A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-22 / 12. szám

„Csak egy darab ég“ Találóan hangulatos, kifejező címe ez egy, az elmúlt hónapokban megjelent új irodalmi műsornak, mely a versek dallamos nyelvén s prózában írt naplótöredékek, dokumentu­mok erejével a görög, spanyol vagy dél­afrikai börtönökben sínylődő kommunisták, forradalmárok és szabadságharcosok em­bertelen szenvedéséről, szilárd tettvágyáról, a szabadság gondolatába vetett hitéről szól. A dunaszerdahelyi járás egyik élénk kul­turális életéről ismert községében: Vrakún­­ban (Várkonyban) elhatározták: bemutatják e műsort. És a CSEMADOK helyi szervezete irodalmi színpadának tagjai így próbáról próbára Jannisz Ritszosz, Marcos Ana börtönben írt verseinek, Thanszisz Vaszilopulosz, Elli Be­­loiannidu, Menelaosz Ludemisz és Albie Sachs írásainak részleteit gyakorolják. Kere­sik e megrázó versek és őszinte prózai val­lomások mondanivalójának helyes kifejezés­­módját, a megfelelő hangsúlyt, csiszolják a színpadi mozgás és a nézőtér felé röppenő szavak közti összhangot.. . Joggal kérdezheti most bárki: vajon nem túl igényes vállalkozás-e ez egy vidéki, or­szágos seregszemlén egyelőre még sosem szerepelt irodalmi színpadtól? BEKŰ MÁRiA, a CSEMADOK járási bizott­ságának másodtitkára és a várkonyi irodal­mi színpad lelkes rendezője barátságosan elmosolyodik a kérdésen. — Ellenkezőleg, nem véletlenül választot­tuk ezt a összeállítást. Remekül érzékelteti a szabadság, az emberi méltóság megtiprá­­sának légkörét — mondja. — A világ összes haladó erőinek fontos feladata hangot emelni a zsarnokság, az önkény ellen. A színpadon ezért a szavak, a zene és a fény hangulatteremtő erejében bízva próbálunk fel-felvillantani egy-egy figyelmeztető moz­zanatot a bebörtönzött spanyol vagy görög kommunisták nehéz harcából. Ez az össze­állítás egyben bizonyos fokig természetes folytatója is eddig bemutatott műsoraink­nak. Valóban, eddigi bemutatóik . . . A várkonyi irodalmi színpad — mely ma már a szerdahelyi járás legjobbjai közé tar­tozik — egy maroknyi ügyes szavaiéból 1972 tavaszán alakult. Tagjai addig csak egy-egy ünnepélyen vagy alkalmi műsorban szere­peltek. Első közös műsoruk címe „Az ember meg­marad" volt, melynek témáját már a cím is jelzi: az emberi méltóságon a legnagyobb természeti csapások esetén, háborúban vagy az emberek jellemét próbára tevő más súlyos helyzetben sem szabad csorbának esnie. A tavalyi Petőfi-évforduló kapcsán a költő és felesége kapcsolatáról mutattak be egy emlékműsort. Kodály Zoltán munkássá­gára emlékeztek a Fölszáliott a páva című összeállítással, s e műsor külön érdekessége volt, hogy a szavalok mellett a helyi énekkar is szerepet kapott benne. 1973 őszén ismét egy magvasr elkötelezett politikai mondani­valójú irodalmi összeállítás premierjének tapsolhatott a várkonyi közönség: az Út a forradalomhoz színpadi eszközeiben kifor­rott, érett produkció volt. E sikeren fölbuz­­dulva választották legújabb, sorrendben ötödik műsorukat is, melynek bemutatóját még márciusban tervezik. Az irodalmi színpad munkájának vissz­hangja felől érdeklődöm. Bekő Mária arca földerül. — Ó, nagyon aranyosak az emberek — mondja —, egyre inkább érdekli őket a mű­vészet, a szép szó, az irodalom . . . Talán ezért is tudjuk mindmáig műsoron tartani eddig bemutatott irodalmi összeállításaink mindegyikét. Várkony nemcsak lélekszámát tekintve nagyközség, de a helyi nemzeti bi­zottság is jól működik, a földművesszövet­kezet és az állami gazdaságunk pedig ered­ményesen gazdálkodik ... A lakosság meg­értette szándékunkat: hogy a gazdag erszé­nyek mellé egy ki-s lelki finomságot is aka­runk hinteni . ,. És a várkonyi irodalmi színpad tagjai szinte mindig telt ház előtt szerepelnek! Talán épp ez sarkallja őket ilyen lelkes munkára, hiszen röpke két esztendő alatt már az ötödik bemutatóval büszkélkedhet­nek. Ritka eredményes mérleg ez egy műked­velő csoport számára. És egyben biztató jel a jövőt illetően. B. M. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom