A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-29 / 13. szám

Képes híradó * LEONYID BREZSNYEV BESZÉDE ALMA­­ATÁBAN. — Húsz évvel ezelőtt, 1954- ben kezdődött meg a Szovjetunióban a szűzföldek meghódításának nagysza­bású munkája. Az évforduló alkalmából március 15-én Alma-Atában, Kazahsz­tán fővárosában ünnepi ülést tartottak, ahol beszédet mondott Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP KB főtitkára. Beszéde nemzetközi kérdésekkel foglalkozó ré­szében az SZKP lenini politikája, a szov­jet békeprogram megvalósításáért foly­tatott következetes harc eredményeként értékelte azt a fordulatot, amely a „hi­degháború" korszakától a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés elveinek meggyökeresedéséhez vezetett el. LENGYEL - CSEHSZLOVÁK KÖZLE­MÉNY. — Varsóban és Prágában egy­idejűleg hozták nyilvánosságra a Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség lengyelországi látogatásáról szóló közös közleményt. Ez a többi között kiemeli, hogy a LEMP és a CSKP nagy jelentő­ségűnek tartja együttműködésének to­vábbi fejlesztését. A két párt folytatni fogja rendszeres konzultációit, bővíti és mélyíti eszmei együttműködését, össze­hangolja tevékenységét az SZKP-val és a szocialista közösség többi testvérpárt­jával. — A képen: Gustáv Husák (bal­ról) és Edward Gierek elvtársak már­cius 14-én aláírják a csehszlovák— lengyel barátság szilárdításáról és az együttműködés elmélyítéséről szóló nyi­latkozatot. I CSEHSZLOVÁK PARLAMENTI KÜLDÖTT­SÉG UTAZOTT INDIÁBA. — Alois Indrá nak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szövetségi Gyűlés elnökének vezeté­sével március 18-án csehszlovák parla­menti küldöttség utazott hivatalos bará­ti látogatásra az Indiai Köztársaságba. — Képünk a küldösség prágai búcsúz­tatásáról készült: Balról Alois Indra, o CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke, a küldöttség veze­tője, jobbról Pavel Auersperg, a CSKP KB nemzetközi politikai osztályának ve­zetője, középütt az indiai nagykövet. MEGSZÜNTETTÉK AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOK ELLEN IRÁNYULÓ ARAB OLAJ­EMBARGÓT. — Március 17-én Bécsben tanácskozott a kőolaj-exportáló arab országok szervezete, az OAPEC. A ki­lenc kőolaj-exportáló arab ország kő­olajipari minisztereinek tanácskozásán úgy döntöttek, hogy ideiglenesen meg­szüntetik az Amerikai Egyesült Államo­kat sújtó embargót (kiviteli tilalmat). Továbbra is fenntartják az embargót Izrael-barát magatartásuk miatt Hollan­diával és Dániával szemben. A Német Szövetségi Köztársaságot és Francia­­országot az OAPEC-országok arab­­barátnak tartják, ezért úgy döntöttek, hogy ki kell elégíteni olajigényeiket. — A képen: Aziz Bin Khalifa (balról), Quatar és Izzadin Mabruk, Líbia olaj­ipari minisztere a bécsi konferencián. Utóbbi kijelentette, hogy nem ért egyet s a döntéssel, és hogy Líbia nem szünteti meg az Egyesült Államok ellen irányuló olajembargót. A SZLOVÁKIÁI KONYVTERMÉS KIÁLLÍ­TÁSA. — A múlt évben volt a leggazda­gabb a könyvtermés Szlovákiában. 