A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-05 / 14. szám
bebizonyítani; azokat bebörtönözték, így az ilavai fegyház ismét megtelt antifasiszták százaival. A tél beálltával sem csökkent a partizánok harci tevékenysége. 1945. ja-* nuár 15-én a Jan 2izka partizánbrigád 9. osztályának aknász-csoportja Hava közelében levegőbe röpített egy hidat és megrongálta a telefonvezetéket. Február 2-án a brigád 2. osztaga rajtaütött a hitleristákon Havában, ahol megsemmisítettek 17 ellenséges katonát és nagyobb mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. Április elején szovjet és román egységek kiverték a megszállókat a városból. Véget értek a bebörtönzöttek szenvedései, az internálótábor foglyai kiszabadultak. JAN KREJCI — született 1903. április 4-én, a párt odaadó harcosa, jó tollú kommunista újságíró. Újságírói tevékenységén kívül aktív pártmunkás volt, gyűlésekre járt az üzemekbe, előadásokat tartott, különböző tisztségeket töltött be a CSKP prágai területi szervezetében. A német megszállást követően azonnal kivette részét a földalatti munkából. összekötője volt a CSKP illegális központi bizottságának és közreműködött a CSKP illegális újságjainak és röplapjainak kiadásában. 1941. augusztus 24-én a Gestapo letartóztatta. A fasiszták pankráci börtönében különböző kínzásoknak vetették alá és 1942. szeptember 30-án, közvetlenül azután, hogy Heydrich mint protektorátusi helytartó hivatalba lépett, Jan Krejcít halálra ítélték, s a Rudé Právo három más szerkesztőjével — Kren, Krízek és Santroch elvtársakkal — együtt kivégezték. Partizánakciók a Vágvölgyben Mint a Vág völgyének számos más városát és községét, Havát is a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörését követő első napokban megszállták a német fasiszták. 1944 szeptember első felétől kezdve azonban folyamatosan keresztülvonultak Haván a Jan Zizka brigádhoz tartozó partizánok. A felkelőkhöz mindjárt kezdetben többen csatlakoztak Haváról, 1944. szeptember 7-én az említett alakulathoz tartozó partizánok hatoltak be a városba, egy gépkocsit, robbanóanyagot és egyéb utánfelszerelést zsákmányoltak. Egy héttel később felrobbantottak egy hidat a Poruba — Hava útvonalon, egy másik csoport pedig ugyanaznap aláaknázta a Trencín—Hava közötti vasúti pálya egy szakaszát és a levegőbe repített egy ellenséges katonai szállítmányt. 1944. szeptember 26-án egy harmincöt főt számláló csoport rajtaütött az ellenség EMLÉKEZÜNK JURAJ KRAJCOVIC — 1898. március 24-én született Bosácában. A Szlovák Nemzeti Felkelés kitörésekor jelentkezett a Szlovák Nemzeti Tanácsnál, és örömmel üdvözölte a Csehszlovák Köztársaság visszaállításának kihirdetését. Amikor a felkelő hadsereg parancsnoksága elrendelte Banská Bystrica kiürítését, ő is a hegyekbe távozott. A német csapatok megszállták az iskola épületét is. Juraj Krajcovic, hogy megmentse az iskola értékes berendezését és gyűjteményeit, visszatért Banská Bystricába. Itt azonban elfogták és két hónapig tartották. 1944-ben, karácsony előtt, a német Gestapo Bratislavába hurcolta, s innen 1945 februárjában egy transzporttal tovább irányították Bécs felé. Útközben a fogolyszállítmányt angolszász repülőgépek támadták meg, és Juraj Krajcovic a légitámadásnál életét vesztette. VACLAV KREN — 1898. július 19-én született Prágában. A forradalmi testnevelési szövetségben dolgozott és szerkesztője volt a Rudé Právónak. Éveken át lakatosként a Csehszlovák Államvasutak kocsijavító műhelyében dolgozott. 1918-ban belépett a szociáldemokrata ifjúsági szövetségbe. 1921-től tagja volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Kommunista Ifjúsági KÉRDÉSEK: 1 ■ Melyik a Vág völgyében fekvő az a városka, ahol a németek és fasiszta kiszolgálóik a felkelés elfojtása után internálótábort rendeztek be s ahol százával tartottak antifasiszta harcosokat fogva? 2 Mi volt a neve a Csehszlovák Kommunista Ifjúsági Szövetség lapjának, amelynek a fasiszták által kivégzett Václav Kren is munkatársa volt? 3 Ki volt az a négy cseh kommunista újságíró, akiket az antifasiszta ellenállásban való aktív részvételükért a Gestapo 1942 őszén letartóztatott és kivégeztetett? A felkelés és az antifasiszta ellenállás kiemelkedő személyiségei Szövetségnek. Tárcákat és szatirikus cikkeket írt a Mlady Socialista és a Mlady Komunista című lapokba. Odaadó funkcionáriusa volt a Munkás Testedző Egyletnek. Cseh- és Morvaország német megszállása idején a CSKP illegális központjában dolgozott mint az apparátus szervezője. 1940. július 26-án a Gestapo letartóztatta, s 1941. szeptember 30-án a Pankrác börtönben kivégezték. A Nováky környéki harcokban 6 ember esett el, húszán fogságba kerültek. A felkelő egységek a hegyekbe vonultak vissza és onnan folytattak partizánharcot a nácik ellen a felszabadulásig. A felkelési emlékmű érdekes, modern megoldású. Nováky 1944. szeptember 13-án az ellenség alakulatai harckocsik és páncélozott járművek támogatásával Bánovce nad Bebravou térségéből is támadásba lendültek. Miután leküzdötték a felkelők ellenállását Dőlné Vestenicénél, Horny Lelovcéig hatoltak előre. Ott elkeseredett közelharc alakult ki, majd a németek szeptember 13-án Novákyt is elfoglalták. Amikor a náci csapatok befejezték a felső Nyitra vidékének megszállását, Novákyban internálótábort rendeztek be. Itt összpontosítottak a német haláltáborokba való elszállítás előtt sok hazafit, felkelőt és zsidót. Az ilavai partizánemlékmű egy gépkocsioszlopón Hava—Dubnica térségében. Megsemmisítettek két és megrongáltak hat tehergépkocsit. A kialakult tűzharcban 18 fasisztát megöltek és nagyobb mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. A partizánoknak ebben az akcióban nem voltak veszteségeik. A fasiszta hatóságok kiterjedt nyomozást indítottak a felkelés résztvevőinek felkutatására. Akikről bebizonyították, hogy részt vettek a felkelésben, azokat könyörtelenül kivégezték. Akikről ezt nem sikerült hitelt érdemlően A megfejtő neve Foglalkozása Címe Válaszok: 1. •2. I 5
