A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-29 / 13. szám

Az esztétikai nevelés A szocialista nevelésnek szerves része a világ­nézeti és erkölcsi nevelés mellett az esztétikai nevelés is, amely maradandó kulturális értékkel gazdagítja az ember belső világát. A CSKP KB júliusi plénuma megállapította, hogy támogatni kell az, ifjúság irodalmi, képzőművészeti, zenei és általában esztétikai nevelését, s szorgalmazni kell a gyermekek és az ifjúság művészeti alkotó­­készségének fejlesztését. Az iskolákban folyó gyakorlati esztétikai ne­velés legfőbb küldetése, hogy a tanulókat ké­pessé tegyük a körülöttünk lévő esztétikai jelen­ségek érzéki észlelésére, hogy észrevegyék a szé­pet, és az számukra megfelelő élmények forrásá­vá váljon. A teljes értékű esztétikai nevelésnek magába kell foglalnia az alkotó megnyilatkozás lehetőségét a művészetekben. Fontos feladata a nevelésnek, hogy a természeti, művészeti, társa­dalmi szépségek elemzésén, tudatosításán és át­élésén keresztül fejlesszük a tanulók szocialista szemléletén alapuló esztétikai ítélőképességét, ízlését. Az iskolán kívüli esztétikai nevelésben fontos helyet foglalnak el a gyermekek ízlését fejlesztő különböző szakkörök, így például az irodalmi önképzőkörök, a tánc- és színjátszó cso­portok, az énekkarok s nem utolsósorban a kép­zőművészeti szakkörök. Az irodalmi órákon és az irodalmi önképző kö­rökben fejleszteni kell a tanulók az irodalmi művészi értékei iránti érzékét, meg kell szeret­tetni velük az olvasást olyannyira, hogy tuda­tos, műélvező olvasókká váljanak. A verselemzé­sen belül pl. a tanulókat rá kell döbbenteni a rejtett mondanivalókra, szépségekre, amelyeket a felületesen olvasók nem vesznek észre. Tuda­tos, értő olvasók nevelése az elsődleges cél, ezért az elemzés nem merülhet ki csupán az értelme­zésben, hanem a költői világ feltárására kell igyekeznünk. A tanulókkal tudatosítani kell, hogy a versben minden összefügg a mondaniva­lóval, s nem lehet a ritmust, a rímet, a nyelvi kifejezéseket megváltoztatni anélkül, hogy a vers jellege, mondanivalója meg ne változzék. Mun­kánk középpontjába a versnek kell kerülnie, abból indulunk ki, belőle fejtjük ki az esztétiku­mot. Ha sikerül kiváltanunk azt az esztétikai ha­tást, amely egyedül adhat értelmet bármely mű­vészeti ág iskolai tanításának, korszerűen jár­tunk el. A zeneművészet, akárcsak a többi mű­vészetei ág, nagy esztétikai élvezetet nyújt az embereknek. A zenei-esztétikai nevelés fő fel­adata zenei élményt nyújtani, mert a tartalom csak érzelmi átélés útján közelíthető meg. A zene akkor válik a gyermek számára esztétikai anyag­gá, ha érthető tartalma van, amit fel lehet fog­ni, meg lehet érteni. Ezért a zene ösztönös meg­értésétől a tudatos zeneélvezés felé kell vezetni a tanulókat. Az iskolai zenei esztétikai nevelés fontos eszközei a zenehallgatás és a karének. Saj­nos, a legtöbb iskolában elhanyagolják, vagy nem fektetnek kellő súlyt e két esztétikai neve­lési eszközre. Pedig a karének a legegyszerűbb módja annak, hogy a gyermekek aktívan vegye­nek részt a zeneművek előadásában. Ma is a kóruséneklés a legtermészetesebb útja annak, hogy az embertömegek a maguk aktív zenélésén keresztül más értékes zenét is szívesen meghall­gassanak, s ennélfogva életük komoly művelő­dési és szórakozási igényét jelentse a zenehall­gatás. A közös éneklés hat érzelmeinkre és kép­zeletünkre. A zenei körök és az énekkarok veze­­tőniek éppen azért ügyelni kell arra, hogy tevé­kenységükben érvényesüljön a kar tagjainak érdeklődése. Külön figyelmet kell szentelni a kö­rök tartalmi és eszmei színvonalának. A kollek­tív felelősségérzet, a baráti összetartás hatása, szinte felmérhetetlen jelentőségű az énekkari munkában. Az együttes éneklés összeforrasztó erőt ad, könnyebbé teszi a munkát. A kollektív éneklés fegyelemre nevel, hiszen az éneklők ál­landóan alkalmazkodnak, alávetik magukat a kö­zös célnak. Az egymáshoz való alkalmazkodás az önfegyelmező erőn kívül a felelősség érzését is hatékonyan növelik az egyénben. Az ének és zene nemesíti a gyermek lelkivilágát, szélesíti kulturális látókörét és az egész gyermekközös­ség eszmei nevelési tevékenységére is hatást gya­korol. Az ilyen jellegű szakkörök közé tartozik a tánckör is. A tánc elősegíti a tanulók testi fejlődését, ügyesebbé teszi mozdulataikat, kultu­ráltabbá viselkedésüket. A képzőművészeti szak­körökben a tanulók megszeretik a művészeteket, fejlesztik szépérzéküket, érzelmi és értelmi vilá­gukat. A felsorolt szakkörökben folyó művészi munka, az együttes esztétikai élmények, jelentős mértékben segítik a közösségi érzés, a szépérzék és a helyes ízlés kialakítását. Ennélfogva ajánla­tos, hogy a szülők és nevelők tudatosítsák ezen a szakaszon rájuk háruló feladataikat, s ezzel elősegítsék az esztétikai nevelés tömegbázisára való helyezését. SVINGEK ISTVÁN HASBESZÉIÖ Prince George nevű kanadai kisvárosban a helyi kereskedelmi kamara épülete előtt egy hatalmas fából készült szobrot állítottak fel, mely azt szimbolizálja, hogy a lakosság legnagyobb része fakitermeléssel foglalkozik. A „gyomrába" telefonkészüléket szereltek, hogy ne áll­jon a szobor csak úgy „tétlenül". SOPHIA LOREN NYOMDOKAIN A norvégiai Júlia Ege színésznőt máris Sophia Loren utódaként emlegetik. Igaz, arcban és alkatában is ha­sonlít a világsztárra, de arra még várnunk kell, hogy színészi alakításaival is olyan sikert érjen el mint Sophia Loren. TOZCSINÁLÓK Mintha egy családi albumból származna a mellékelt kép. Ó, nem kedves olvasók. A franciaországi Tresnoy le Grand nevű falu tűzoltói pózolnak rajta. A tűzoltók között kilenc gyújtogató is van. A fiatal tűzoltók bizonyí­tani akarták rátermettségüket, s mivel hosszú ideig nem volt tűz a faluban, ezért a fiatalok fél év leforgása alatt harminc házat gyújtottak fel. A következményekről nem kaptunk hírt. ÚJ OKTATÁSI ESZKÖZOK A moszkvai 226-os számú iskolában állandó kiállítást szerveztek, melyen folyamatosan bemutatják az oktatást megkönnyítő berendezéseket, szemléltető eszközöket, iskolai bútorokat. Az új oktatási eszközök lehetővé teszik, hogy a gyermekek mélyebb és pontosabb tájékoztatást kapjanak, érthetőbb legyen a bonyolult anyagrész, javul­jon a tanári munka. A berendezések tervezésénél figye­lembe vették, hogy a berendezés egyszerű és kényelmes legyen. A Szovjetunióban 1973-ban a kormány körülbelül 8 milliárd rubelt fordított a különböző típusú általános iskolák felszerelésére és fenntartására. mim magazin

Next

/
Oldalképek
Tartalom