s a nyári és a téli hónapok folyamán ezzel szórakoztatta városunk és a környék lakosságát. A helyi szer­vezet nagy segítséget nyújtott a CSEMADOK Központi Bizottságá­nak az Országos Népművészeti Fesztivál megrendezésében. Az évzáró taggyűlés a beszámo­lók alapján megvitatta az elmúlt időszakban kifejtett tevékenysé­get, valamint a tavalyi évzáró tag­gyűlés határozatainak teljesítését: ennek alapján olyan határozatot hozott, mely még igényesebb mun­kára serkenti a vezetőséget és a tagságot. A szervezet továbbra is a kulturális, népnevelő és népmű­velési munkát tekinti tevékenysé­ge súlypontjának. A helyi szerve­zet a XIV. pártkongresszus hatá­rozatainak szellemében színvona­lasabbá és rendszeresebbé kívánja tenni a kulturális téren kifejtett munkáját. Szerepel a munkaterv­ben egy ismeretterjesztő előadás a szlovákiai magyar irodalomról író-olvasó találkozó Csontos Vil­mossal és két irodalmi est Madách Imre, illetve Ady Endre halálának évfordulója alkalmából. Ezenkívül a szervezet népszerűsíti a CSEMA­DOK Központi Bizottságának ké­pes hetilapját, a Hetet, A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójá­nak tiszteletére a városfejlesztési akcióban az 1974-es év folyamán a tagság 400 óra ledolgozását vállal­ta önkéntes társadalmi munkában. benyak József

Next

/
Oldalképek
Tartalom