2600 kiadvány összesen több mint 22 és egy­negyed millió példányban jelent meg. E könyvtermésből mintegy 1700 kiad­ványt mutatnak be a szlovákiai könyv­kiadók azon a kiállításon, amely az idei könyvhónap alkalmából március 15-én nyílt meg Bratislavóban, a Kultúra Há­zában. A kiállítást Pavol Koys szlovák művelődésügyi miniszterhelyettes nyitot­­í ta meg. Reális közelségben a megegyezés az európai biztonságról . Kontinensünkön a nemzetközi politi­kai tevékenység még soha nem volt annyira felfokozott, mint az utóbbi idő­ben. Sokféle erő dolgozik, hogy mielőbb létrejöjjön a nagy mű, az európai biz­tonsági és együttműködési rendszer. Helsinkiben, a finn fővárosban a vi­lágtörténelemben először ült össze 33 európai és két tengerentúli ország kül­ügyminisztere egy olyan konferencia megnyitására, amely az európai bizton­sági és együttműködési rendszer meg­teremtését tűzte ki célul. Ma a genfi szakasznál tartunk. Kemény munka fo­lyik ebben a hagyományos svájci kon­ferencia-városban. Harmincöt ország álláspontját kell egyeztetni és okmány­tervezetben rögzíteni: egyetértésre jutni olyan sorsdöntő kérdésekben, mint az országhatárok megváltoztathatatlansá­­ga, a területi sérthetetlenség, az erő­szakról és a fenyegetésről való lemon­dás, a belügyek és az országok törvé­nyes rendjének tiszteletben tartása. Mindenki tudja, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország fokozódó aktivitása, új és új kezdeményezései vitték előre a béke és biztonság ügyét. így volt ez az emlékezetes budapesti felhívás után, a helsinkii nagyköveti elő­készítő szakaszban, a külügyminiszteri megnyitón, és így van most, a genfi bizottsági üléseken is. A különböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének, a legfőbb kérdésekben az együttműkö­désnek, az általános enyhülési folya­matnak fontos tényezője a szovjet— francia kapcsolatok kedvező alakulása, amit a napokban lezajlott Brezsnyev— Pompidou találkozó is jól érzékeltetett. S hogy a szovjet—francia kapcsolatok fejlődése nemcsak a két ország ügye, arra mi sem jellemzőbb, mint Pompidou összegező véleménye: az európai biz­tonság kérdéseiben Leonyid Brezsnyev­­vel igyekeztek elfogadható és ésszerű formulákat találni, Franciaország pedig kész elősegíteni a megállapodások út­jának megtisztítását mind közvetlenül, mind a nyugati szövetségeseivel való érintkezések, konzultációk révén. Az európai enyhülés kilátásait mindig befolyásolta a két német állam viszo­nya. A szocialista országok idejekorán j felismerték az NDK és az NSZK közti kapcsolatok rendezésének fontosságát, ezért egyeztetett politikával, közös fel-I lépéssel a két német állam közti alap­­szerződés megkötését, kapcsolataik nor­malizálását szorgalmazták. Az ered­mény ismeretes. A napokban tartott két­oldalú tárgyalások után megállapodtak az egymás közti diplomáciai képvisele­tek ügyében. Bár a képviseletek létesí­­■í tése Bonnban és Berlinben, az NDK fő­városában kompromisszum eredménye és aligha tekinthető véglegesnek, meg­nyugtató, hogy az NDK céltudatos kez­deményezései és az NSZK vezetőinek a realitásokat elfogadó magatartása * eredményeként mind közelebb kerül a két német állam egymás közti viszonyá­nak teljes normalizálása. A két világrendszer közötti ideológia­különbségek összeegyeztethetetlenek, de a békés egymás mellett élés biztosítékai megteremthetők. Mint Leonyid Brezs­nyev március 15-én Alma-Atában el­hangzott beszédében megállapította: „Külpolitikánkat támogatja a világ la­kosságának óriási többsége, mivel ne­mes célokat szolgál, a béke és a biz­tonság megszilárdítását, azt, hogy bizto­­; sitsák a feltételeket valamennyi nép i szabad fejlődéséhez, minden ország társadalmi haladásához." , '

Next

/
Oldalképek
Tartalom